Nem, nem romlott el, csak éppen a decemberi havas-jeges időben a meredek rámpán nem bírt lemenni a kompra. Először kiszálltunk a buszból. Emlékszem, a Duna partján hideg volt és szél. A probléma az volt, hogy a busz karosszériája túlságosan lent volt. S ahogy lrfelé akart indulni, az alja beakadt az útba. Állt a forgalom...
Majd nagy sóhajtozások közepette kipakoltunk a csomagjainkat a buszból. 40 ember ha csak fejenként 20 kg-al számolunk, 800 kg csomag. A busz valamelyeset megemelkedett,de még mindig nem tudott egyedül lemenni. A révészek, a sorőreink és a kamionosok tárgyalták különböző nyelveken, mit is kellene tenni. Majd olyan manőver következett, melyet álmomban sem gondoltam volna: Egy kamion egy vonórúddal a meredek lejtőn letolta a buszunkat. Rá a kompra. Félelmetes és veszélyes mutatvány volt, de sikerült. A beszállítás ettől kezdve zavartalan volt. Így valamikor késő délelőtt át is kelhettünk a Dunán, mely Calafat-Vidinnél olyan széles volt, hogy szinte nem is láttuk a túlsó partot. Itt a Duna már igazi folyam.
Vidin.
Igen, megérkeztünk Bulgáriába. 1993. december 14-e volt. Olyan hihetetlennek tűnt, hogy 24 órával korábban még Szegeden a Volán telepen javították a buszunkat. Hogy éjszaka átszeltük Délnyugat-Romániát.
Vidin…
Nem is gondoltam volna, hogy e településnek van magyar neve: Bodony. Bizony itt már a kelták is letelepedtek a Krisztus előtti 3. században. Majd két évszázaddal később jötte a rómaiak. Ők Bononiának nevezték a vízparti települést. Az erődöt (a túlparton, a mai román oldalon barbár törzsek éltek (mármint római szempontból) Attila 444-ben lerombolta. Szóval ekkor már hun terület lett Vidin és környéke is. 626-ban egy következő rokon nép, az avarok foglalták el. Legközelebb 1260-ban uralta magyar király, IV. Béla, de csak négy esztendeig. Majd eltelt egy évszázad és 1367-benAnjou Nagy Lajos uralta. Majd jöttek a törökök, akiktől a XVIII. században csak rövid időre hódították el a Habsburgok.
Újabb évszázad morzsolódott le az idő kerekén és 1849-ben itt írta Meg Kossuth lajos a „vidini levelét”. Szeptemberben Vidin melletti táborban ötezer magyar menekült tartózkodott. Csalódottak a vesztes szabadságharc miatt, az osztrákok a kiadatásukat kérik. Keresik a vereség okát. Így ír Kossuth:
„Szegény szerencsétlen hazánk elesett. Elesett nem ellenségeink ereje, hanem árulás s alávalóság által. Ó, hogy ezt megértem, s mégsem szabad meghalnom.
Görgeit felemeltem a porból, hogy magának örök dicsőséget, hazájának szabadságot szerezzen. És ő a hazának gyáván hóhérjává lőn.”
Vidin az 1877-78-as orosz-török háború idején szabadult fel a török uralom alól és lett az újonnan alakult Bulgária része. Vidinnek jelenleg kb. 49 ezer lakosa van. Ottjártunkkor ('93) még 62 ezer ember élt itt. Vidinnek magyar testvérvárosa Hódmezővásárhely. Miután sikeresen átkeltünk a Dunán, nem időztünk a sokat megélt városban, hanem folytattuk utunkat. Nagyjából 7600 km várt még ránk... Indiáig...
Nawesh
Szerző a Flag Polgári Műhely tagja
