Ma 2021 május 12. Pongrác napja van. Holnap Szervác, Imola napja lesz.
7fc27181d2a43f3d841072486500c75b.jpg

Vallás és demokrácia: a hit nem magánügy!

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

„A miniszterelnök szerint Európát vissza kell vezetni az imádság útjára. Szerintem meg őt kell emlekeztetnünk arra, hogy a hit megvallása magánügy. {...} – fejtette ki Gyurcsány Ferenc a Facebookon.

{...}Magyarországon az állam és az egyházak elkülönülnek. És ez így van rendjén. Orbánt nem hittérítőnek, hanem miniszterelnöknek választottuk. Jó lenne, ha emlékezne rá… - folytatta Gyurcsány.

Mesterházy Attila is ]]>hozzátette]]> a magáét: szerinte „Orbán mai beszéde  a jáki templomnál azt sötét középkort idézi, amikor a vallás révén  hajtották igába az embereket. (...) A progresszív Magyarország, amely többségben van a kormánnyal szemben, nem hagyja belefulladni abba a mocsárba hazáját, amelybe Orbán Viktor népbutító politikája juttatta. A társadalmi haladást akarók többsége nem Európán kívül, és nem feudalisztikus körülmények között képzeli el hazája jövőjét.”

Mire fel ez a nagy kiakadás? Orbán Viktor azt találta mondani a felújított jáki templomnál, hogy „„Európa egy agresszív szekuláris, internacionalista és családellenes látomás csapdájába esett, ami logikusan vezet a saját keresztény hagyományainak feladásához. (...) A hajdan égbe törő Európa a földhöz ragadt”.

Régi, hamis haladár toposz, hogy a hit magánügy és a középkor sötét.

Igazából a két rutinszerűen kiadott politikus közleménye nem érné meg, hogy kommentáljuk, ám abban régi, jó kommunista toposzok tűnnek fel. Lehet, hogy a szocdem gondolat kapitalizálódott, igazi marxisták már alig vannak, de azért biztos jólesik a balos politikusoknak időnként elővenni valami régi, pár ember számára még kedves fordulatot a gyerekkori tankönyvekből, hisz erre van szükség a mentálhigiénéhez – meg a kampányhoz.

Mindenekelőtt emlékeztetnénk arra, amiről ]]>már írtunk]]>: Görögországban, Nagy-Britanniában, Dániában, Norvégiában, Finnországban és Izlandon államegyházi státust élvez valamely felekezet, és Svédország is csak 2000-ben szüntette meg a Svéd Lutheránus Egyház hivatalos államegyházi helyzetét. Lichtensteinben, Monacóban és Máltán a római katolikus egyház az államegyház. Az olasz, az andorrai, a lengyel és a spanyol alkotmány pedig speciálisan kiemelt helyzetet biztosít katolikus egyháznak. Akkor ezek most a sötét középkorban leledző, nemeurópai országok?

A progresszívek mindenképp szeretnék elhitetni, hogy a hit magánügy, és nincs helye a politikában. Nos, ez nem igaz. A hit világnézet, és ugyanannyi helye van a politikában, mint a liberális vagy szocialista, vagy akármilyen más világnézeteknek. Ha a hit magánügy, akkor az ateizmus, a liberalizmus vagy épp a szocializmus is magánügy.

A „hit magánügy” gondolata arra épül, hogy sokféle vallás van, ezért vallásra nem lehet országot, alkotmányt, egyebet alapozni. Ez így azonban reduktív nézet. Mindenekelőtt: nem a progresszívek fogják megmondani, hogy mi magánügy és mi nem. Ha a vallásos emberek úgy gondolják, hogy a vallás közügy, akkor az közügy. Másrészt teljesen fals nézet az, hogy van az „objektív” progresszivizmus, és vannak a szubjektív vallások. A progresszivizmus is szubjektív. Ha száz buddhista fogja magát és kivonul a senkiföldjére, hogy alapítson egy buddhista teokráciát, akkor az az ország teljesen demokratikus (és konszenzusos) alapon lesz teokrácia. Milyen alapon zárja ki Gyurcsány Ferenc a demokráciából a vallásos emberek világnézetét? Hogy érezzék magukénak a vallásos emberek a demokráciát, jogállamot, akármit, ha a szerintük a közösség számára, a közjó számára pozitív üzenetet hordozó világnézetüket nem képviselhetik? Ugyanolyan joguk van erre, mint bárki másnak.

