A pártok támogatottságát elemző kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy a biztos pártválasztó egyetemi hallgatók körében a Jobbik támogatottsága 33%-os. Ezzel az eredménnyel a radikális párt megelőzte a második helyen álló LMP-t (29%), és a harmadik Fidesz-t (24%). Ennek kapcsán Balczó Zoltánt, a Jobbik Magyarországért Mozgalom alelnökét erőviszonyokról, fiatalokról, felsőoktatásról kérdezzük.

A 2009-es európai parlamenti választáson a közvélemény-kutatók és a média is alábecsülték a Jobbik erejét, az akkori jelentős (14,77%-os) választási eredmény talán még a párton belül is meglepetést okozott. Most meglepték-e önt a Racionálisan Lázadó Hallgatók tanulmánykötetében megállapított erőviszonyok?

BZ: Az általunk megrendelt felmérések és közvetlen tapasztalataink alapján eddig is tudtuk, hogy a fiatalok körében a Jobbik népszerűsége átlagos támogatottságához képest nagyobb. Így az említett tanulmány adatai kimondottan meglepetést nem okoztak ugyan, de a szimpátiában a biztos első hely fontos megerősítést jelentett.

Vona Gábor pártelnök egyenesen azt írta Facebook-oldalán, hogy „a fiatalok a Jobbikra szavaznak”. Ön szerint mi lehet az oka annak, hogy az egyetemisták és főiskolások nagyobb részt támogatnák a Jobbikot, mint a Fidesz-t, és vajon a kutatás által prezentált erőviszonyok előrevetíthetik-e a 2014-es választás kimenetelét? Elvégre az Ipsos is a Jobbik erősödését mérte.

BZ: Úgy vélem, hogy a közélet iránt fogékony fiatal generáció habitusánál fogva is olyan válaszokat vár el egy politikai párttól a legfontosabb társadalmi kérdésekre, amelyek nem a felszínt kapargatják, hanem a problémák gyökereitől indulnak el. Lényegében ezt jelenti a radikalizmus. Természetesen a diagnózis kevés, a megoldásokat, azok irányát szakmailag alátámasztott javaslatokban, programban kell megjeleníteni. A parlamenti munkánkban is ennek igyekszünk megfelelni. A támogatásunkban az is szerepet játszik, hogy meghatározó politikusaink jelentős része harmincöt év alatti, így tehát a fiatalokhoz az őket leginkább érintő kérdésekről a Jobbik nevében fiatalok szólnak.

A kutatás által jelzett erőviszonyok a 2014-es választásra nézve biztatóak, de merészség lenne ebből a választás végső kimenetelére nézve következtetéseket levonni.

A párttól független közegben, semleges terepen, objektív rendezvényeken vagy előadásokon mennyire érezhető a hallgatók szimpátiája?

BZ: A Jobbik rendezvényein – legyen az nemzeti ünnepi nagygyűlés, tüntetés vagy lakossági fórum – egyre nagyobb arányban jelennek meg a fiatalok. A lakossági fórumokon azt is tapasztalom, hogy aktívak, élnek a megszólalás lehetőségével.

Hogyan tenné a Jobbik finanszírozhatóvá a felsőoktatást, és milyen eszközökkel ösztönözné, hogy a hallgatók tanulmányaikat itthon végezzék, a későbbiekben itthon vállaljanak munkát?

BZ: A Jobbik számára kiemelt fontosságúak az úgynevezett humán területek, az oktatás, a kutatás, a kultúra és az egészségügy. Készülő választási programunk pillérének éppen azért tekintjük a többi párttól lényegesen eltérő gazdasági programunkat, mert az említett területek a források bővülése nélkül elsorvadnak. Természetesen szerkezeti változásokkal is kell foglalkozni, de amit ma reformokról és rendszerek átalakításáról szajkóznak, az valójában a folyamatos megszorításokat eltakarni szándékozó verbális paraván.

A Jobbik meghatározó fontosságúnak tartja a magyar felsőoktatás minden területén a minőségi képzés feltételeinek megteremtését. Ennek kifejtésére csak egy külön interjú keretében lenne lehetőség, mivel a megoldási javaslataink az oktatási rendszer egészét érintik. A felsőoktatásban az államilag finanszírozott létszámot jelentősen növelni kell, enélkül a kívánatos társadalmi mobilitás nem valósulhat meg.

A diplomát szerzett fiatalok itthon tartásának legfontosabb eszköze egy fejlődő magyar gazdaság révén munkahelyek teremtése, az életminőség javulása – minden más csak tüneti kezelés, így az úgynevezett hallgatói szerződések is. Véleményem szerint ebben az ügyben a kormánynak értelmes kompromisszumot kell kötnie a hallgatói érdeket felelősséggel képviselő szervezetekkel. A hallgatói szerződések lehetőségének Alaptörvénybe foglalásával azért nem értünk egyet, mert ezzel a kormánypártok az alkotmányossági vizsgálatot akarják ellehetetleníteni.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke január végi évadnyitó beszédében hirdette meg a Magyar Tavasz Mozgalmat, amelynek célja a magyar fiatal értelmiség itthon tartása, illetve a külföldön dolgozók hazahívása. Jelenleg ennek a mozgalomnak a szervezeti kereteit építjük ki.

Végezetül egy aktuális kérdés: Zagyva György Gyula egy videóban „túl liberálisnak” nevezte a pápaságra esélyes Erdő Péter bíborost. Olasz lapok egy brazil, illetve afrikai bíborost is XVI. Benedek pápa lehetséges utódai között emlegetnek – mi a Jobbik álláspontja?

BZ: A Jobbik politikai pártként nem kíván állást foglalni a pápaválasztás ügyében – jómagam evangélikus lévén vallásgyakorlásomban sem vagyok a kérdésben érintett. A lengyel példa alapján természetesen látjuk, hogy milyen sokat jelent egy nemzet számára, ha egy II. János Pál formátumú pápát tud adni a világnak.

Ádám Samu Balázs

szerző a flag Polgári Műhe