Ma 2021 augusztus 01. Boglárka napja van. Holnap Lehel napja lesz.
669d96b8721635a8c1c8b5d87d5ef0d3.jpg

Tett és Védelem: kérdések a zsidó önvédelmi szervezet kapcsán

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

A közelmúltban megalakult a Tett és Védelem Alapítvány, a zsidóság védelmi szervezete, amelynek már az elnevezése is önmagáért beszél. Bodnár Dániel, az alapítvány vezetője hangsúlyozta, hogy ez nem félkatonai alakzat, de az sem zárható ki, hogy tagjai az utcákon is megjelennek.

Céljuk az antiszemitizmus elleni elszánt küzdelem.

Állításuk szerint a Magyar Gárdától és a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesülettől alapvetően az különbözteti meg őket, hogy a Tett és Védelem jogállami keretek között működik majd, és nem lesz egyenruhájuk.

De ez az érvelés eleve hamis, hiszen a Magyar Gárda az elképesztő méretű cigánybűnözés ellen alakult – most itt van egy hasonló szervezet, amelyik a növekvő antiszemitizmus ellen kezd harcba. Innen már nincs megállás, borítékolható, hogy egyre-másra alakulnak majd a különböző érdekvédelmi szervezetek.

A helyzetet az teszi különösen nehezen kezelhetővé, hogy ezek úgy lépnek – átmenetileg – az állami rendfenntartás helyébe, hogy létezésüknek lesz racionális oka, és a társadalom jelentős része által elismert erkölcsi alapja.

Az alapítvány létrejöttét Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija kezdeményezte nagyjából egy évvel ezelőtt. Fontosnak tartották, a hogy zsidó közösség szempontjából vizsgálják az antiszemitizmus problémáját. E cél érdekében még a Zoltai-féle Mazsihisszel is sikerült összefogniuk.

Megalakulásuk előtt tanulmányútra mentek az Egyesült Államokba, ahol megbeszéléseket folytattak az ottani Külügyminisztérium és a nagy befolyással rendelkező különböző nemzetközi zsidó szervezetek képviselőivel.

Két nagy „előképük” volt az antiszemitizmus elleni küzdelemben. Az egyik az USA-ban működő ADL (Gyűlöletellenes Liga), a másik pedig az Angliában működő Community Security Trust.

Az ADL a törvényalkotási folyamatban tevékenykedik, a „CST-ben pedig az aktivista munkán van a hangsúly, ők konkrét védelmi tevékenységet is ellátnak.” Ezek az információk nyilvánvalóan nem erősítik meg a szervezők által hangsúlyozott spontaneitást és függetlenséget.

A zsido.com elnevezésű honlapon az alábbi – pszichológiai, nyelvtani és értelmezési szempontból is – problematikus szöveg jelent meg: „Az önszerveződés határozott igényével fellépő, az egészséges énkép és önbecsülés fontosságáért küzdő lelkiismeret hangja életre hívta a Tett és Védelem Alapítványt, egy olyan alulról jövő kezdeményezésként, ami a zsidó tradíciókat követve kész határozott lépéseket tenni az egyre inkább elharapózó antiszemita jelenségek visszaszorításáért.”

Az alapítvány célja a „szuverén, önálló magyarországi zsidó identitás megteremtése, védelme és propagálása. Feladatának tekinti a zsidóság önazonosságát szuverén módon megalapozó, a közgondolkodást átformáló háttérfeltételek kialakítását és ezzel párhuzamosan az öntudattal rendelkező zsidókép és önkép alapjainak megteremtését, melynek eredményeként idővel, két egymással hasonló alapokon kommunikálni képes bázisa jöhet létre a zsidóság és a többségi társadalom közötti évszázadok óta elmaradó dialógusnak. Ma a legfontosabb ilyen feladat az antiszemitizmus, a zsidóellenes közbeszéd és cselekmények megelőzése, azok visszaszorítása, kritikája és a jog eszközeivel történő ellenük való határozott fellépés.”

Különösen érdekes közlés, hogy jelenlétüket ott fokozzák majd, „ahol a tapasztalatok szerint nagyobb számban fordulnak elő ilyen (antiszemita – a szerk.) atrocitások.”

Eddig ilyen helyekről a magyar közvélemény nem tudott. Az egész szöveg egyetlen pozitív üzenete, hogy végre zsidó oldalról is felveti valaki annak lehetőségét, hogy a magyar–zsidó együttélés problémáiról lehet és kell is beszélni. Ennek nyilvánvalóan a legfontosabb feltétele, hogy a magyarországi zsidók öndefiníciója alapján végre megtudjuk: a mai magyar társadalomban ki tekinthető egyáltalán zsidónak?

Bodnár Dániel külön hangsúlyozta: „annak a kultúrának az alapjait szeretnénk megteremteni, hogy Magyarországon ne legyen olyan antiszemita atrocitás, akár szóbeli, akár tettleges, vagy akár rongálás, ami szó nélkül marad.

Nem szabad belenyugodni abba, hogy Magyarországon ma a zsidók 95 százalékának nem jut eszébe, hogy az őt ért atrocitást a jog eszközeivel meg lehetne torolni, hogy nem hiszik el, hogy az őket ért atrocitásnak, ha hangot adnak, annak van bármiféle súlya. Ez a szerveződés fórumot kíván nyújtani, hogy ha valakit a zsidósága miatt sérelem ér, akkor ennek hangot tudjon adni, és ha erre szükség van, akkor ezt a jog keretein belül kezeljük.”

A Tett és Védelem Alapítvány színrelépésével ismét felvetődik néhány tisztázandó kérdés. Ki tekinthető ma antiszemitának? Mit jelent ma az antiszemitizmus, különös tekintettel Izrael szerepére? Hol van a véleménynyilvánítás és a szólás szabadságának a határa?

(Folytatjuk)

Tóth Gy. László

politológus,
a miniszterelnök volt főtanácsadója

demokrata.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Vetítő (30) Emberi kapcsolatok (36) Gasztronómia (539) Jobbegyenes (2083) Egészség (50) Flag gondolja (33) Rejtőzködő magyarország (168) Történelem (14) Mondom a magamét (5465) Belföld (6) Életmód (1) Mozi világ (440) Mozaik (83) Titkok és talányok (12) Tv fotel (65) Nagyvilág (1456) Kultúra (6) Autómánia (61) Heti lámpás (255) Irodalmi kávéház (505) Politika (1578) Szépségápolás (15) Tereb (138) Sport (729) Gazdaság (659) Alámerült atlantiszom (142)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>