Ezen diákszövetségeknek egy egész grotesz formája is kialakult Afrikában, a Nigériában létező ún. “egyetemi szekták”, amelyek évtizedekkel ezelőtt még tényleg csak diákmozgalomként léteztek (az első, a Pyrates, 1952-ben jött létre és közel 20 éven át egyedüli volt), a kilencvenes évektől kezdve azonban már ezen csoportok egyre jobban érintettek lettek különböző illegális cselekményekben, bűnözésben, a 21. században pedig már egy részük brutális utcai bandává változott, amelyek politikai ügyekben és regionális konfliktusokban (pl. a Niger-delta eseményei) is érintettek lettek.

Az efféle szövetségek, testvériségek előretörése a nyolcvanas évekre vezethető vissza, ebben az évtizedben több száz ilyen csoport jött létre, köztük mai posztunk két főszereplője, az Afrika Új Fekete Mozgalma (ismertebb nevén a Fekete Bárd) az Edo állambeli Benin egyetemén, illetve a később ebből kivált Legfőbb Eiye Testvériség (az ‘eiye’ madarat jelent a yorubában). Erre az időre tehető az a tendencia is, hogy egyrészt a csoportok elkezdtek erősen etnikai alapon szerveződni (az Eiye például az igboké) és különböző rituálékat (köztük leggyakrabban vudu szertartásokat) végezni, és szintén ekkoriban kezdődött gyors kriminalizálódásuk is, miután az országban uralkodó instabil politikai helyzetben az aktuális vezetők ezeket a csoportokat eszközként használták fel az egyetemek, a diákság irányítására, felügyeletére – ezért pedig pénzt, sok esetben fegyvereket kaptak az esetleg diákmegmozdulások megakadályozására, a diákjogi vezetők kontroll alatt tartására.

A kilencvenes évek elején aztán végképp eldőlt sorsuk, miután a kormány intézkedésekkel korlátozni akarta az ilyen szövetségek jogait, mozgásterét, ezzel pedig a városok utcáira, telepeire száműzte az ekkor már “szektásként” is hivatkozott fiatalokat, és a csoportok sorban kezdték létrehozni utcai szárnyaikat, amelyek mellett később valódi diákszövetségi múltjuk már homályba veszett. Összecsapások, súlyos konfliktusok alakultak ki az egyes testvériségek között, és ezekben az években már a gyilkosságok, nemi erőszakok sem voltak szokatlanok, nem csoda, hogy a “normál” diákok már ellenállási mozgalmat is szerveztek a szövetségek ellen és módszeresen kutatták majd eltávolíttatták a szektásokat, akik erre az esetek túlnyomó részében erőszakkal válaszoltak. Röviden összefoglalva a mai állás szerint az egyetemeken létező diákszövetségek, testvériségek (hangsúlyozni kell, hogy vannak normál csoportosulások is) egy része szektaként működik, a jobb jegyekért, ellátásért bármire képesek, de ugyanígy aktívak utcai bűncselekményekben, rablásokban és egyetemi pályafutásuk után a tagok jelentős része a testvériség kötelékében marad és már az utcán folytatja tevékenységét – egyes államokban a politikai hátszélnek köszönhetően bizonyos tagok politikai karrierbe kezdenek, a Niger-deltában pedig sokan a milíciák, köztük a Niger-Delta Felszabadítási Mozgalom (MEND) soraiban harcolnak.

]]>]]>

De ne gondoljuk ezeket a csoportokat afféle titkos társaságokként, létezésük ismert, minden tanév kezdetén tagokat toboroznak (a felvételiről inkább ne beszéljünk, mert iszonytató dolgokat kell tenni a bekerülésért egyes szövetségeknél), de már általános és középiskolákban is megjelentek, ahogy létrejöttek kizárólag lányokból álló testvériségek is (pl. Jezebel Lányai). Napjainkban leginkább Edo állam érintett a szövetségekhez köthető erőszakhullámban, ahol a szektások bármilyen kis összetűzés (egy lányon való vita, egy rossz jegy) miatt fegyverrel támadnak és a legtöbb emberrablás is köthető hozzájuk valamilyen formában. A legutóbbi brutális akciók Benin városában történtek, ahol az Eiye és a Fekete Bárd (illetve a Fekete Bárdnak van még ügye a Maphite Maffiával is) csapott össze 2010, majd 2011 során több ízben is, és a harcokban több tucat ember halt meg.

És bár a rendőrség minden esetben keményen küzd az ilyen tevékenységek ellen, az egyetemek ellenfelektől tartó és ezért elnéző, támogató vezetése valamint a regionális politikusok hasonszőrű gondolatai miatt a testvériségek virágzanak. Ráadásként pedig ott, ahol igazán eldőlnek a dolgok, az állam és a józan ész veszít, ugyanis a szülők az esetek legnagyobb részében támogatják gyermekeiket és nem ellenzik csatlakozásukat az ilyen csoportokhoz. Az egymással már hosszú évek óta harcban álló Eiye és Fekete Bárd a tavalyi több tucat összecsapás után (2010. májusában például 8 holttest maradt az utcákon Benin városában, amikor a gépfegyverekkel felfegyverzett fiatalok összecsaptak és mészárolták egymást akár áldozataik szüleinek szeme láttára is), már idén is vérbeborította a beninvárosi Ogida és Uwelu negyed utcáit, miután csütörtök délután-este bosszúból (állítólag korábbi támadást megtorolva) a legbrutálisabbnak tartott testvériség, a Feteke Bárd fegyverekkel felszerelve támadt Eiye tagokra és a pénteken is folytatódó harcokban legalább egy tucat ember halt meg, a sérültek száma pedig ennek többszöröse, többségük ártatlan civil.

]]>]]>

A rendőrség megerősített alakulatokkal tett rendet hétvégére az érintett negyedekben, Edo állam pedig válságstábot állított fel a helyzet kezelésére. A helyzetet muszáj is komolyan venni, ugyanis egyes egyetemeken már fegyveres őrök tucatjait kell alkalmazni a biztonság bizonyos mértékű szavatolására, továbbá a jelentősebb nigériai közösségekkel rendelkező európai államokban is ott vannak ezek a testvériségek, Olaszországban például 2007-ben és 2008-ban is komoly rendőri akciókat kellett indítani több városban is a prostituciós hálózatokat üzemeltető, drogkereskedelmet folytató bandák ellen.

]]>]]>


]]>www.mindennapiafrika.info]]> - A Flag Polgári Műhely partnere