Bár mire a plakátokat kiragasztották, már neve sem volt az álbaloldali összeborulásnak, úgyhogy most gyors nyomdai közbeavatkozással legalább egy olyan új nevet kéne találni, ami kibír még néhány hetet. A program másik feltűnő vonása, hogy az MSZP, az Együtt, a Gyurcsány-párt, a kendermagos Juhász Péter-féle Milla, a briliáns agyú Kónya Péter vezette Szolidaritás, a féltucatnyi tagot számláló PM (nem a volt Pénzügyminisztérium!), Bokros Lajos Modern Magyarországa és Fodor Gábor liberálisai között egyetlenegy politikus sem akadt, aki arcát és nevét adta volna „a programhoz”. Szóval most úgy állunk, hogy se név, se arc, és négy hét van hátra a választásig.

De ennél sokkal nagyobb hiányosság, hogy „a baloldalon” eddig beígért programelemek töredékét sem látni a nyolc pontban. Sehol a nyugdíjasoknak tett 12 pontos vállalás, amelyre még a nagyszerű Korózs Lajos esküdött fel nem is olyan rég. Hol van a 65 éven felülieknek ígért ingyenes utazás? A korkedvezményes nyugdíj visszaállítása? A méltányossági nyugdíjemelés, a kegyeleti támogatás? Sehol.

Helyette kórházakat nyitnának azok, akik 2002 és 2010 között kórházakat zártak be, több olyat is, amelyeket épp azelőtt újítottak fel, hogy lakat került volna az ajtajukra. Havas Szófia és Demszky Gábor biztosan emlékszik: az ő arcuk szerepelt azokon az óriásplakátokon, amelyekkel a kórházak megszüntetése ellen tiltakoztak. A másik, hasonlóan komolytalan ígéret az áfacsökkentés. De ki hiszi el ezt annak a pártszövetségnek, amely 2006-ban a választások előtt néhány hónapra levitte az áfát, és ezermilliárd forintos adócsökkentést hirdetett, majd valamilyen okból épp az ellenkezőjét valósította meg az új parlamentben?

A következő ígéret a minimálbéren élőknek szól: legyen százezer forint a minimálbér, és a munkáltató a bérekre rakódó közterheket majd levonja a társasági nyereségadóból. És itt a nyereségadón lenne a hangsúly. A magyar munkáltatóknak tehát ki kellene termelniük azt a nyereséget, amelyből később levonhatják a béremelés járulékait. Tessék megkérdezni a munkaadókat, miért tiltakoztak a jelenleg 101 500 és 118 000 forint közötti minimálbér ellen? A munkahelyek közel 70 százalékát azok a magyar vállalkozók adják, akiknek jelentős része jelenleg nem képes több minimálbért fizetni, mert nem termel annyi nyereséget, hogy bért emelhessen. Örül, ha nem kell elbocsátania. Ezért indult a munkahelyvédelmi akcióterv a fiataloknak, illetve nyugdíj előtt állóknak, vagyis a legkevésbé foglalkoztatott rétegeknek. Ez az ellenzéki ígéret majdnem ugyanolyan blöff, mint az ingyen járó létpénz, melyet még a börtönben ülő elítéltek is kapnának állami fizetésként.

A rezsicsökkentés az a pont, ahol végleg nem lehet komolyan venni ennek a szedett-vedett társaságnak egy szavát sem. Hát nem Bajnai Gordon volt az, aki teátrálisan áthúzta a rezsicsökkentésért kampányoló aláíróívet? Nem az MSZP képviselői tiltakoztak ellene, mondván, hogy a gazdagok és az úszómedencések járnak jól, egyébként pedig áramkimaradások jönnek? És ha már itt tartunk: kikerült a programból „a gazdagok” megadóztatása, ami az eddigi egyetlen közös pontnak tűnt.

Miféle program ez? Vicc.