Andor László közgazdász, volt uniós biztos lehet a baliberális/neoliberális ellenzék („demokratikus” ellenzék) közös miniszterelnök-jelöltje 2018-ban, írta a Magyar Hírlap tegnap reggel.

Ennek alkalmával érdemes ismét a nyilvánosságnak bemutatni azon válaszait, amelyeket a Magyar Nemzet 2013. július 8-i száma jelentetett meg.

Íme:

ANDOR LÁSZLÓ VÁLASZAI ARRÓL, HÁNY ROMA DOLGOZIK SAJÁT HIVATALÁBAN ÉS ARRÓL, HOGY TETSZIK-E NEKI  A CIGÁNYOK NÉLKÜLI ZSIDÓ ISKOLÁK

Uniós bizottsági rekord született lapunk történetében: egy biztos egyrészt a feltett kérdésekre válaszolt, másrészt gyorsan tette azt

Lovas István

Brüsszel

Négy rövid kérdést tettünk fel Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartásért felelős uniós biztosnak.

Figyelembe véve az Európai Unió – és így az Európai Bizottság – konzekvens viselkedését lapunk irányába, a biztos kimerítő válaszai nyugodtan mondhatók rendkívülinek.

Sőt: az elküldött kérdésekre 25 óra alatt megérkeztek a válaszok.

Nem azzal kezdődött, hogy – mint kérdéseink esetében ez az általános gyakorlat – kiderült, a szóvivő éppen elutazott; hogy nem kapták meg az e-mailt; hogy „dolgozni fog rajta” a stáb/illetékes vezérigazgatóság, ami akár heteket is igénybe vehet és nem egyszer válasz sohasem érkezik. Más brüsszeli tudósítók esetében a válaszadás általában egy órát vesz igénybe. Ami viszont tény: az általunk az Európai Bizottságnak vagy az Európai Parlament  balliberális, illetve zöld és szociáldemokrata frakcióvezetőinek, illetve képviselőiknek feltett kérdéseket a „kínos” kategóriába tartozónak érzik a címzettek. Ami számunkra érthetetlen, hiszen éppen ők azok, akik naponta többször hangoztatják, hogy nyitott, átlátható demokráciában élünk, ahol az információhoz jutás alapjog.

Andor László hivatala nevében Jonathan Todd szóvivő nem csak kimerítő válaszokat adott kérdéseinkre, de nem értette félre azokat sem szándékosan sem véletlenül, és nem azzal intézte el őket,  hogy egy „linkkel” (hálószemmel) vezetett el bennünket a biztosnak egy korábbi beszédére vagy kiadott dokumentumára, amely – az ilyen esetekben – gyakran köszönő viszonyban sincs a feltett kérdésekkel.

A négy kérdés bevezetőjében említettük, hogy Magyarországon igen sokan cinikussá váltak, amikor  balliberálisok a romákkal kapcsolatban kereplőként ismételgetnek olyan „politikailag korrekt” kifejezéseket, mint „integrálás”, „kirekesztés” és társai. Ilyenkor teszik fel jobboldali szavazók nem egyszer a kérdést, hogy az ilyen terminusokat hangoztatók lakóházában vagy környékén vajon hány cigány él, vagy hány cigány tanul abban az osztályban, amelybe saját gyermeküket küldik.

Miután meggyőződésünket fejeztük ki, hogy Andor Lászlónál ez nyilván nem így van, az első kérdésünkben arról érdeklődtünk, hogy – mint aki igen sok dokumentumot adott ki a romák integrációjáról – hány romát sikerült integrálnia saját biztosi stábjába. Hozzátettük, ha a válasz az lenne, hogy ő nem vizsgálja munkatársai etnikai eredetét, akkor mit tegyenek azok, akik az ő útmutatása alapján szeretnék integrálni a romákat az oktatás, foglalkoztatás, egészségügy és egyéb területeken, ha ők sem akarnák vizsgálgatni az emberek etnikai hovatartozását.

Az első kérdésre a biztos nevében Jonathan Todd szóvivő azt válaszolta, hogy az Európai Bizottságot (EB) már roma nem kormányzati szervezetek és aktivisták bírálták, amiért „nincs több roma munkatársa.” A szóvivő hozzátette, „a bizottság normatív toborzási eljárásainak egyértelműen nincs ilyen fókusza” és pozitív diszkriminációra szükség lenne. „Eddig nem ez volt a helyzet, de az nem jelenti azt, hogy a jövőben ez kizárt lenne”. Viszont, biztosított bennünket a szóvivő, az Andor László alá tartozó vezérigazgatóságának, a foglalkoztatási vezérigazgatóságnak vannak roma gyakornokai.

