Mindehhez már a természet is segédkezet nyújt: a Le Monde francia napilap címoldalas szerkesztőségi állásfoglalásában tegnap azt írta, hogy Berlint, Párizst és Athént Zeusz figyelmeztette azzal a villámcsapással, amely az aznapi beiktatása után délután nyomban Berlinbe siető francia szocialista elnök gépét érte, párizsi visszatérésre és gépcserére kényszerítve.

Dörög és villámlik az uniós égbolt. Annak elsötétülésére jellemző az igen komoly baloldali brit The Guardian napilap Merde címet kapott blogja, amely francia kifejezést illendő szó szerinti fordítás nélkül hagyni, de azt a terméket jelenti, amellyé az elfogyasztott étel válik: „Mondd, hogy Merkel + Hollande = Merde”, buzdít az írás utolsó előtti sora, majd az utolsó: „Netán Monti + Cameron = Moron?” Vagyis Monti és CameRON netán tökkelütött.

Ez lett tehát az Európai Uniót éveken át tökéletes harmóniában vezető Merkozyből, vagyis a vasárnap a németországi Észak-Rajna–Vesztfáliában csúfos vereséget szenvedő német kancellár és a francia választók többsége dühének szintén áldozatává lett, ugyancsak jobboldali Nicolas Sarkozy francia elnök párosából, akinek – Sarkozynek – bukásán a Duna–Tisza-közi nem hivatalos Magyarországon sem hullattak túl sok könnyet, holott a bukott államelnöknek apja révén ide vezetnek a politikus által egyáltalában nem ápolt gyökerei.

„A kútból kell kihúzni az uniót”, javasolta tegnap Mariano Rajoy jobboldali spanyol miniszterelnök, aki néhány hónap múlva esetleg az olasz nép nyakára ültetett kollégájához, Mario Monti miniszterelnökhöz hasonlóan igyekszik majd saját magát e kútból kirángatni. Miközben a Montival az említett képletben szereplő Cameron brit miniszterelnök a felmérések szerint egyre jobban veszít teret fő riválisával, a Munkáspárttal szemben. És akkor még Görögországról egyetlen szót sem ejtettünk. Arról az országról van szó, amelynek rémséges viszonyai a közgazdasági Nobel-díjas Paul Krugman néhány napja megjelent cikke szerint nem éveken, hanem hónapokon belül teheti a közös európai valutát történelemmé.

A tegnapi lapokban felvázolt nem egy forgatókönyv szerint a görög politikai káosz miatt bekövetkező összeomlás eredményeként a betétesek megrohamozzák az olasz és a spanyol bankokat, hogy onnan euróbetéteiket átmenekítsék Németországba. És mi van akkor, ha mindezek hatására először az athéni, majd a római és a madridi kormány korlátozza a pénzkivételt? – teszik fel a kérdést. Kétfajta euró lesz? Az egyik fölött a számlatulajdonosok szabadon rendelkezhetnek, a másikfajta fölött nem?

A jobboldaliságában eddig még meg nem ingó amerikai Wall Street Journal nevű lap tegnap hátborzongató, címében többszörös szójátékot is kifejező cikkében * (Európa agyhalott jobboldala) azt írja, a jelek szerint az unió jobboldali vezetői megkergültek, és a szociáldemokratákra jellemző adóemelésekkel és költségvetési szigorítással akarnak életet lehelni a gazdaságba, míg a baloldal teszi azt, amit évtizedek alatt eltanult a sikeres jobboldaltól. Vagyis a növekedésre összpontosít, aminek következtében a jobboldal sorra veszti el hadállásait. Ha ezt a Wall Streeten is így látják…

Tegnap Joseph Daul, az Európai Parlament néppárti frakciójának vezetője elítélte, hogy Berlinben Horst Reichenbach, az EU görög „célcsapatának” vezetője kocsiját egy magát Lukanikosznak nevező csoport felgyújtotta. Lukanikosznak nevezik azokat a kóbor kutyákat, amelyek Athénban a rendőrökkel csatát vívók harcát figyelik – állítólag szimpátiával. Számuk a görög sajtó szerint exponenciálisan nő.

* Europe's Brain-Dead Right

]]>http://online.wsj.com/article/SB10001424052702304192704577404342302085090.html]]>

Lovas István - mno.hu