- 0
A Márvány-tenger legkeletibb részének közelében jártunk, bár a tengert azóta nem láttuk,hogy átkeltünk a Boszporouszon. Megérkeztünk a majd 300 ezer lakosú Izmit városába. Ókori alapokon épült török városról van szó.
Igaz, Kisázsiában szinte lépni sem lehet az ókori elődök nyomaitól. Rómaiak, görögök, Trója, macedónok, vagy a hettiták...E területet pár évszázadik Bithüniának hívták. E kérész életű királyság Nagy Sándor halála után kezdődött trónviszályok közepette tudott létezni, amíg Róma el nem foglalta. I. Nikomedész bithüniai király alapította a róla elnevezett Nikomedia városát Krisztus előtt 262-ben. Az ókorban bár jelentős város volt, később Konstantinápoly árnyékában egyre jelentéktelenebbé változott, s közben a név is más lett: Izmit. Bár az Izmit elnevezés mellett ma Kocaelinek hívják...
Az Oszmán Birodalom 1331-ben foglalta el a várost. Az évszázadok során így hamisítatlan mohamedán-török várossá alakult.
Izmitnek van magyar vonatkozása is. Itt hunyt el 1705-ben Thököly Imre. A nyughatatlan gróf levert felkelése után, a karlócai békekötés révén került Izmitbe. Száműzetésébe elkísérte felesége, Zrínyi Ilona is. Zrínyi Ilona 1703-ban, Thököly Imre 1705-ben hunyt el. Három évszázad múltán Koaceli városa utcát nevezett el Thököly Imréről és emlékművet is avattak néhány esztendeje.
Sőt megnyílt egy emlékmúzeum is. A törökök valóban másként emlékeznek a hódítás időszakára...
Talán itt az idő, hogy megosszak a kedves olvasóval egy viccet:
Szulejmán szultán (Buda elveszejtője) beszélget Sztalin elvtárssal a pokolban. Megjegyzem a szultán talán számított is rá, de hogy csodálkozhat a fortyogó üstben főve az ateista-kommunista Sztalin: mégis van túlvilág? Szóval kérdi Sztalin Szulejmánt: Mondd, Szuli! Hogy lehet, hogy titeket a magyarok szeretnek, pedig 150 évig ültetek a nyakukon, bennünket oroszokat, akarom mondani szovjeteket meg ki nem állnak... Szulejmán mosolyogni próbált, de ez csak torz vigyor játszadozott az ajkán a fájdalomtól: Tudod, Acél elvtárs, mi soha nem mondtuk a magyaroknak, hogy kötelező az iskolában a török nyelv... Soha nem mondtuk, hogy felszabadítottuk őket és eszünk ágában sem volt, hogy az ottlétünket ideiglenesnek nevezzük...
Izmitnek magyar testvérvárosa is van: Székesfehérvár. Mi csak keresztülutaztunk Izmiten (bevallom, 20 évesen az sem tudatosult bennem, hogy Thököly török földön hunyt el, s éppen itt). Hat esztendővel utazásunkat követően 1999-ben egy hatalmas földrengés rázta meg a környéket, több, mint 17 ezer ember halálát okozva...
Thököly Imrét 1906-ba Késmárkon, szülővárosában temették újra. Feleségének hamvait Kassán helyezték el szintén 1906-ban fia, II. Rákóczi Ferenc fejedelem mellé. Idegen földön hunytak el, s bár újratemették őket, ma is idegenben nyugszanak...
Vajon egy mai izmiti fiatalnak, ha történelmet tanul mondd-e valamit a környéket uraló Büthania, vagy Bizánc neve? Mire gondol egy kassai szlovák kisiskolás, amikor a Rákóczi szabadságharcról tanul (ha tanul) és olvassa a kassai dómban a fejedelem sírján a többnyelvű feliratot (emlékeim szerint a magyar mintha hiányozna?)... Zrínyi Ilona nevének hallatára felkapja a fejét? Dehogy...
„Jobb” esteben Ilona Zrinyiova egy hős szlovák nemes hölggyé változik, vagy csak egyszerűen elfeledik...
Mert a történelmet mindig a győztesek írják...
Nawesh
Szerző a Flag Polgári Műhely tagja