Ami első kérdésünk második részét illeti, vagyis azt, hogy miként szimatolja ki az igyekvő magyar integrálni szándékozó az etnikai hátteret, a biztos szóvivőjén keresztül elmondta, a romák magyar állampolgárok, részesei a magyar társadalomnak és a gazdaságnak. Ugyanolyan jogaik és jogosultságaik vannak, mint minden magyar polgárnak. „Széles körben köztudott, hogy a roma emberek arányukon felül foglalnak helyet a leghátrányosabb helyzetű magyar állampolgárok között, ami az iskolázottságot, foglalkoztatást, egészségi állapotot, stb. illeti és hogy jelentős erőfeszítésekre van szükség a lehetőségek egyenlőségének létrehozására”. Ezért, folytatódik a válasz, „a bizottság az ’etnikailag egyértelmű, de nem kizárólagosság’ elvét követi”.

A szóvivő kifejtette még, hogy az a magyar megközelítés, amely a beavatkozást egy szegénységi térképre alapozza, amely azonosítja a súlyos nincstelenség által uralt térségeket és ahol a szegénységtől szenvedők közül a romák túlsúlyban vannak, „a tevékenységek megfelelő keretét biztosítják, és azt a bizottság teljes mértékben alá is támasztja”.

Harmadik kérdésünk arra vonatkozott, hogy mit gondol Andor biztos: mire letelik mandátuma, vajon a kelet-európai romák életkörülményeiben lesz-e bármilyen javulás?

A válasz azt emelte ki, hogy a sikeres közbeavatkozás a politika részéről csak a tagországok nemzeti és helyi hatóságai révén jöhet létre és erre is ösztönöz az EU roma keretprogramja. Andor hivatala az elmúlt években észlelt kisebb javulásokat különböző országokban, „beleértve Magyarországot” „és folyamatban vannak olyan programok, amelyek  ilyen javulásokat eredményeznek majd”. Ugyanakkor a bizottság megállapodott a tagországokkal, hogy ezen lépéseknek el kell érniük a „kritikus tömeget” annak érdekében, hogy látható változás jöjjön létre. Ezért több erőforrást kell a nemzeti roma integrációs stratégiák rendelkezésére bocsátani; több elkötelezettségre és cselekvésre van szükség a helyi szereplők, és nagyobb részvételre a roma szervezetek részéről.

Negyedik és egyben utolsó kérdésünkben arra kerestük a választ, mi Andor László véleménye arról, hogy egyes magyarországi vallási közösségi iskolákból kirekesztik a cigányokat, jelesül a zsidó közösség által fenntartott tanintézetekből.

A válasz leszögezi, hogy „A diszkrimináció ellentétes az EU alapértékeivel és azt széles körben tiltják az uniós szerződések, az alapjogi karta és a másodlagos uniós jogszabályok. Az EU faji egyenlőségi irányelve kifejezetten megtiltja a faji vagy etnikai származás szerinti diszkriminációt számos területen. Az irányelvet valamennyi tagállam belefoglalta saját jogszabályaiba, és az Európai Bizottság megvalósítását igen szorosan ellenőrizte annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a nemzeti diszkrimináció ellenes jogalkotás összhangban legyen az uniós követelményekkel.”

A biztos válasza ezután megállapítja, hogy  a probléma gyakorta nem az adott ország jogszabályaiban keresendő, hanem annak gyakorlati megvalósításában és ezért a bizottság valamennyi érdekeltet arra buzdít, gyakoroljanak nyomást a tagországok hatóságaira, hogy az uniós irányelv szerinti kötelezettségeiknek tegyenek eleget. Az EB jelenleg is vizsgál „roma-specifikus helyzeteket”, amelyek sérthetik a faji egyenlőséget elősegítő irányelvet, beleértve az oktatás területét. „Ha a jogsértés megerősítést nyer, és a tagország nem orvosolja a problémát, a bizottság megindítja a formális kötelezettszegési eljárást”.

A válasz kifejti, a gyermekek és a társadalom érdeke, hogy a lehető legjobb minőségű oktatást biztosítsák. „A kelleténél gyakrabban az iskolákban vagy osztályokban a roma tanulók aránytalanul nagy megjelenését összekapcsolják az alacsonyabb színvonalú oktatással és ezért az a hátrányos helyzetet állandósítja”. A válasz leszögezi: „elfogadhatatlan, hogy egy iskola egy gyermeket kirekesszen” etnikai származása miatt. „Tisztában vagyunk”, folytatódik a válasz, „az ezzel kapcsolatos vitákkal és olyan programokkal is, amelyek zsidó és roma gyerekeket hoznak össze”. A válasz példaként említi  a „prindzsardo-haverim zsici-tábort”, amely az idén rendeztek meg Salgótarjánban és amely elérhető a ]]>www.ambedkar.hu]]> honlapon, zárul Andor László biztosnak szóvivőjén keresztül lapunk kérdéseire adott válasza.

(Magyar Nemzet, 2013-07-08)

]]>www.lovasistvan.hu]]>