Nem szeretném tovább pumpolni a liberális leledzési metódussal azonosuló korcséletű Casanova kalandjait, sokkal inkább a nemzeti radikális, keresztény konzervatív, s jobboldali ifjúság körében is egyre inkább elharapódzó, proli életvitelt koppintó züllött magatartással kapcsolatban lenne néhány gondolatom. 2006 ősze, azaz a gyurcsányi lebukás után futótűzként terjedt el országszerte a nemzeti gondolat, hisz egyre többen belátták, hogy nemcsak a pimasz pártokkal, hanem az egész globalokapitalista-kozmopolita világrenddel is óriási gondok vannak. Ha pedig egy eszmeiség, egy életfelfogás szárnyalni kezd, akkor előbb-utóbb felbukkannak körülötte az oda nem illő, ismereteik és erkölcseik hiányát hőzöngéssel és hangoskodással pótoló emberek is. Sokszor aztán ezek a menőjenő karrieristák pozícióba és falkavezéri státuszba kerülnek pusztán magasszintű sóderlökési képességeik és liberális rendszerekre jellemző "erényeik" (taposás, intrika, rosszindulat) okán, ahol aztán hinteni kezdik a LuMPen dekadencia delíriumát.

A magyarság és a nemzeti lét megélése sajnos sok esetben kimerül "radikális" ifjúságunk körében egy félrészegen elhőzöngött Székely Himnuszban, egy Kárpátia pólós duhajkodásban, vagy egy Magyar Szigetes sátorban idegennel lefolytatott intim kalandban, miközben óriási a filozófiai, életszemléleti sötétség ezen fejekben. Youtube videók alatt olyan tragikomikus butaságokat irkálnak magukat nemzetinek valló emberek, amit rossz még nézni is, sokuk szerint a drogozás, a pornós mivolt is összeegyeztethető az Isten-Haza-Család hármassággal, továbbá a házassági eskü is megszeghető, ha a feleség csúnya. Hiába írja persze a magamfajta ősradikális nekik, hogy ez az "öregecskedő" feleséget lecserélő mocskos mentalitás a gyurcsányi neoliberális ürülékjánosok ügymenete, s hogy nekünk inkább a "becsületem a hűség!" jelmondatot kellene követnünk, ők csak szajkózzák tovább a liberális gyöpagyú mantrákat a nyitottságról, avittasságról, változó világról. Egy LMP-s szájából persze mindez még megszokott is lenne, node ezesetben nem ők jártatták a beszédképző szerveiket.

Ne legyen menő a LuMPenliberalizmus!

Az átlag radikális - be kell látnunk - sajnos nem sokkal képzettebb és olvasottabb személy, mint egy mezei diszkódrogos liberális. Retekklubbon élvezkedik, Napiszaron tengődik, Teszkóban vásárol, miközben annyit tud az ideológiai kérdésekről, hogy az Árpád-sávos zászló jó, a liberális és a cigány pedig rossz. Ezek a megállapítások persze igazak, de - kérdezem én - milyen nemzeti radikális az olyan, akinek még egy Wass Albert, egy Badiny-Jós Ferenc, vagy egy Marschalkó Lajos könyv sem volt a kezében? Hogy védi meg az álláspontját egy liberálissal szemben az olyan hazafi, aki még nem olvasta Henry Ford, Luther Márton, vagy épp Tacitus zsidókkal kapcsolatos sorait? Mit tud az a személy a magyarságról, aki nemhogy ősi kultúránk alapjaival, de még történelmünk sorskérdéseivel sincs legalább alapszinten tisztában?  Miért hungaristáskodik az alkoholmámorban ténfergő kopaszfejű, ha Szálasit, vagy Mein Kampfot még életében nem olvasott? Közel sem vagyok polihisztora a magyar irodalomnak és kultúrának, de annyi azért mindenképp van bennem, ami egy szilárd, megingathatatlan alaphoz és álláspontom megindoklásához nélkülözhetetlen. Ennek kellene lennie a minimumnak...

Az ex-gárdakapitánnyal gyalázatoskodó fiatal lány például Iwiw adatlapján egyenruhában pózol, miközben az Ifjú Humanisták nevű, erősen LMP-s kötődésű szervezet klubjának is tagja. Sok önmagát nemzetinek valló fiatal kifejezetten sátánista témájú black metalt hallgat, mert az épp menő, s hetente cserélgeti "barátnőit" is. Megint mások a Jobbikos "tünti" után átvedlenek liberálissá, s úgy élnek, ahogy naponta bírált embertársaik, azaz megvetik a házasságot ("minek a papír?"), részegen öklendezik fel béltartalmukat ("mer' eccer élünk!"), s hülyeségnek tartják az istenhitet, vagy bármiféle spirituális témájú elmélkedést ("ne foglalkozzá' ilyen hülyeségekkel, ezeket a zsidók találták ki!"). Pedig a nemzeti radikalizmusban épp az lenne a vonzó elvileg, hogy fityiszt mutat a jakobinus-szabadkőműves szellemiségű, szélsőséges, nihilista, züllött életvitelt piedesztálra emelő, s embertelenségeket istenítő liberális demokráciának. Attól vagyunk mi emberközelibbek a magukfajtáknál, hogy a "Pénz-Bankkártya-Szenzációs Hitel" talmudi triumvirátus helyett az "Isten-Haza-Család" hármas jelképezte normalitáspárti leledzésben hiszünk.

Ezt a bejegyzést nem támadásnak szántam, sokkal inkább a "miattad aggódom" jegyében született meg. Megoldást a nemzeti radikális médiapozíciók erősítésében látok, habár bizony pár év múlva már nem a retekklub fogja (félre)nevelni a fiatalokat, hanem az internet lesz a jövő médiuma, a szocializáció egyik legerősebb bástyája. Itt pedig azért - valljuk be - elég jól állunk. A normális szülői és családi mintát (mely egy anyukát és egy apukát jelenít meg, s nem buzikapcsolatot, vagy csonka famíliát) persze semmi sem pótolhatja, ez a legeslegfontosabb...

Tor Salqvist