Ha mostantól McDonald’s hamburgert és hasábburgonyát fogyasztunk, megnövünk, bőrünk kifehéredik, hajunk kiszőkül!” Fudzsita Den japán reklámszakember írta ezt a szöveget az 1970- es évek elején, amikor a McDonald-vírust Ázsiában terjeszteni kezdték.

A Happy Meal tehát sokkal több, mint egyszerű étel. A burger maga a megtestesült álom: stílus, életfelfogás, a kapitalizmus és a szabadság jelképe. Nem uniformizmus, miként kritikusai állítják, ellenkezőleg: a sokszínűség szimbóluma. Mint az Egyesült Államok első jelmondata: E pluribus unum, vagyis: Egy a sokféléből. Boldog moslék, amelyért minden társadalmi és etnikai réteg rajong – a bölcsőtől a koporsóig. Az első spatulát – amellyel Walter Anderson wichitai szakács 1916-ban megfordította a grillen a húspogácsát – az ohiói történeti társaság klimatizált vitrinjében őrzik, mint valami ereklyét. Időnként körbeviszik, mint mi a Szent Jobbot.

A hamburger tehát kultikus étek. A kulináris és a kulturális gyarmatosítás eszköze.

Filmek címében, irodalmi művek tucatjában szerepel Tom Wolfe-tól Sinclair Lewisig. George Lucas legendás filmjében, az American Graffitiben a Mels drive-in hamburger étterem áll az események középpontjában. Andy Warhol figyelmeztet rá, hogy a manhattani Modern Művészetek Múzeumában látható a pop art egyik legismertebb műtárgya, Claes Oldenburg 1962-es dupla sajtburgere, a Dual Hamburgers. Virna Lisi filmcsillag is egy hamburgeren ül meztelenül, Chaplin pedig óriásburgert ölelget a kölyök helyett a tréfás plakáton. Van burger formájú telefon, családi ágy, a Popeye című rajzfilmsorozatban burgert fal Wimpy, de Hamburger Hillnek nevezik a híres 937-es magaslatot is, ahol a vietkongok 1969-ben úgy darálták le az amerikai katonákat, mint McDonald üzemeiben a hamburgerhúst.

Természetesen nem igaz, hogy a rómaiak, a mongolok ismerték a burgert, az nyers tatárbeefsteak lehetett. Mese az is, hogy szerepel a brit Hannah Glasse 1758-as szakácskönyvében. Az a hamburgi kolbász receptje. Tévedés az is, hogy a burger ötletét német bevándorlók hozták Hamburg kikötőjéből. Sokkal valószínűbb, hogy az étel a Buffalo közeli amerikai kisvárosról, Hamburgról kapta a nevét. A vidéki vásárokon a Menches fivérek marhahússal kísérleteztek lacikonyhájukon (akkoriban épp sertéspestis dúlt a környéken), ők nevezték el 1885-ben a fasírtot hamburgernek. New York állam közgyűlése mindenesetre elfogadta a szlogent: A hamburger New York ajándéka a világkonyhának!

Mások szerint a legendás étel New Haven városában, esetleg az oklahomai Tulsában, netán a New York-i Delmonico étteremben született, ahol 1894-ben már szerepelt is az étlapon (tíz centes áron), ám ez a legenda is megdőlt, a nyomda, amelyik az étlapot kiadta, ekkor még nem is működött. Tartja magát az a változat is, hogy először a St. Louisban 1904-ben rendezett világkiállításon, Bilby papa konyháján lehetett Hamburg pogácsát kapni.

A valóság az, hogy ezek az elődök feltehetően csak szendvicsváltozatok voltak. A ruganyos, kerek, édeskés barna zsömlét Walter Anderson találta fel. Ő zseni volt, mint Edison. A hamburger meg remekmű, mint a hexameter. Wichitában nyitotta első éttermet 1921-ben a White Castle lánc. A hamburger öt centbe került. Hogy aztán ebből a szerény üzletből hogyan lett Burger King–McDonald’s–Wendy’s burgerháború, és miért lett az elmúlt ötven évben háromszor édesebb a zsemle, és hogy került a levesbe a hasábburgonya és a ketchup, az már másik történet. Nem túl vidám. De hát az élet sem habos torta. Bocsánat: hembörger.

Vinkó József - ]]>www.valasz.hu
]]>
Szellem a fazékból - Gasztrotörténetek

Ínycsiklandó történek a Magyar Konyha főszerkesztője, a Heti Válasz gasztronómiai rovatának szerzője, Vinkó József tollából.

A szerző ajánlása:

„Úgy lapozd ezt a könyvet, Kedves Olvasó, mintha épp csak bekukkantottál volna a konyhába, ahová az illatok csalogattak. Kíváncsi voltál, mi fő a fazékban. Óvatosan emeld meg egyik-másik fedőt, szimatolj be a sütőbe, kóstold meg a mártást, vigyázz, meg ne égesd a nyelved. A fedő alól most nem illatok szállnak feléd, hanem ínycsiklandó történetek."

Kiadói kedvezményes árusítás:

Heti Válasz Kiadó
1027 Budapest, Horvát u 14-24., V. emelet.
Telefon: (061) 461-1400
Nyitva tartás: H-P: 8-16.30 óráig
E-mail: recepcio@hetivalasz.hu

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

]]>www.flagmagazin.hu]]>