www.flagmagazin.hu
Közzétette: www.flagmagazin.hu (https://flagmagazin.hu)

Címlap > Indiai titkaim – 18. – Elérni a Dunát

fae0ba39b53ba1f12544560c43d7dbd1.jpg

Indiai titkaim – 18. – Elérni a Dunát

2011 január 07. Flag

Szöveg méret

  • 0
4
Átlag: 4 (1 szavazat)

Indiába tartottunk. Hosszú utunk során Románia kisebb-nagyobb településein is keresztülutaztunk. 1993. december 14-e, hajnal volt...Miután elhagytuk a szomorú emlékezetű Vanju Mare-t, hamarosan elértük a Nicolae Balcescu nevű települést.

Minő meglepő, e falu egy híres román emberről kapta a nevét. 1819-ben született Bukarestben, konzervatív (vagy úgy mondhatnánk nacionalista) neveltetést kapott, fiatalként utazott Franciaországban, Itáliában majd visszatért a mai Románia területére, mely ekkoriban az oszmán Birodalom része volt. (Erdély és Partium meg a Magyar Királyság része) 1849 májusában Debrecenben Kossuth Lajossal is tárgyalt.

A magyar szabadságharcosok szerették volna, ha a románok melléjük állnak az osztrákok ellen. Sajnos ez nem így történt és Erdélyben szörnyű vérengzések történtek. Balcescura Romániában úgy tekintenek, mint a szabad, önálló Románia egyik megteremtőjére. Így az a legkevesebb, hogy egy falut elneveznek róla. Hogy Nicolae Basescu falut hogy hívták korábban, arról nem találtam adatokat. 

Recea és Punghina volt a két következő település. Az előbbi az utóbbihoz tartozik. Itt már nem találni magyarokat. Rosiori és Vánátori két összeépült úti falu. Sorjáztak a települések, ahogy közeledtünk a Duna felé:
 
Cujmir, Aurora, Izimsa, Cetate, Moreni, Hunia, Maglavit, Golenti, Basarabi és az utolsó Román település utunk során, Calafat.
 
Cetate faluja már nem Mehedinti (Méhed), hanem Dolj megyében található. Dolj megyét Völgyi-Zsil megyének is hívják. Jelentős a bányászat errefelé. A Zsil-völgyi bányászok mint politikacsinálók jelentek meg többször is a közelmúlt romániai történelmében. Ha kellett Bukarestbe, ha kellett Erdélybe vitték a vad, harcos bányászokat. Cetate határában 1854-ben a Krími háború idején az oroszok és törökök csatáztak. Ahmed pasa a Cetate és Calafat közötti részen győzte le az oroszokat.
 
 
Ne menjünk el szótlanul a beszédes nevű Hunia falucska mellett sem. Vajon miről kapta Hunia a nevét? Mindenesetre ma (már) nem él egy magyar sem Huniában.
 
Az utolsó román település Calafat volt. Kisváros, 18 ezer lakossal A Duna partján.
 
Calafatot a XIV. században genovai (!) telepesek alapították. Itt, a Duna partján hajókat javítottak. A hajójavító munkások neve volt a calafat.
 
Buszunk hatalmas dugóba került. Itt a Dunán nem volt híd, csak komp közlekedett. S december 14-én reggel arra ébredtünk, hogy a buszunk rengeteg kamion között vesztegel. De hogy fogunk így átjutni a Dunán?
 
Nawesh
Szerző a Flag Polgári Műhely tagja
Magyar Menedék

Ajánló