Nézzük egy igazán liberálissá vált család, a muszlim hitet felvevő Horthy unoka, édesanyjának, a Kormányzó menyének üzenetét. Mindannyiunknak.. A CÁFOLATOK MIATT IS.. S egyébként, ilyen lélek volt, ilyen volt a magyar vezetés 44-ig. „Elszomorított, hogy az angol és az észak-amerikai sajtó- a The Times, a Financial Times, a The Economist és a New York Times – közlései az újratemetésről nyilvánvalóan a tényismeret hiányán, valamint a náci Németország és a kommunista Magyarország által terjesztett hazugságokon alapult. Ezeknek sajnos széles körökben hitelt adtak, főképpen az Egyesült Államokban. Válasz ment a valótlanságokra nővéremtől, tőlem, angliai rokonoktól és másoktól, de ezeket csupán nyugtázták, nem közölték – egyetlen kivétellel. Egy fiam által a The Economist szerkesztőjének ügyesen megírt levél mégiscsak megjelent: „Horthy reappraised” (Horthy újraértékelve) „ Sir, az ön Magyarországról szóló cikke (szeptember 11) nemcsak Horthyra nézve kedvezőtlen, de ártalmára van az ön olvasóinak is, amennyiben kritika nélkül elfogadja a kommunista verziót Horthy szerepéről, és igy nem járul hozzá annak megértéséhez, mi is volt a jelentősége annak, hogy az eseményen több mint ötvenezer ember jelent meg. Csupán a tömeg egészen elenyésző részének volt némi köze a szélsőjobboldalhoz,- Egy kis gondolatkísérlet talán hozzásegít annak megértéséhez, hogy valójában mi is történt. Tegyük fel, hogy Hitler megnyerte a háborút. Negyvennégy év után, mint a Harmadik Birodalom csatlósa, Nagy-Britannia felszabadul 1989-ben, amikor a Német Birodalom összeomlik saját hozzá nem értésének súlya alatt. Négy évre rá Winston Churchill hamvait, aki száműzetésben halt meg, visszahozzák újratemetés céljából egy temetőbe a Blenheim Palace mellett (amelyet a munkások mezőgazdasági iskolájává változtattak át.) Sokan jelennek meg a temetésen, a külföldi és a nagyrészt belföldi sajtó kifogásai ellenére. A Volkswirt, egy híres zürichi hetilap, különösen felháborodik, kimutatva, hogy Churchill vad konzervativ imperialista volt, méghozzá Sztálin szövetségese (találnak egy közös fényképet is kettejükről). Ám azoknak, akik rajta részt vesznek, az újratemetés egészen mást jelent. Megpróbálják magukban kideríteni: negyvennégy éves elfeledettség után mit is jelent angolnak lenni. Mint a többi európai ország, Magyarország sem mentes szélsőjobboldaliaktól. Ők legalitást próbálnak maguknak szerezni azzal, hogy Horthyhoz társulnak (aki elődeiket kurtán elintézte Szálasi idejében). Kérem, ne segítsék őket. Sharif Horthy, Wayland, Massachusetts. Epilógus Tíz évvel ezelőtt, az én szeretett hazámban, Magyarországon, a helyzet némileg hasonlított az első világháború utánihoz. Az elvesztett háború,akárcsak később a kommunizmus negyven éve, lehangoltsághoz, tompultsághoz és ambíció nélküli munkavégzéshez vezetett. Ilyen helyzetben jelent meg 1919-ben Horthy Miklós. Új energiát hozott, amit valaki „vérátömlesztésnek” nevezett. A mai helyzetben is szükség van ilyenfajta energiára, s ezt reményeim szerint az egymást és hazájukat segíteni kívánó személyek létre is hozhatják. Amit Horthy Miklós 1919-ben a tisztikarnak mondott, most is helytálló. Azt tanácsolta: „Nézzetek mélyen a szívetekbe, és irtsátok ki még a magját is az elmúlt nézeteltéréseknek és széthúzásoknak. Némelyek Szegedre mentek, voltak olyanok, akik külföldre menekültek, és olyanok is voltak, akiket körülményeik arra kényszerítettek, hogy a Vörös Hadseregben szolgáljanak. Most végre együtt vagyunk. Megtaláltuk egymást, ezért értsük is meg egymást! Talán még sosem volt egy nagyobb és szentebb cél, mint ami ma reánk vár!” Ezt követően mindenkit arra kért, legyenek emberségesek beosztottjaikkal, és viseljék azok családjának is a