Ma viszont délelőtt 11-kor Budaörsön készülnek kilakoltatni a Kovács családot: egy 8 és egy 11 éves kisgyermek válik hajléktalanná. Ilyen esetekre, azt hiszem, a kétharmados szavazók jelentős része nem gondolt volna korábban.

Hasonló sors vár mindazokra, akik nem tudnak fizetni, mivel továbbra sincs határozott fellépés az államilag engedélyezett uzsorakamatot alkalmazó bankokkal szemben.

Mindenki reménykedett, hogy a mentőcsomag megoldást hoz, és szó szerint megmenti az állampolgárokat a nemzeti tragédiától, attól, hogy békeidőben a művelt Európában egyedülálló módon, földönfutóvá váljanak. Róna Péter után szabadon: ez jogtalan helyzet, amelynek a feltárása a jogállamiság végét jelenthetné. Ameddig nem történik objektív, tényszerű kivizsgálás, addig a bankoknak mindenféle követelésükkel le kellene állniuk adósaik felé, mert csak ezzel lehetne megakadályozni a további tragédiákat. Létezik egy európai bankfelügyeleti hatóság, amely felülbírálhatná a már úgyis végzetes helyzetet. Többek között megvizsgálhatná azt, hogy a magyarországi pénzintézetek – egyedüliként a világon – mindenféle kockázat felmérése nélkül helyezték ki a hiteleket a remélt haszon reményében. Kihasználták a magyar emberek alacsony keresetből származó anyagi nehézségét, jó szándékú tudatlanságát és a bankügyletekben való járatlanságát. Vizsgálhatnánk azt is, hogy egyáltalán létezett-e svájci frank ezekben a hibás termékeknek bélyegzett hitelügyletekben. Ha nem volt meg a hitelezett összeg kézzelfoghatóan a magyar pénzintézetnél, akkor miként számolhat fel minden egyes tranzakciót svájci frankban a törlesztés egész futamideje alatt? Az sem tisztázott, hogy miből finanszírozták a bankok a sosem látott svájcifrank-alapú hiteleket – talán a betétesek pénzéből? Felvetődik a PSZÁF felelőssége, amely engedte ezt az uzsorás játékot, és engedi jelenleg is. A politika, az elmúlt húsz év kormányainak felelőssége még ennél is nagyobb, hiszen – ismét idézem Róna Pétert – nemzeti tragédia előtt állunk.

Az elmúlt húsz évben hitelek garmadáját szabadították rá a magyar lakosságra, jelenleg azonban mégis csak egyfajta kerül szóba, a „lakáshitelesek” megoldásra váró problémája. Figyelmen kívül hagyva azt, hogy a szabad felhasználású személyi kölcsön vagy akár egy egyszerű áruvásárlási kölcsön is fenyegetheti a család otthonát abban az esetben, ha nem képes törlesztési kötelezettségének eleget tenni, ugyanis a felhalmozott tartozás összegével terhelhető a lakás, és ez végső esetben bizony végrehajtható. Az autóhitel vagy a lízingkonstrukció esetében sincs semmiféle könnyítés, hiszen ott a pénzintézetre van bízva, mennyire kompromisszumkész, és ha nem talál az ügyfél számára vállalható megoldást, akkor elviszik az autót, eladják valamennyiért, de az ügyfél továbbra is törleszti az eladásból származó bevétel és a valamikori autó értéke közötti összeget. Ezzel a hozzáállással a „mentőcsomag” csak a hitellel rendelkezők bizonyos részének nyújt valamiféle megoldást, de még ezek a kiváltságosok sem válogatás nélkül élhetnek a lehetőséggel: azok a hitelesek, akik már elmaradásban vannak, nem jogosultak igénybe venni a segítséget!

Több millióan szeretnének választ kapni arra, hogy miért engedték el a „hitelesek” bizonyos részének a kezét, s hogy miért nincs megoldás a bankok megregulázására, a rendkívül magas törlesztőrészletek visszaszorítására. Ezek nélkül a bankadó olyan, mint a bumeráng: visszaüt az adósokra. Sokan gondolkoznak azon, hogy pert indítanak a bankjuk ellen, ám a per újabb költségeket jelent a már úgyis tönkrement embereknek, így aztán a bankok fütyülnek az egészre, és nem tartanak a nemzet eggyé szerveződésétől. A legtöbb pénzintézet árfolyam-kockázati biztosítékot is kötött, így aztán igazán nagy rizikójuk nincs. Mi lesz a kilencvenéves asszonnyal, mi lesz a családdal, a két kisgyerekkel? A gyerekek állami gondozásba kerülhetnek, mivel elveszítik lakhatási lehetőségüket akkor, amikor az országban amúgyis rengeteg éhező gyermek van: megközelítőleg harmincezer. Huszonegy évvel az álrendszerváltás után…

A második világháború idején a dán király önként tette fel magára a sárga csillagot, és azonosult nemzete zsidóságával. Miniszterelnök úr! 1989. június 16-án ön egy új Magyarországot hirdetett meg, s most a tragédia elkerülése érdekében meg kell akadályoznia, hogy a hetedik koporsó a magyar hiteleseké legyen!