Ma 2021 szeptember 23. Tekla napja van. Holnap Gellért, Mercédesz napja lesz.
87ef98c80b21e7538b0e45d049d0ba1d.jpg

Haza és árulás

Flag

Szöveg méret

5
Átlag: 5 (1 szavazat)

Nemzeti ünnepünk megítélése százhatvanhárom éve a hovatartozás kérdése is. Tartozol-e valamivel nemzetednek vagy nem? Idegen érdekeket képviselsz vagy nem? Elárulod-e a hazádat vagy nem? Labancnak szegődtél vagy kurucnak? 

Mindig akadtak, akik az évszázadok alatt népük ellen fordultak, és árulók lettek. Miért is tört ki a forradalom és szabadságharc 1848. március 15-én? A magyar nép függetlenségéért, a sajtó szabadságáért, azért, hogy az idegen csapatok vonuljanak ki hazánkból, a magyar nyelv elfogadásáért, egyáltalán, az identitásunkért, az önállóságunkért. Hovatovább ez a küzdelem máig tart, csak mindig más formát ölt. És véráldozatokkal is járt. Ezért kell tisztelegnünk évről évre a hősök emléke előtt, akiket közös eszme vezérelt: a szabadság. Igaz, a kivívott szabadságot 1848–49 óta időről időre elvesztettük, mint ahogy 1956-ot is, és kezdődött minden elölről. Kevés ilyen nép van, mint a magyar, amelynek folytonosan meg kell küzdenie a fennmaradásért, és állandóan bizonyítania kell, hogy keresztény Európát alkotó nemzet, és európai normák között él. Államisága, írásbelisége, kultúrája, értékelvűsége, befogadókészsége, törvényes rendje – Szent István törvényeitől kezdve – a legrégibb nyugati nemzetek hagyományaival vetekszik. Sokszor elfeledik, hogy a magyarság évszázadokon át védte hős katonái által a kereszténységet, a keresztény Európát az iszlámmal, a török seregekkel szemben. És ez volt jellemző az 1956-os forradalomra is, amikor Európában egyedüliként fegyverrel harcolt a világ legnagyobb hadseregével szemben. Majd 1989-ben az úgynevezett rab nemzetek közül is mi változtattunk elsőként azzal, hogy megnyitottuk a határt az NDK-sok előtt.

A felsorolás nem teljes, de a tények tükrében furcsa, hogy az Európai Unióban a szocialista–liberális pártok a médiatörvény kapcsán megkérdőjelezték Magyarország jogállamiságát, demokráciáját. Ehhez persze bőséges muníciót adott a súlyos választási vereséget szenvedett MSZP és a balliberális értelmiség egy része, akiknek csakis önös érdekük a fontos, nem a haza becsülete. Akik borzonganak Szent Istvántól, akik hideglelést kapnak a Szent Koronától, ezeréves alkotmányos államiságunk jelképétől, akik idegesen, kiabálva pártalkotmánynak nevezik a Nemzeti Hitvallást, Magyarország alaptörvényét, amelynek elfogadása végleges szakítást jelent majd a sztálini alapokra épült, ideiglenes alkotmánnyal. Saját hatalmuk megszűnését fájlalják, és nem a végletekig eladósított, kirabolt és elárult Magyarország bajait. Ennek lett vége. H. Á., a filozófusnő, hazájának nagy barátja erre nyilatkozta a magát közéleti hetilapnak nevezett szélsőliberális orgánumban, hogy „a legújabb agyrém szerint pedig az államadósság növelése országellenes bűncselekmény, amit visszamenőleg is büntetni lehet”. De még mennyire az, megzavarodott asszonyság, ha felelőtlen politikusok döntéseikkel milliókat tesznek az utcára. Ezt nevezik hazaárulásnak. S ez az értelme ennek a jogfolytonos történelmi alkotmánynak: paragrafusai a hatalmat tényleg a nép kezébe adják. Most majd ezzel az alkotmánnyal lehet külföldre szaladni, becsmérelni a többség akaratát, és elsiratni a jogállamiságot. Ennek fényében felvetődik a kérdés: van-e olyan cikkely a Nemzeti Hitvallásban, amely tiltja, bünteti a haza elárulását, a haza lejáratását? Egyáltalán, ha valaki hazugságokkal vezeti félre a nyugati közvéleményt, hogy például 2006. október 23-án a gyurcsányi rendőrség nem lövetett a tömegbe, nem verte meg az időseket és fiatalokat, és tagadja, hogy a rendőrök ártatlanokat kínoztak, azzal mit lehet tenni? Erre van-e cikkely?

Hiszen a Nyugatra szaladgálás, a hazudozások, a lejáratások folytatódnak és nagy kárt okoznak az országnak. S mindig balról. De ez sem baj, a magyar állam erős, és remélhetőleg sokáig mögötte marad a többség. A mindig árulóktól, a Gerébéktől majd megvédi magát. Lehet ezeknek az új alaptörvény nyolcadik cikkelye mögé bújni, miszerint: „mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához”. Többek között ennek megvalósulásáért is küzdöttek a ’48-as márciusi ifjak. Innentől kezdve már csak a lelkiismeret diktálhatja, hogy mit teszünk hazánkért vagy hazánk ellen.

Stefka István, magyarhirlap.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Emberi kapcsolatok (36) Nagyvilág (1458) Tv fotel (65) Rejtőzködő magyarország (168) Mondom a magamét (5586) Irodalmi kávéház (505) Mozaik (83) Gasztronómia (539) Tereb (138) Sport (729) Szépségápolás (15) Autómánia (61) Titkok és talányok (12) Gazdaság (662) Egészség (50) Kultúra (6) Belföld (6) Alámerült atlantiszom (142) Heti lámpás (255) Vetítő (30) Életmód (1) Jobbegyenes (2116) Mozi világ (440) Politika (1578) Flag gondolja (33) Történelem (14)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>