Ma 2021 szeptember 19. Vilhelmina napja van. Holnap Friderika napja lesz.
3a0a4d52961607803ec7d1762c877c96.jpg

Választásos-csalásos I.rész

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Vannak igazi VHS klasszikusok, melyeket baráti körben bármikor elő lehet venni. Nyilván, csak ha nem tesszük félre a nosztalgiafaktort, mert ha igen, akkor könnyen behugyozhatunk a röhögéstől a rendkívül szar színészek és a fantasztikusan együgyű kalandok láttán, {...}

{...}amelyeken keresztülbunyózzák magukat gyermekkorunk hősei.

De mégis: ki hagyná ki a filmpluszon a Véres Játék egykettőt, ha éppen műsorra tűzik vagy teszemazt’ minden idők legfaszább Rambó filmjét, a Cobrát? Ugye, hogy senki! Az nem is hetero, aki nem kap konstans merevedést a Kommandó végső leszámolását megelőző felkészülős-felfegyverkezős jelenetétől! Nagyobb baj, ha ez egy van Damme spárgázás alatt esik meg veled (mármint a merevedés), akkor baj van, akkor buzi vagy és tartozol egy telefonnal édesanyádnak (és egy felvonulással magadnak). Nem véletlenül sutyorogtak mindig a nem egészen európai értelemben vett szomszédasszonyok a háta mögött!

Na, de mindennek mi köze van mégis a politikához? Pont annyi, mint Csubakkához! Azaz: semmi, szimplán csak hasonló reminiszcenciákat ébresztenek a 90’-as évek legkúlabb tesztoszteronfilmjei bennem, mint a sokadik, 2014-es választási csalásról való értekezések, de ez kizárólag annak köszönhető, hogy gyakrabban mászom fel a filmplusszra, mint a Szabó Ervin első emeletére (ha nem ott van a szépirodalom, akkor megint lejárattam magam), és mindenről filmes párhuzamok jutnak az eszembe. Szóval egyszerűen imádom mind a kettőt és végre nem csak a filmplusszon nosztalgiázhatok, hanem a bármelyik ellenzéki sajtóterméket elővéve visszarepülhetek a kilencvenes évekbe, mikor Boross Péter akarta bevetni a hadsereget és betiltani a szabadságot a ballerék mágikus realizmusában! És köszönhetően Reding asszonynak, meg talán Lovas István elszabadult fantáziájának is, végre nem csak az örök második vonalba tartozó, békategórás Dudikoffok, a marxizmustól a marxizmusig nagy utat bejárt TGM-ek, a csak másnapok másnapján aktív Szanyi Tiborok és a tornából felmentett göthösnáci mintapéldány Novák Elődök nyomulnak a témában. Ők alapjáraton csak korlátozott költségvetésű, már eleve videotékákba szánt produkciókban játszhatják a főszerepet (és dughatják meg a mindenkori  tavalyi Miss Tangabugyit). A zsáner igazi felfutása most következett be, A-kategóriás színészekkel, nemzetközi sztárokkal, Redingekkel és Bajnaikkal.
 
A választásos-csalásos zsáner (vö: ]]>kardozós-baszós]]>) disztópikus, paranoid univerzumában a plot device a 2014-es elcsalt, antidemokratikus, félelem légkörében lezajlott választás. Ez az origó, amelyhez hozzárendeződnek a szereplők és az események, egyszerre kiindulópont és befejezés. Megváltoztathatatlan tény, mint a Terminatorban az Ítélet Napja, vagy mint Gaspar Noé Visszafordíthatatlanjában a nemi erőszak. Az események, legyenek azok visszavont egyéni képviselői indítványok vagy a parlamenti székek számának radikális csökkentése, egyaránt egy célt szolgálnak: a Választási Csalást! Remek példa erre a Viktor húsvéti alkotmánymódosítása, amikor savat köpött a demokrácia, a köztársaság arcába és átnevezte a Magyarországot LV-426-ra. Hogy miért? Mert választásicsalni akar. Nyilván. Ez egy tudományosan fantasztikus tény.
 
Mert a fantasztikum a zsáner központi, megkerülhetetlen, immanens eleme, mivel erős, már-már művészi absztrakciós készséget igényel az a követelmény, ahogy egy jövőbeli, még be nem következett eseményből kell megmagyaráznia egy-egy jelenkori történést a mágikus realizmus művelőinek. A jelen olyan apró mozaikdarabkáit kell beleszuszakolni az összeesküvés hatalmas tablójába, melyek önmagukban vagy jelentéktelenek vagy tejesen más értelemmel bírnak. Olyan apró kis utalásoknak kell tekinteni ezeket, mint mikor a kamera egy jelenet végén megpihen egy titokzatosan félrenéző mellékszereplő arcán. Ő fogja elárulni a hősünket, ő fog lepaktálni a főgecivel! Nanáhogy'!
 
A zsánernek ugyanakkor van egy kevéssé jól kibontott, illetve soha meg nem válaszolt részlete, méghozzá az alapmotiváció problematikája. A mostanában divatos hollywoodi eredettörténetek forgatókönyvei mindig nagy hangsúlyt fektetnek a főhős motivációinak bemutatására, nem csak simán bedobnak egy pizsamás faszit a főcím után, hogy nesze, itt van Pókember, aki bűnözőket pofoz iskola után, ha már végzett a házi feladattal. A választásos-csalásos alkotásokban ez többnyire a balladai homályban marad, a befogadó fantáziájára van bízva a megfejtés, mert ott sosem lehet tudni, hogy a Fidesz miért is akar csalni. Talán amiért Viktor vom Doom néha eltakarja a Napot Latvériában? Mert egy geci, azt kész! - és ezzel le van tudva az alapmotiváció problematikája?

(A folytatásban az alapmotiváció kérdései és a veszteségminimalizálás, mint a választásos-csalásos zsáner  háttere kerül bemutatásra)
 

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Autómánia (61) Gazdaság (662) Tereb (138) Egészség (50) Mozaik (83) Titkok és talányok (12) Mondom a magamét (5577) Jobbegyenes (2113) Nagyvilág (1458) Flag gondolja (33) Alámerült atlantiszom (142) Emberi kapcsolatok (36) Életmód (1) Kultúra (6) Rejtőzködő magyarország (168) Sport (729) Irodalmi kávéház (505) Történelem (14) Gasztronómia (539) Politika (1578) Tv fotel (65) Belföld (6) Vetítő (30) Mozi világ (440) Szépségápolás (15) Heti lámpás (255)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>