- 0
Az Európai Bizottság regionális és várospolitikai főigazgatóságának nevében június 11-én Walter Deffaa főigazgató válaszolt a CÖF–CÖKA vezetőségének április 20-án kelt levelére.
A civil szervezet az Európai Bizottságnak az Altus Zrt.-vel kötött szerződése kapcsán adott hangot aggályainak.
Deffaa levelében azzal érvel, hogy a szerződést – a keretszerződést és az eseti szerződést is – jogszerűen, a szerződés-odaítélésre vonatkozó jogszabályok és bizottsági eljárások betartásával, az egyes kizárási, kiválasztási és odaítélési kritériumok figyelembevételével kötötték meg. Azt is említi, hogy a szerződést nem politikai indítékokból ítélték oda.
Miről van szó? Arról, hogy Magyarországon egy volt miniszterelnök – és a jelenlegi magyar kormánnyal élesen szembenálló, ellenérdekelt, ma is aktív politikus – cégével szerződést kötni az Európai Bizottság részéről igenis politikailag összeférhetetlen. A szerződéssel a harmadik Orbán-kormány egyik legvehemensebb kritikusának százszázalékos tulajdonában álló cég ellenőrzi az operatív programok tervezési szakaszát, magyarán: különösebb gátlások nélkül (például aktuálpolitikai célzattal) vizsgálhatja a kohéziós támogatások felhasználását.
A CÖF–CÖKA álláspontja szerint a probléma elsősorban történelmi gyökerű. Ott ugyanis, ahol hosszú múltra tekint vissza a demokratikus politikai kultúra, nem számít szempontnak (ezt Deffaa is megerősíti levelében), ha egy aktív, ellenzéki politikus cége kap uniós megbízást. Mert ott (a Lajtától nyugatra) fel sem merül, hogy a megbízott saját hasznára visszaélhet az ölébe pottyant lehetőséggel. Mi viszont élünk a gyanúperrel. Az Altus százszázalékos tulajdonosa ugyanis maga is elismerte, hogy hazudtak reggel, éjjel meg este.
A szerződés és a pályáztatás jogszerűségét kizárólag alapos vizsgálat tudja tisztázni. Az Európai Parlament egykori képviselőjének, Kósáné Kovács Magdának (MSZP) elhíresült mondását a konkrét ügyre igazítva: nem elég jogszerűnek lenni, annak is kell látszani.
Jogi értelemben az ügy vonatkozásában az Európai Bizottság 2013. július 19. szolgáltatási keretszerződésekre vonatkozó pályázati felhívásokra vonatkozó leiratát kell megvizsgálnunk.
A dokumentum elején, a szolgáltatás harmadik bontásaként a következő van meghatározva: Tanulmányok a kohéziós politika és az Európai Strukturális és Beruházási Alapok jövőbeli fejlődésére vonatkozóan.
Az Európai Bizottság említett leírásában, a 8.1 alfejezetben (Kizárási szempontok) az szerepel, hogy bizonyos szempontok kizárják a szerződés megkötését. Itt elsőként említik az összeférhetetlenséget (have a conflict of interest), és ehhez kapcsolódóan több ok is megjelenik, így például a gazdasági érdek (economic interests), illetve a politikai vagy nemzeti részrehajlás (political or national affinities), tehát ezek alapján is felmerülhet összeférhetetlenség. A pályázóknak ezek hiányát deklarálniuk kell, vagyis becsületbeli nyilatkozatot (a declaration on honour) kell tenniük ezzel kapcsolatban.
Ismételjük meg még egyszer: egy volt magyar miniszterelnök – és a jelenlegi magyar kormánnyal élesen szembenálló, ellenérdekelt, ma is aktív politikus – cégével szerződést kötni az Európai Bizottság részéről igenis politikailag összeférhetetlen. A politikai részrehajlás hiányának deklarálása aggályosnak tekinthető – e nyilatkozattétel nélkül nem lett volna sikeres a pályázata –, az Európai Bizottság pedig nem járt el kellően körültekintően ebben az ügyben.
Amennyiben a szerződéskötés a szerződés pályáztatására vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok megsértésével történt, az Altus Zrt. megtéveszthette az Európai Bizottságot, azonban a végső verdikt kimondását egy alapos vizsgálatnak kell megelőznie.
Mint ahogy Csizmadia László, a CÖF–CÖKA elnöke is rámutatott, az Altus-megbízás már csak azért is furcsa, mert a mostani vizsgálatokat végző cég tulajdonosának, Gyurcsány Ferencnek miniszterelnökként nem kis szerepe volt a kohéziós pénzeket kezelő intézményrendszer létrehozásában. Most ők mondják meg, hogy úgymond mi a dörgés, hogy merre az előre; hogy majd a „tapasztalatcserékkel” tovább javítják azt a rendszert, amelynek működtetéséért egykor maguk Gyurcsányék feleltek.
Az igazi probléma az egészben: az összeférhetetlenség. Az, hogy az unió pénzeinek felhasználását az exminiszterelnök cége vizsgálja, és a volt miniszterelnök különösebb skrupulus nélkül „visszaólálkodik, szaglászik a fazék körül”. Ráadásul olyan emberről beszélünk, aki ma is aktívan és vehemensen politizál, és komoly érdekellentétei vannak azt illetően, hogy az operatív programok működéséről – és ezáltal hazánkról is – kedvező kép alakuljon ki Brüsszelben. Márpedig az ellenzéknek, mint az előző években is megtapasztalhattuk, az a jó, ami az országnak és a kormánynak rossz, ők egy kedvezőtlen országimázs kialakításában és ezen látszat fenntartásában érdekeltek. És ne legyenek kétségeink: az Altus e cél elérése érdekében össze fog játszani a többiekkel, a nemzetközi értékelőkkel. Ahogyan az majd a súlyos magatartászavarral küzdő EU-bizottsági elnök sajátos ízlésének is megfelel.
A dolog pikantériájára már másfél hónappal ezelőtt felhívta a figyelmet egy konzervatív publicista. Ő akkor azt írta: Képzeljék csak el, ha mondjuk 2008-ban Brüsszel a kormányfői posztra aspiráló Orbán Viktor cégét (melyet felesége vezet) bízza meg azzal, hogy hazánk uniós pénzköltéseit elemezgesse. Ugye tökéletesen elképzelhetetlennek tűnik? Pedig tulajdonképpen erről van szó: Gyurcsány Ferenc a legradikálisabb baloldali ellenzéki erő, a – nevezzük így – balliberális Jobbik vezére, egy olyan párté, amely nélküle egyébként pillanatok alatt eltűnne a süllyesztőben. A Demokratikus Koalíció elnöke pedig, ha rajta múlna, újra vállalná a miniszterelnökséget ebben az országban.
Összegezve: az ügy tragikusan kínos egész Magyarországnak, az Altus-projekt teljességgel vállalhatatlan, morálisan elfogadhatatlan. De kínos Európa számára is: talán nem véletlen, hogy az Európai Parlament költségvetési ellenőrzési bizottsága is vizsgálja már az ügyet, és információk szerint hamarosan napirendjére is tűzheti az Altus megbízását. Így némi esély van rá, hogy az unió végül mégis visszakozik az ügyben, és a brüsszeli elvtársak is belátják, hogy itt most átléptek egy határt. Hogy ilyet mégse lehet tenni, és nem lehet ilyen leplezetlenül beleavatkozni egy uniós tagállam belpolitikájába.
ifj. Lomnici Zoltán
A szerző jogász, szóvivő, CÖF–CÖKA
Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: https://www.facebook.com/flagmagazin
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!
Köszönettel és barátsággal!