Viszont ha a jelenlegi ütemű fejlődést figyeljük, akkor bőven van rá esély, hogy 2015-re az elefántok elveszítik első helyüket a termelési listán, miután a jelenleg még csak második Ghánában több olyan intézkedés is történt mostanában, amelynek célja az exportált kakaómennyiség növelése. Ghána az 1960-as években még világelső volt a kakaó termelésében, több évben 500 ezer tonnánál is nagyobb termeléssel, de a megfelelő szakértelem és politikai akarat miatt az 1980-as évekre ez a szám 160 ezer tonnára zuhant vissza.

]]>]]>

Ekkor jött egy fordulat, egy politikai irányváltás, amelynek köszönhetően a kilencvenes évekre már 300 ezer tonna körüli volt az átlagos termelés és John Kufuor egykori elnök már az 1 millió tonnás célt sem tartotta elérhetetlennek – ráadásul ekkor jött az elefántcsontparti krízis és ezzel együtt az árak emelkedése (és persze a növekvő ázsiai konkurencia), minden adott volt tehát ahhoz, hogy a ghánai kakaóipar csillagászati magasságok felé indulhasson. A növekedés persze nem a semmiből következett be, az előbb említett politikai irányváltással ugyanis reformok is jöttek, köztük a termelékenység és a minőség növelésére tett erőfeszítések (2000-ben az egy hektárra vetített kilogramm-mutató alig 300 volt, szemben az ázsiai közel 1000-es számmal) és újabb területek bevonása a termelésbe. A 2000-es években aztán jöttek is az eredmények, a kakaótermelőknek fizetett garantált árak (a tonnánkénti 2500-3000 amerikai dollár körüli piaci ár nagyjából 80 százalékát megkapják a farmerek) és támogatott növényvédőszerek is nagyban segítették az országot abban, hogy a mostani 2011/2012-es termelési időszak szeptemberi zárására elvileg meg lehet a bűvös egy millió tonnás szám – legalábbis a Ghánai Kakaótanács (COCOBOD) szerint, amely áprilisig 700 ezer tonna felvásárlásáról tudott beszámolni.

Kereslet pedig van bőven, egyrészt a ghánai kakaó igen jó minőségű, másrészt a termelők a legszigorúbb előírásoknak is képesek megfelelni – ez a kombináció pedig értelemszerűen vonzó a csokoládégyártók számára. Összességében Ghána története során 2011-ben először érte el az 1 millió tonnás termelési határt (összességében) – ahogy azt februárban maga John Evans Atta Mills államelnök jelentette be, amikor a ghánai mezőgazdaság egyre jobb eredményeiről beszélt. Márciusban további örömhírként bejelentették a ghánai fejlesztésű Nitrabor növényvédelmi szer bevezetését is, amelyet egyrészt a kormány jelentősen támogat, másrészt pedig a kutatási eredmények szerint más növényvédőkkel kombinálva használva közel 100%-kal növelheti a hektáronkénti termelékenységet, szinte minimálisra csökkentve a hüvelyek rohadását. Akár az új növényvédőszereknek, akár a reformoknak, akár a támogatásoknak köszönhető, de tény, hogy a ghánai kakaótermelés folyamatosan növekszik, 2011-hez hasonló időszakához képest 4%-os emelkedést mért eddig a COCOBOD, azonban kritikusok és aggódók szerint a mostanában tapasztalt váratlan esők miatt elképzelhető, hogy mégsem fog összejönni az 1 millió tonna – de persze mindennek van előnye, hiszen a mostani esőzések jót jelenthetnek a 2012/2013-as termelési szezon számára.

A legutóbbi hírek az eső miatt aggódó hangok mellett egyébként újabb kormányzati segítségről szólnak, a Kakaótanács ugyanis új tervet jelentett be, amellyel a harminc évesnél idősebb vagy betegségtől szenvedő kakaófák “cseréjét” fogják végrehajtani, az ország összes kakaófájának konkrétan a negyedéről beszélünk. Az intézkedéstől a hektáronkénti termelékenység növekedését várják rövid időn belül – összességében tehát minden adott, hogy Ghána 2015-re a világ legnagyobb kakaótermelője legyen.

]]>www.mindennapiafrika.info]]> - a Flag Polgári Magazin partnere