gondját. Áldás számomra, hogy most már mind gyakrabban látogathatom meg hazámat, ahol a gazdasági újjászületés határozottan megkezdődött. Remélem, ez növekvő, kölcsönös segítséggel és megértéssel folytatódik, és nem kapzsiságra és mások kizsákmányolására épül majd. Az emberek a forradalom idején, 1956-ban tragikus körülmények között segítették egymást. Miért ne tudnánk ezt most újra megtenni? Remélem, Magyarországon a hatalmon lévő kormányok nem hagyják kipusztulni népünket, és hathatós segítséget nyújtanak majd a többgyermekes anyáknak. Adja Isten, hogy tartós legyen a béke az egyesült Európában, és Magyarország szabad maradjon, felvirágozzék s újjászülessen a becsületesség és a kölcsönös megértés jegyében. Ezt kívánom hazámnak. Ugyanezt kívánom az én második szeretett otthonomnak, Portugáliának. Különleges szeretet fűz harmadik hazámhoz is, Angliához, férjem hazájához, amely állampolgárává fogadott, és amely ország királynőjének, II. Erzsébetnek hűséget fogadtam, amikor megkaptam brit útlevelemet. Családom fiatal tagjainak és azoknak a fiataloknak, akik érdemesnek tartják elolvasni könyvemet, az alábbiakat szeretném mondani: Talán azt hiszitek, hogy életünk az én időmben régimódi és divatjamúlt volt. Ami a technikát illeti, ez kétségtelenül igaz is, de úgy érzem, most a ti korotokban – a számtalan felfedezés és valódi haladás ellenére - ugyancsak számos, sajnálatosan téves dolog létezik. Nehezen tudom elfogadni, hogy amit a mai fiatalok a televizióban, az interneten és a moziban sokszor látnak, ne lenne hatással elméjükre és jellemükre. Remélem, hogy az eljövendő nemzedék külső és belső fejlődése, a bűnözés és az erőszak visszaszorítása érdekében az emberek több figyelmet fordítanak majd a kapcsolatteremtő új technikai eszközök alkalmazásának módjára. Ne hagyjátok, hogy ezt kizárólag a jövedelemszerzés vezérelje. Mindenkinek saját magának kell tetteiről döntenie, de elszomorít, hogy olyan sokan közületek, fiatalok közül nem vállalják a házasságot, és néha csak saját magatoknak akartok gyereket (ami végeredményben csak felerészben a ti művetek). Feltételezem: mindez főleg abból adódik, hogy nincs bátorságotok elkötelezni magatokat, és nem érzitek át, mit jelenthet ez a gyermeketeknek. Talán azt mondjátok, igenis elkötelezitek magatokat egymásnak vagy magatoknak, vagy akár érzelmileg Istennek – de ez olyasmi, amit ugyanolyan könnyen meg tudtok változtatni, mint ahogy eredetileg tettétek. Tapasztalatom szerint más egy kötelező szertartás, amelyen az egész családunk, barátaink és a házaspár vallásának képviselője is tanúskodik. Az előírásszerűen kimondott ígéret valóban nagyon szép, és kötelezőbb érvényű, s talán valamennyivel nehezebbé teszi a társunk elhagyását. Végeredményben mindannyian közösségben élünk, valamilyen adott erkölcsi rend keretei között, amit helyes, ha támogatunk. Ha valamilyen oknál fogva egy házasság valóban jóvátehetetlenül elromlik, segíteni kell rajta, mert nem lehet, hogy bárki is korlátok között, megbilincselve éljen élete végéig. De ha a helyzet nem ennyire súlyos, a türelem, a megértés és a megbocsátás néha csodálatos és váratlan eredménnyel jár. Gondoljatok arra: ha nem szeretnek bennünket, az rendszerint azért van, mert mi magunk sem tudunk szeretni. Ami belső életünket illeti: az a tapasztalatom, hogy igen könnyen válunk lelkileg sivárrá, mert ebben a világban roppant nagy anyagi nyomás nehezedik ránk. Isten iránti elkötelezettségünket ezért kell folyamatosan megerősíteni – és számomra ennek az a legjobb módja, ha megkapjuk a latihánt. A napi ima is ezt a megerősítést,megújítást szolgálja. Az imát nagyon fontosnak tartom, mert lehetővé teszi, hogy nyitottá váljunk Isten hatalmának befogadására, és arra