Ma 2020 július 13. Jenő napja van. Holnap Örs, Stella napja lesz.
fae0ba39b53ba1f12544560c43d7dbd1.jpg

Indiai titkaim – 18. – Elérni a Dunát

Flag

Szöveg méret

4
Átlag: 4 (1 szavazat)

Indiába tartottunk. Hosszú utunk során Románia kisebb-nagyobb településein is keresztülutaztunk. 1993. december 14-e, hajnal volt...Miután elhagytuk a szomorú emlékezetű Vanju Mare-t, hamarosan elértük a Nicolae Balcescu nevű települést.

Minő meglepő, e falu egy híres román emberről kapta a nevét. 1819-ben született Bukarestben, konzervatív (vagy úgy mondhatnánk nacionalista) neveltetést kapott, fiatalként utazott Franciaországban, Itáliában majd visszatért a mai Románia területére, mely ekkoriban az oszmán Birodalom része volt. (Erdély és Partium meg a Magyar Királyság része) 1849 májusában Debrecenben Kossuth Lajossal is tárgyalt.

A magyar szabadságharcosok szerették volna, ha a románok melléjük állnak az osztrákok ellen. Sajnos ez nem így történt és Erdélyben szörnyű vérengzések történtek. Balcescura Romániában úgy tekintenek, mint a szabad, önálló Románia egyik megteremtőjére. Így az a legkevesebb, hogy egy falut elneveznek róla. Hogy Nicolae Basescu falut hogy hívták korábban, arról nem találtam adatokat. 

Recea és Punghina volt a két következő település. Az előbbi az utóbbihoz tartozik. Itt már nem találni magyarokat. Rosiori és Vánátori két összeépült úti falu. Sorjáztak a települések, ahogy közeledtünk a Duna felé:
 
Cujmir, Aurora, Izimsa, Cetate, Moreni, Hunia, Maglavit, Golenti, Basarabi és az utolsó Román település utunk során, Calafat.
 
Cetate faluja már nem Mehedinti (Méhed), hanem Dolj megyében található. Dolj megyét Völgyi-Zsil megyének is hívják. Jelentős a bányászat errefelé. A Zsil-völgyi bányászok mint politikacsinálók jelentek meg többször is a közelmúlt romániai történelmében. Ha kellett Bukarestbe, ha kellett Erdélybe vitték a vad, harcos bányászokat. Cetate határában 1854-ben a Krími háború idején az oroszok és törökök csatáztak. Ahmed pasa a Cetate és Calafat közötti részen győzte le az oroszokat.
 
 
Ne menjünk el szótlanul a beszédes nevű Hunia falucska mellett sem. Vajon miről kapta Hunia a nevét? Mindenesetre ma (már) nem él egy magyar sem Huniában.
 
Az utolsó román település Calafat volt. Kisváros, 18 ezer lakossal A Duna partján.
 
Calafatot a XIV. században genovai (!) telepesek alapították. Itt, a Duna partján hajókat javítottak. A hajójavító munkások neve volt a calafat.
 
Buszunk hatalmas dugóba került. Itt a Dunán nem volt híd, csak komp közlekedett. S december 14-én reggel arra ébredtünk, hogy a buszunk rengeteg kamion között vesztegel. De hogy fogunk így átjutni a Dunán?
 
Nawesh
Szerző a Flag Polgári Műhely tagja

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Vetítő (37) Autómánia (61) Rejtőzködő magyarország (171) Gasztronómia (539) Irodalmi kávéház (489) Alámerült atlantiszom (142) Gazdaság (652) Jobbegyenes (1798) Történelem (14) Mondom a magamét (4650) Politika (1571) Tereb (140) Flag gondolja (33) Titkok és talányok (12) Heti lámpás (241) Életmód (1) Egészség (50) Mozaik (83) Belföld (5) Mozi világ (440) Tv fotel (65) Emberi kapcsolatok (36) Nagyvilág (1450) Kultúra (6) Sport (729) Szépségápolás (15)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>