Ma 2019 december 13. Luca, Otília napja van. Holnap Szilárda napja lesz.
lovasistvanpubli.jpg

Hirtelen Jane Austen is tiltott író lett, mert szeretik a jobboldaliak

Flag

Szöveg méret

5
Átlag: 5 (1 szavazat)
Aki azt hiszi, nem kínál napi meglepetést a „minél lejjebb a legundorítóbb mocsárban” verseny keretében folyó nyugati ideológiai harc a hazáját és hagyományait szerető jobboldal ellen, naponta csalódik.

Ami szánalmas az az, hogy most a jobboldali konzervatív brit The Times kaliforniai irodájának vezetője, Ben Hoyle alázta meg magát az agresszív, beteg ellenoldal előtt. Ja, és igen: ha ezt a cikket szemlézte volna a „mi” másik oldalunk, nem felejtette volna odadörgölni a lap jelzőhalmaza elé a „tekintélyes” szót.

A Times a szerdai napon megjelentetett ]]>cikkének]]> címe: „Amerika alternatív jobboldala Austen fehér világának rabja”.

Most pedig egy pár szó e csodálatos brit írónőről, akinek nálunk is megjelent sok-sok műve közül a legismertebb minden bizonnyal a Büszkeség és balítélet. Könyveiből sok filmet készítettek. Legutóbb 2016-ban filmesítették meg Szerelem és barátság címmel ugyanazon című könyvét.

Az 1775-ben nemesi család sarjaként egy faluban, anglikán vikárius apa lányaként született Jane saját, érthetően totálisan fehér világát írta le úgy, hogy szakítva az akkor dívó romantikával, a kritikai realizmusnak tört nem is kis utat, éppen az akkori bigott nőket bírálva.

Nos, Austen posztumusz „szerencsétlenségére” a balliberális oldal kiderítette, hogy a nő gyanús, ugyanis remekműveit nagyon szeretik olvasni az alternatív jobboldal („alt-right”) táborában.

Hogy miért döbbent meg az Austen-nal foglalkozó irodalomtörténészek hada? Mert őt „kisajátították az alternatív jobboldal tagjai, akik fehér nacionalisták, ál-libertariánusok, nyíltan rasszisták, antiszemiták és izolacionisták laza egyvelege, amelynek befolyása tavaly Donald Trumpot segítette az elnökségbe” – kiáltja az égnek fájdalmukat Ben Hoyle.

Majd idézi Nicole Wrightot, a Colorado Egyetem angol irodalom szakértőjét, aki megkövült, amikor egyetemükön egy „alt-right provokátor” dicsérni merte Austen Büszkeség és balítélet című művét, és az jött ki belőle, mármint Wrightból, hogy netán ez az Austen-könyv „az etnikai kisebbségek elleni fehér büszkeség és balítélet igazolása volt”. És ezen véleményét le is írta a ]]>Chronicle of Higher Education]]> felsőoktatási szaklap e havi számában.

Ezután következik a „náci” Daily Stormer blog, amely szintén méltatni merte Austent. Majd következnek az obligát nevek (Hitler, Göbbels és társai).

A cikk alá nem kevés kommentár is került. Az egyik olvasó Johnathan Portch nicknéven gúnyosan azt írta, hogy „Szeretem Austent. A cikk elolvasása után lelövöm magam. Majd megeszem földi maradványaimat.” Sok lájkot kapott.

Ilyenkor furdalja az ember oldalát a kíváncsiság, mi lenne akkor, ha a jobboldal megbolondulna és elkezdené szeretni Bertolt Brechtet? Ugyanis ő ezt is írta:

„Nézzétek figyelmesen a viselkedésüket:
Lássátok idegennek, ha nem idegen is.
Megmagyarázhatatlannak, ha megszokott is.
Érthetetlennek, ha szabály is.”

Márpedig a kedves Arturo Uiiiiiiiiiiiiiii! szerzője itt rejtett receptet is ad, messze túlmenve mindazon, amit Austen nem is írt le.

Hogy a szélsőjobboldali… (és itt balliberális jelzők következnek).

Lovas István - ]]>www.magyaridok.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Kultúra (4) Alámerült atlantiszom (142) Nagyvilág (1440) Szépségápolás (15) Életmód (1) Történelem (13) Tv fotel (65) Vetítő (37) Belföld (5) Politika (1571) Mozi világ (440) Rejtőzködő magyarország (171) Autómánia (61) Gasztronómia (539) Emberi kapcsolatok (36) Tereb (138) Mondom a magamét (4148) Sport (729) Mozaik (42) Heti lámpás (221) Irodalmi kávéház (474) Flag gondolja (33) Gazdaság (633) Egészség (50) Jobbegyenes (1651)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>