„Honnan származik a gonosz? A tudományos világ nem tud válaszolni erre a kérdésre. Megkíséreltek választ adni rá a haladásban való hittel. Minden gonoszt egy szuszra felszámolnának. A betegséget legyőzné az orvostudomány, az igazságtalanságokat a gazdasági fejlődés. A vallást lecserélték a haladásban való hitre. Ugyanakkor van ezzel két probléma. Először is: a jövőbeni eredmények nem segítenek nekem ma. Már ma meghalhatok, a szenvedés és igazságtalanság, ami eddig megtörtént, nem törölhető el. Másodszor: jogos a kétkedés a korlátlan fejlődéssel kapcsolatban, mivel az nem létezik.”
(Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek)


Igazából az a helyzet, hogy a vallásszabadságot önmagában ]]>egyáltalán nem veszélyezteti]]> az, ha vallások, egyházak kiemelt bánásmódot élveznek az állam részéről, sőt az sem, ha államegyházat alkotnak. Nem az a fő kérdés, hogy valamely keresztény felekezet, esetleg az iszlám, a buddhizmus vagy a hinduizmus államvallásként funkcionál-e. Hanem hogy a többi vallás híveit békén hagyják-e hitük gyakorlásában.

Szokásos felvetés még, hogy a hit nem racionális. Nos, mondjuk úgy, hogy nem racionalista. De ettől még például az Európát a világ élvonalába lövő kereszténység rengeteg észérvet tud felhozni tanítása mellett. Jellemzően olyanok állítják, hogy a dogmák nem racionálisak és csak rá vannak erőltetve a hívekre, akiknek fogalma sincs a kereszténységről. Nem tudják, milyen racionális érveket felsorakoztató viták során nyilvánították ki a dogmákat, stb. De amúgy meg: a progresszív vagy akármilyen más világnézet alapjai sem tudományosak. Mindig vannak bizonyítatlan (bizonyíthatatlan) előfelvetések. Az ember nem racionalista, még Gyurcsány Ferenc sem, maximum racionalizáló. A progresszív világnézet semmivel sem igazolható könnyebben valamiféle tudományos érvrendszer segítségével, mint az úgynevezett vallásos. A tudomány hatóköre limitált, nem öleli fel az ember teljes életét. (Ajánljuk ]]>írásunkat]]> a racionalitás és felhatalmazás kérdésköréről).

De továbbmegyek: a demokráciának nem az a lényege, hogy racionális vitáknak kell benne lenni. Nincs olyan, hogy a racionális meglátás demokratikus, a nem racionális nem demokratikus. Mindenkinek demokratikus joga irracionális vagy nem racionalista meglátásokat képviselni a demokráciában. Ez a racionalizmus-mánia abból az utópikus elképzelésből származik, hogy ha majd racionálisan megvitatjuk a dolgokat, belátjuk közösen az igazságokat és létrejön a konszenzus. Nos, ilyen sosem lesz. A konfliktus legalább annyira demokratikus dolog, mint a konszenzus lásd: ]]>A konszenzus hamis mítoszáról]]>).

Igen, lehet hogy a vallás részint „megosztja” az embereket. No de össze is fogja őket: a középkori Európa a kereszténység által volt egységes. Lehet jönni persze a vallásháborúkkal, de a vallásokat helyettesíteni kívánó nacionalizmus legalább annyi megosztottságot és szenvedést okozott, mint a vallásháborúk. A progresszív gondolatról nem is beszélve.

