Ma 2020 szeptember 25. Eufrozina, Kende napja van. Holnap Jusztina napja lesz.
333fd931328e8ff8a551ca80e8470f5a.jpg

Szellem a fazékból - Káp hozta

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Szirmay Antal uram botcsinálta etimológus volt. Az 1790-es országgyűlésen Zemplén vármegye követeként buzgólkodott, ám csipkelődő írásai miatt kegyvesztett lett.

Sértetten visszavonult hát birtokaira, és 1804-ben megírta Magyarország szóképekben (Hungaria in parabolis) című művét, mely a magyar művelődéstörténet legszórakoztatóbb zagyvaléka. Zsúfolt szekrényre emlékeztető könyvecske, anekdotagyűjtemény, helytörténeti, néprajzi olvasókönyv – Kölcsey Ferenc szerint „nyomorult írás”, nincs benne semmi figyelemre méltó.

Ám ez nem igaz. A 97. paragrafus például ősi nemzeti ételeinket sorolja és abban az áll, hogy a szalonna mellett népünk legkedvesebb étele a káposzta. Ennek főzésére pedig szerzetesek tanítottak bennünket. A caputum kapucnit jelent, tehát a növényt a káp hozta, ezért lett káposzta, a káposztafélék egy fajtáját ma is kapucinus kelnek nevezik.

Az etimológia régi keletű lehet, hiszen Lippay János (az első magyar kertészeti munka szerzője) már 1664-ben cáfolja, ám ő is elismeri, hogy a szegény ember e parasztvetemény nélkül alig élhet, és igen régi étkünk lehet, hiszen savanyított változatát „Magyarország Czímerének szoktuk nevezni”. Bél Mátyás földrajztudós szerint (1730-ban) hazánk címere inkább a szalonnás káposzta volna, de apró különbségekre nem adunk. A szalonnás káposzta és a káposztás hús amúgy is rokonok.

A címertanban más nemzetek is igényt tartanak a zöldségre. A csáktornyai Zrínyi-udvar kéziratos szakácskönyvének első receptje így hangzik: „Az káposztás húson kezdem el, úgy mint Magyar- és Horvátország címerén”. Mikes Kelemen meg, aki könyvet akart írni a káposztáról (hiszen „a szépen írt levél az elmének úgy tetszik, valamint a szemnek a kapros és téjfellel béborítatott káposzta”) rodostói magányában úgy emlékezik, hogy a kápuszta Erdély címerében szerepelt. Ő is jobban szeretett volna „káposztásfazék lenni Erdélyben, mintsem kávét ivó fincsája a császárnak”.

Hogy aztán melyik fajta érdemelte ki a tisztességet, hogy az országalmával együtt emlegessék, nem tudjuk. A Schlägli szójegyzék 1400 körül olis-cauztát emleget, a besztercei szószedetben verescapusta és feie capusta (azaz fehér káposzta) szerepel, Calepinus szótára 1585-ben brassica kapustát ismer. Mátyus István orvosdoktor szerint a XVIII. századi Európában ötféle káposzta forgott: fehér és veres fejű, fehér fejetlen fodor, kék fejetlen és sima levelű virágkáposzta. Minden kerti veteményeknek ez volt a királynéja. Nemcsak az étvágyat csillapította, de oszlatta a vérnek a „hideg taknyosságát”, gyógyította a skorbutot is, sőt „a bor-eczet seprűjében főzve, két nyers tyukmony-székkel és rósa-ecettel össze-verve” a köszvényt is gyógyította. A rómaiak állítólag kitiltották a doktorokat a városból, és kétszáz esztendeig mindenféle betegséget káposztával gyógyítottak.

„Szóval, aki eztet fallja, ajakát megnyalja, (az életet) kálvinista mennyországnak vallja.” Természetesen a fenti rím is Szirmay uram szüleménye. Nálánál talán csak Mikszáth és Jókai becsülte többre a káposztát. Töltött változatát a nagy palóc az ételek királyának tartotta, Jókai meg Nemzeti eledeleink című cikkében kedvenc ételeinek felsorolását a kolozsvári töltött káposztával kezdi. De így vélekedett Apor Péter is. Az altorjai főispán Erdély változásai című történetírásában azt mondja: „Az káposztánál a magyar gyomorhoz illendőbb étket nem tartának az régi időben.”

Illendő tehát felkészülni a káposztabecsinálásra. A kemény fejű téli káposztára még várni kell, de a káposztáshordót (ha lehet, srófosat), a káposztakövet, a káposztagyalut már beszerezhetjük. Ha a gyaluláshoz és a taposáshoz nem érzünk elég erőt, akkor az a legegyszerűbb, ha kimegyünk szeptember utolsó vasárnapján Vecsésre. Idén a 15. káposztafesztivált rendezik. Ott válogathatunk a savanyúkáposzták között. Emellett tisztázhatjuk azt a kérdést is, hogy ha a magyar gyereket a gólya hozza, akkor a francia miért a káposztafejben születik?

Vinkó József - ]]>www.valasz.hu
]]>
Szellem a fazékból - Gasztrotörténetek

Ínycsiklandó történek a Magyar Konyha főszerkesztője, a Heti Válasz gasztronómiai rovatának szerzője, Vinkó József tollából.

Bolti ár: 3300 Ft
Kiadói akciós ár (20% kedvezmény): 2640 Ft
Heti Válasz Hűségprogram ár (40% kedvezmény) : 1980 Ft
Megjelenés: 2013 december
 
 

A szerző ajánlása:

„Úgy lapozd ezt a könyvet, Kedves Olvasó, mintha épp csak bekukkantottál volna a konyhába, ahová az illatok csalogattak. Kíváncsi voltál, mi fő a fazékban. Óvatosan emeld meg egyik-másik fedőt, szimatolj be a sütőbe, kóstold meg a mártást, vigyázz, meg ne égesd a nyelved. A fedő alól most nem illatok szállnak feléd, hanem ínycsiklandó történetek."

Kiadói kedvezményes árusítás:

Heti Válasz Kiadó
1027 Budapest, Horvát u 14-24., V. emelet.
Telefon: (061) 461-1400
Nyitva tartás: H-P: 8-16.30 óráig
E-mail: recepcio@hetivalasz.hu

 

 

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

]]>www.flagmagazin.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Autómánia (61) Kultúra (6) Mozi világ (440) Mozaik (83) Politika (1571) Emberi kapcsolatok (36) Egészség (50) Heti lámpás (243) Flag gondolja (33) Belföld (5) Titkok és talányok (12) Nagyvilág (1452) Szépségápolás (15) Gasztronómia (539) Irodalmi kávéház (490) Történelem (14) Sport (729) Rejtőzködő magyarország (171) Alámerült atlantiszom (142) Gazdaság (652) Tv fotel (65) Tereb (140) Életmód (1) Mondom a magamét (4810) Jobbegyenes (1852) Vetítő (37)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>