- 0
Egy hónappal a választások előtt berobbant a nyilvánosságba a Zuschlag-interjú. A detonáció erejét a baloldalon lemondott sajtótájékoztatók számával elég pontosan tudjuk mérni.
Rég volt ilyen szanaszét repült állapotban a nagy baloldali összefogás. Nemrég pattant ki Simon Gábor, az MSZP pártelnökhelyettesének botránya az eltitkolt százmillióiról, most meg Zuschlag János jóvoltából egyszerre szakad nyakukba maffiamúltjuk és korrupt jelenük.
Egyik kulcsemberüket 2007-ben jó okkal dobták oda a feledésnek, és még pc-k is lehettek közben, hiszen végül is mindössze egy a holokauszton viháncoló társuknak kötötték nyakába a követ. Azt azonban nem kalkulálták be, hogy maffiákban és korrupt politikai szerveződésekben mindig az a legveszélyesebb, aki sokat tud, de nem része már a brancsnak.
Mert lehet, hogy nem akar hallgatni. A kommunista mozgalom fénykorában ilyenkor történtek a váratlan elhalálozások NKVD-s megbízásra: valószínűtlen öngyilkosság, baleset az országúton, érthetetlen kizuhanás az ötödik emeletről. Zuschlag most megpróbálja bebiztosítani magát azok ellen, akik saját bűneiket az ő bűnösségével takargatták, ezért a nyilvánossághoz fordult , sőt, könyve jelenik meg a napokban. Ha baleset érné, akkor legalább lehessen tudni, kiknek nem volt kedves az ő élete.
Hogy Simon százmillióihoz semmi köze az MSZP-nek attól a perctől kezdve, hogy az elnökhelyettes kilépett a pártból, az eddig is csupán a baloldal morálfogyatékosainak fixa ideája volt. Most azonban sürgősen másik mesét kell kitalálniuk. Zuschlag ugyanis elég meggyőzően fejtette ki, miért kizárt, hogy Simon Gábor „magányos elkövető”. Egyáltalán nem rázta meg Simon negyedmilliárdjának gyanús eredete, és igen jellemző, hogy meglepődése nem az összeg nagyságának, hanem „Simon hülyeségének” szólt, amiért saját számláján tartott ekkora összeget.
A Zuschlag-interjú felér egy kiadós alámerüléssel a szennyezett, mérgekkel teli vízbe. Puszta elolvasása közben is érezni a csatornaszagot. Nem csoda, hogy hallatlan idegességet váltott ki a baloldalon. Hogy miként tömték ki korrupciós pénzekkel az MSZP széfjét, s hogyan emeltek ki belőle vesztegetésekre félszáz-milliókat, keserűvé fogja tenni a baloldal megmaradt híveit. Ha 2006-ban ötvenmillió jutott Zuschlag elhallgattatására, akkor miért ne lenne lehetséges, hogy ugyanebből a széfből került ki az a bizonyos rejtélyes eredetű másik ötvenmillió, amely károkozás miatti büntetésének törlesztését célozta? Érdekes módon az interjúban közöltek megítélésében a PM-es Karácsony Gergely és a DK-s Gyurcsány Ferenc nemcsak hogy hasonló állásponton voltak, hanem még szóhasználatuk is megegyezett – mintha csak azonos helyről kaptak volna instrukciókat –, mindketten fennhéjázva jelentették ki, hogy nekik Zuschlag János nem „etalon”. Pedig a riporter egyiküktől sem azt kérdezte, erkölcsi mércének tartják-e a börtönviselt MSZP-st, hanem állásfoglalásukat szerette volna hallani a napvilágra került tényekkel kapcsolatban.
A jobboldal eddig is tudta, kikövetkeztette, hogy Gyurcsánynak az általa irányított tárcánál tudnia kellett a pályázati pénzek korrupt leosztásáról. De most egy volt MSZP-s nyilatkozta: „Ha egy ilyen szisztéma működik egy minisztériumban, arról egy Gyurcsány típusú miniszter tud. Mindenről tudott...” Nyugodtak lehetünk: ahogy mindenről tudott Gyurcsány, ugyanúgy tud mindent Gyurcsányról és a nevével összefonódó korrupciós ügyekről a baloldali összefogás többi vezetője, Bajnaitól Mesterházyig. Mégsem érezték kínosnak a szövetkezést.
Április 6-án kifejezhetjük: nem kérünk a csatornaszagú baloldali „szisztémából”.
Körmendy Zsuzsanna - mno.hu