Az ENSZ-közgyűlés 114 igen és 18 nem szavazat mellett megtárgyalásra a Biztonsági Tanács elé utalta a jelentést. A dokumentum elfogadása ellen szavazott az USA és a Gyurcsány Ferenc vezette Magyarország is. A zsidó állam képviselője elfogadhatatlannak és Izrael-ellenesnek ítélte, az Európai Unió nevében felszólaló svéd külügyminiszter viszont komolynak nevezte a jelentést. Az erőviszonyoknak megfelelően a Goldstone-jelentés végül is nem került a Biztonsági Tanács elé.

Talán még sokan emlékeznek rá, hogy Simon Peresz, izraeli államelnök 2007 október tizedikén a tel-avivi Hilton Szállodában, a Kereskedelmi Irodák Szervezetének közgyűlésén szó szerint ezt mondta: „Izraelnek példa nélküli gazdasági sikerei vannak, kivívtuk a gazdasági függetlenségünket: felvásároljuk Manhattant, Lengyelországot és Magyarországot. (…) Manapság gyarmatok létesítése nélkül is lehet birodalmakat alapítani.”

Az elszólást szégyenletes csend követte, majd jött Peresz szánalmas magyarázkodása, mely szerint ő ezt a kijelentést csak viccnek szánta…

Tudjuk, hogy a politika világa vonzza a félművelt exhibicionistákat, a kóros élénkséggel rendelkező célorientáltakat, a gátlástalan és erkölcstelen hazudozókat és a nárcisztikus egoistákat. Izrael Állam elnöke, Simon Peresz sem lóg ki a sorból, ráadásul nem sokkal a Goldstone-jelentés körüli botrány után újra viccelődni támadt kedve. Ezúttal Lula da Silvát, Brazília elnökét hozta kínos helyzetbe, amikor ottani látogatása során a következőket mondta az egyébként zsidó származású dél-afrikai bíróról: „Richard Goldstone egy kis piti emberke, a nemzetközi joghoz semmit nem értő technokrata, akinek egyoldalú küldetése az volt, hogy ártson Izraelnek. S ha egyáltalán szükséges a vizsgálat, akkor azt nem Izrael, hanem Goldstone ellen kell lefolytatni.”

Látogatása során Sao Paulóban az ellene tüntetőkről az arrogáns Simon Peresz csak ennyit mondott: „Bolondok mindenhol vannak.”

De a legmegdöbbentőbb az egész történetben az, hogy Richard Goldstone időközben megbánta bűneit, és az ellene indított hosszú lejárató kampány hatására ma már ő is úgy látja: Izrael nem bűnös állam. De akkor miről szólt a Goldstone-jelentés?

Mit ér az ember, ha magyar?

2009 szeptemberében a VIII. kerületi Horváth Mihály téren tartott hazafelé az iskolából egy többségi magyar fiatal, amikor egy kisebbségi magyar, azaz egy cigány elé állt, megtámadta és kérdőre vonta: „Buzi magyar, hogy mersz bejönni a mi utcánkba, ahol a cigányok az urak?” A küzdősportokban jártas fiatalember kivédte az ütéseket és menekült. Pillanatok alatt az utcán termett a többi cigány, és megpróbálták elkapni a meglepett főiskolást, akinek sikerült egy kollégiumba menekülnie. Közben az egyik cigány a tízéves fiával egy kést hozatott magának. A cigány horda tagjai nem tudták, hogy térfigyelő kamerák rögzítik az eseményeket és az elhangzottakat, így aztán a szokásos mese az ártatlan megsértett cigányokról, ezúttal nem működött. A dulakodás során ilyen mondatok hangzottak el: „Leszúrlak, te magyar g…i! Adjátok ki a büdös köcsög magyart, hadd szurkáljuk meg, adjátok ki, szétb…k a fejét, elvágjuk a torkát! Miénk az utca, miénk az ország, megölöm a g…i magyarokat! Úgyis mi leszünk többen!”

Két éve a Pesti Kerületi Bíróság az eset súlyának megfelelő döntést hozott. Kimondták, hogy magyarsága miatt minden ok nélkül megvertek és kis híján megkéseltek egy ártatlan magyar diákot. A napokban viszont megszületett a másodfokú, jogerős ítélet, amelyik a korábbi büntetések nagy részét szinte a felére csökkentette. Eszerint csak a főiskolásra először támadó vádlott viselkedése értékelhető rasszista indíttatásúnak. Gyepes Katalin tanácsvezető bíró szerint a többi elhangzott rasszista kijelentést csak feldúltságukban mondták a cigányok, a támadásnak más motivációja volt, nem a sértett magyarsága.

Kíváncsiak lennénk, hogy mit tett volna a bíróság, ha a cigányok feldúltságukban nem a magyarok, hanem egy másik etnikum ellen fordultak volna? Akkor is ilyen elnéző ítélet születik?

A Fővárosi Bíróság megállapítása szerint a közösség elleni erőszakot mint bűncselekményi kategóriát a kisebbségek és nem a többség védelmére hozta létre a törvényalkotó. Néhány hete Érden négy cigány félholtra vert két intézkedő fegyveres rendőrt. Él e hazában olyan épelméjű ember, aki szerint ez a liberális Amerikai Egyesült Államokban is megtörténhetett volna? Mindenesetre ilyen bírói gyakorlat és értelmezés mellett nem kellene sürgősen a többségi magyarok védelméről jogszabályban is gondoskodni?

Tóth Gy. László
politológus,
a miniszterelnök volt főtanácsadója