késztet, hogy befelé forduljunk, s a ránk nehezedő gondoktól megszabaduljunk. Világos, hogy a materializmus egyre terjed ezen a világon, és kényszerítő nyomása gyengíti képességünket a belső béke megteremtésére. Úgy érzem, ez a környezetszennyezéssel együtt súlyos veszélyt jelent az emberiség számára. A természeti katasztrófák - a szökőárak, az áradások, a földrengések – valamennyiünknek szóló intelmek. Képes lesz-e az emberiség a pusztulást megakadályozni? Úgy hiszem, az az egyetlen lehetőség a katasztrófák elháritására, hogy mind több ember önmagában újra felfedezze annak a bölcsességnek és erkölcsnek a forrását, amely bennünk az Isten hatalmából fakad. Magamról azt mondhatom: végtelenül hálás vagyok Istennek, hogy nyolcvanévesen – ami már igazán öregkornak számít – egészséges vagyok, és egyáltalán nem érzem magam öregnek. Még mindig fel tudok mászni a fa tetejére narancsért és citromért, vagy a háztetőre, ha egy zsindely eltörik, vagy netán a tévéantennát kell megigazítani. Kertemben a virágok és a madarak, a távolban pedig a kéklő óceán látványa különleges örömet szereznek nekem - nem is tudom, mindez nappal vagy éjjel szebb-e, de mindenkor magasztos, Istent dicsőítő érzéssel tölt el. Az idén a hibiszkuszok és a leanderek különösen szép látványt nyújtanak, a bougainvilleák és a mimózák minden évben így pompáznak. Hálás vagyok férjemnek, Guynak, amiért ezt a gyönyörű portugáliai otthont fáradhatatlan munkával segítette fenntartani és szépíteni. Itt saját külön kerti bejáratú szobám van, ahol Szubud testvéreimmel zavartalanul latihánozhatunk, s egy óceánra néző benyílóban békében és ihletten írhatok. Csak annak érzem hiányát, hogy legalább néha együtt lehessek unokáimmal és dédunokáimmal. Nem tudom, miért kell olyan messze élniük, a földteke túlsó felén, de ha ez azért történt, hogy megírhassam könyvemet, amelyből megismerhetik dédnagymamájuk élettörténetét, akkor ebbe belenyugszom… Abban reménykedem, hogy életem utolsó éveiben bepótolom ezt a mulasztást, kielégíthetem szívem égető vágyát, élvezhetem velük az együttlétet, megölelhetem őket, és jókat nevethetünk együtt. Ha már dédmama vagyok, legalább hadd dédelgessem mindannyiukat, anélkül hogy terhükre lennék. Tudom, nincs szükségük rám, és hálát adok a Mindenhatónak, hogy megadatott nekik a latihán. Azok számára, akik a Szubud-életet választották, remélem, a latihán meggyőző marad, s így folyamatosan az Isten hatalma s nem a szenvedélyeik és vágyaik irányítják majd őket. Remélem az emberek a Mindenható alkotó hatalmához fordulnak, hogy megmutatkozzék nekik a helyes út. Ez a hatalom csak úgy segíthet rajtunk, ha mi is mozdulunk. Mert ennél a hatalomnál van az igazság, nem minálunk, és kopogtatnunk kell, hogy az ajtón bebocsátást nyerjünk. Ez saját magunkon múlik. Itt végződik az én történetem – nyolcvan év nagy örömeinek, mély fájdalmainak, reményeinek és csalódásainak története. Dicsérem Istent azért a sok igazságért, amely feltárult nekem, az igaz értékekért, melyeket felfedeztem és fiamért, akit Tőle kaptam. Kiváltképpen köszönöm a mély belső szeretetet, amelyet Isten minden teremtménye iránt érzek: a sziklák, a fák, a virágok, a madarak s az állatvilág valamennyi teremtménye, valamint a különböző bőrszínű és hitű emberek iránt. Bárcsak éreztetni tudnám veletek, unokáim, dédunokáim, és éreztethetném másokkal is azt a szeretetet, amely könnyeket csal a szemembe, amikor látom a szenvedést, a hitetlenséget, a bizalmatlanságot, az önsajnálatot, a bántalmakat és a gyűlöletet, melyet az embereknek el kell szenvedniük, mert azok, akik mindezt okozzák, nincsenek tudatában Isten kegyelmének, irányításának, védelmének és áldásának, amit én megkaptam a latihánban. Ámen. 1998.” Remélem átmegy..