A „sötét középkorban” Európa hatalmas fejlődésen, progresszión ment keresztül, és az embereket nem hajtották igába a vallás által. Egyébként a kereszténység összekötése a középkorral és a feudalizmussal teljesen önkényes. Kereszténység volt a európai középkor előtt és után is, Európán kívül is, és a feudalizmus sem olyasmi, ami végig és mindenhol létezett a középkor folyamán. A sötét középkor fényének egyébként ]]>külön blogot]]> is szenteltek hozzáértő emberek.

Egyébként csak pár gondolatot emelnénk ki, amit a kereszténység ismertetett meg az emberiséggel: minden ember egyenlő, azonos méltósággal; az állam és egyház szétválasztása (erről már ]]>írtunk régen]]>, de szükséges emlékeztetni: az állam és egyház szétválasztása keresztény találmány); a tudományok fejlődéséhez is jelentősen hozzájárul az „elnyomó” kereszténység egyrészt a természet deszakralizálása által, másrészt az ókori örökség átmentése által, de emélkezhetünk csak a ciszterciek által elterjesztett agrártechnológiákra is; a munka megbecsülése is keresztény ötlet, azelőtt a munkát teherként élték meg a népek, a kereszténység kezdte azt mondani, hogy a munka segíthet kiteljesíteni az embert. És még sorolhatnánk.

Mindezzel szemben a progresszió tényleg elnyomta az embereket. A francia forradalomról nem kérdezték meg a népet, egy szűk párizsi értelmiségi elit és az általuk felhergelt csőcselék puccsáról volt szó, ezt bizonyítja a vendée-i parasztlázadás is. A progresszió jellemzően az emberek megkérdezése nélkül, forradalmi élcsapatként erőltette rá a népekre az evilági üdvösség receptjét. Hát, ez aztán a megosztó tett! A progresszív többségről való értekezés egyenesen nevetséges a 2010-es választások eredményének tükrében. Jellemző, hogy a legfontosabb progresszív célokat olyan, demokratikus deficittel küzdő szervezeteken keresztül próbálják meg nem választott, „humanista” és „szekularista” lobbicsoportok elérni, mint az Európa Tanács meg az EU.

Egyébként Orbán Viktorról 2010-ben is köztudott volt, hogy református. Nos, nyilván sok mindent fel lehet neki róni, de az biztos: egy választót sem csapott be ezügyben. Ha a baloldali politikusok nyilvánosan lehetnek ateisták, és bármelyik politikus elmehet pártja kongresszusára miniszterelnökként, sőt lehet pártelnök, akkor joga van nyilvánosan tanúbizonyságot tenni vallásos elköteleződéséről is. Semmivel sem pártosabb dolog megvallani ezt, mint az egész ország miniszterelnökeként pártot vezetni. És ha Gyurcsány közölheti, hogy szerinte a progresszió vezet ki a válságból, akkor más meg közölheti, hogy szerinte újra az égre kéne nézni. Ráadásul egy vélemény megfogalmazása nem jelenti az emberekre való rákényszerítését.

Elég volt a hitet karanténba zárni akaró, a keresztény identitást a közéletből kizárni akaró marxista-progresszív ámokfutásból. A keresztény érvrendszernek, látásmódnak ugyanúgy helye van a közéletben és a politikában, mint bármely más világnézetnek.

konzervatorium.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Jobbegyenes (2024) Heti lámpás (255) Gasztronómia (539) Egészség (50) Mozaik (83) Mondom a magamét (5290) Politika (1578) Irodalmi kávéház (505) Sport (729) Belföld (6) Alámerült atlantiszom (142) Rejtőzködő magyarország (171) Gazdaság (657) Tv fotel (65) Életmód (1) Mozi világ (440) Emberi kapcsolatok (36) Szépségápolás (15) Nagyvilág (1454) Tereb (140) Autómánia (61) Vetítő (37) Történelem (14) Kultúra (6) Flag gondolja (33) Titkok és talányok (12)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>