Bizony a helyesbítéseket továbbra is követelni kell! Magyarország az egyetlen nép a világon, mely idealista módon, minden üldözöttnek védelmet jelentett, asylum volt Márai szerint, 44 március 19-ig. Ez akkor is tény marad, ha a soros oldal liberális-marxistái hazugságokat terjesztenek folyamatosan a magyarokról. Kékszemű tiszta idealizmus ez, mely a valóságérzéknek híjával lehetett, akkor is, ma is. De, mindenképpen tiszteletreméltó és igazi keresztény szemlélet volt az övéké. Apáinké. Sharif Horthy, az idős édesanyja nem tanultak meg arabul! Naiv és tiszta emberek, függetlenek és elkényeztettek, gazdagok. Lelki és testi értelemben egyaránt. Ezért tévedhettek ilyen nagyot, akkor az üldözött sorstalanok érdekében, ma pedig az indonéz barna muszlimok javára. Saját szép lelküket vetítik ki, idegen kultúrákra, s vélik, tényleg olyanok azok, aminek képzelték őket. Teleki Pál figyelmeztette erre Horthyt, az pedig szegény feje, próbált mosakodni a filo vád ellen, mert akkor az volt, amiért Európában a szőnyeg szélére került szegény magyar politikus. Horthyék ösztönösen vonzódnak a végzetes fajok iránt, mint ahogy mindig voltak s lesznek emberek, akik szépnek tartják a kígyókat, s a veszedelmes skorpiókat, még gyűjtik is őket. S vélik, nem fogják bántani majd soha az eltartóikat. Ezért oly sok állatgondozó lesz saját gondatlansága áldozata. Horthyéknak fogalmuk sem volt arról, hogy az általuk annyira lenézett és szélsőnek nevezett jobboldalnak van igaza! Ha látták volna a mai állapotot, ha láthatják a jövőt, apáink nem mentik őket, s ma Európában nem itt élnének a legtöbben. Saját eljövendő gyilkosainkat melengették kebleiken. Sharif Horthy egyszerűen vak s süket az Igazságra, számára a muszlim, kiáradás, s latihán. S el sem hinné, mit takar a felszín, mi a muszlimok igazi lényege s hitvallása. Minden magyarnak több Szolzsenyicint, s Csehovot kellene olvasnia. Akkor és csak akkor kaphatnak védőoltást a liberálizmus marxizmusa ellen.

Magyarország kommunista része ma is, most is. Hazugságokat terjeszt a magyarokról, a kormányról, Orbánról. Senki nem zárta be, és nem is akarta a sorstalan egyetemét. Röhej az is, hogy nem létező erkölcsi piedesztálról oktat minket az az USA, ahol 400 alkalommal szegték meg, az indiánokkal való szerződéseiket. Forrás Marlon Brando riportfilmjei. Ha a magyar most törvényt szegne, ezt még legalább 399 alkalommal újra és újra megtehetné. Akkor sem érhetné utol képmutató aljasságban s hitszegésben az oly demokrata nyugatot.. Orbán 44 óta az első, aki ellene mert mondani a nemzetközi hatalmaknak. EZ PÉLDÁTLANUL BÁTOR DOLOG. Magyarország megint szeretne egyedi utat járni, s önállóan élni. Hátborzongató, hogy megint a német zsarolja, nyomja, de most a vád nem a filo, hanem az anti. Soros korrupt és korrupttá teszi a politikusokat. Sokat hangoztatott ostoba vád Orbán ellen, hogy őt is fizette valaha Soros. Annál szebb tőle, hogy felismerve ki is soros, ellene tudott s mert fordulni. Fidelt is az USA titkosszolgálata fizette és támogatta, ő is, önálló lett, mint az Apocalipsis most Marlon játszotta ezredese. A hazai baloldal utcalányokhoz illő vélekedése szerint, az a botrány,ha valaki kiugrik a soros strici vircsaftjából, s el akar s tud szakadni, a kitartottságból. A magyar értelmiségi mentalitása alulról súrolja Zalatnay Cini lelkiségét. Nem lehet Orbánt támadni, amikor az idegenek között érvel, magyarként. „ ha bűnös is, magyar s ha tolvaj is, magyar s ha gyilkos is, magyar, itt nincsen alku, nincsen semmi "de". Gyűlöletes, ki ünneplő ruháját s virágos lelkét fitogtatva henceg, - mi elesettek, páriák vagyunk, testvérek a nyomorban és a bűnben, sápadtak, torzak, bélyeges fegyencek.” Orbánnak és magának a magyar népnek joga van, a különvéleményhez, a külön úthoz. Semmit nem kaptunk és kapunk ingyen az Uniótól, nem támogatnak minket, s nincsenek migránsok. Megszállók vannak, hódító hordák azonban vannak. S nem összeesküvés elméletek vannak, hanem összeesküvések. Ahol Európa vezető politikusai lefizetett árulók és gazemberek lettek. Ha valaki kételkedne ebben, kérdezze meg önmagától, milyen minőségben jött ide a spekuláns s „tárgyalt” ezekkel. Orbán erkölcsi erőről, eddig nem ismert nagyságról tett tanúbizonyságot. Aki magyar, ezt azonnal megérti, s csak védeni tudja a jövőben, ha ilyen marad..