- 0
Hegyek között jártunk, a Dél-Kárpátok bércei között. Tucatnyi évszázaddal ezelőtt Levente, a hős Árpád-fi járhatott erre, s a történelem viharai megcsócsálták ezt a környéket is.
Bár legutóbb arról regéltem, hogy áthaladtunk egy Selistea nevű kicsiny településén, tulajdonképpen csak a közelében száguldottunk el. A „száguldás” egy öreg busszal a hegyek között persze nem szó szerint értendő... Éjszaka volt még, így nem csodálhattuk meg a hatalmas bérceket. Haladtunk India felé...
Majd hosszú kilométereken keresztül színét sem láthattuk volna egy településnek sem, ha ébren lettünk volna. Hideg éjszaka volt.
A következő település, melyen keresztülutaztunk a beszédes nevű Balta volt. Persze balta román nyelven mást jelent: tó, mocsár, vagy láp. Szóval, olyan baltás helyen jártunk...
Baltának a 2002-es népszámlálás szerint 1441 lakosa volt, mindannyian román nemzetiségűek. Közülük csecsemőtől az aggastyánig 1440 fő román ortodox vallású, míg 1 fő egy keresztény kisegyházhoz tartozott.
Lassan elhagyjuk Romániát, így talán néhány gondolat a sokat emlegetett román ortodox egyházról, vallásról.
Az 1054-es nagy egyházszakadás eltávolította egymástól Rómát és Bizáncot, azaz a „nyugati” és „keleti” kereszténységet. Az évezredes harc, hogy Róma püspöke, vagy Konstantinápoly püspöke legyen-e első az egyenlők között gyakorlatilag nem dőlt el, inkább a pápa és a konstantinápolyi pátriárka kölcsönösen kiközösítette egymást. E kiközösítést többször próbálták feloldani, (például 1274-ben és 1439-ben) de Konstantinápoly keresztes lovagok általi feldúlása nem mélyítette el a spirituális kapcsolatokat.
E kölcsönös kiátkozás 1965-ben VI. Pál pápa idején lett feloldva.
Bár különbségek vannak a teológiában:
Az ortodoxia nem fogadja el a római pápa elsőbbségét és tévedhetetlenségének dogmáját, szerintük a Szentlélek csak az Atyától származik és a Fiútól nem, fejlett ikonábrázolásaik ellenére elutasítják a szentek szoborként való ábrázolását.
1999-ben II. János Pál pápa volt az első pápa, aki keleti ortodox „területre” látogatott, történetesen Romániába. A magyar és az erdélyi katolikus egyház nagy fájdalma volt, hogy egyházfőnk ekkor nem látogatott el Erdélybe, nem erősítette meg hitében az erdélyi magyarságot és nem történt előrelépés a csángómagyarok magyar anyanyelvű misézése érdekében.
2000-ben viszont a keleti egyházak először emeltek szentjeik sorába olyan „római katolikus” szentet, jelesül Szent István királyt, akit a nagy egyházszakadás után kanonizáltak. Így ezer esztendő után Szent István király az első közös szentje a katolikus és ortodox egyházaknak.
A katolikus azt jelenti, egyetemes, az ortodox pedig azt, igaz hit. Bár arra kíváncsi lennék, a román ortodox egyháznak van-e olyan temploma, melyet Szent István királynak szenteltek?
Az ortodox egyházak általában „nemzeti” egyházak. A román ortodox egyháznak nagyjából 18,8 millió híve van, javarészt Romániában, Moldovában és Magyarországon. Magyarországon külön püspökségük van, a Gyulai Román Ortodox Püspökség, kevesebb, mint hatezer hívővel.
Értelemszerűen a román ortodoxiának javarészt román nemzetiségű hívei vannak, de romák és ukránok is találhatóak soraik között.
A román állam támogatja az egyházat, mely mint az erdőtűz terjed a magyarlakta területeken. Az Unióban a határok leomlanak, s lehet, hamarosan a Tisza partján is hagymakupolás templomok állnak?
2008-as hír volt, hogy Nagyváradon az 1990-es rendszerváltás óta már a 26. ortodox templomot építették. S ezek nem egyedi esetek. Egy magyar lakta faluba odahelyezik a román rendőrt a családjával, majd tanítót is, hiszen szükség van a gyerekeknek román anyanyelvi oktatásra (rögvest kétnyelvű lesz az iskola), de kell a hitélet is, így kolostort, vagy templomot építenek. S a magyar falu már vegyes falu, ahol könnyebben köttetnek vegyes házasságok és asszimilálódik, porlik, mint a szikla a magyar ember...
Bevallom, amikor Balta környékén utaztunk, húsz esztendőm összes tapasztalatával nem nagyon tudtam erről, s nem is nagyon foglalkoztam ezekkel a dolgokkal...
Baltát elhagyva újra kilométereken keresztül csak a néptelen táj. A következő kicsiny falu Siroca volt. Nos, Sirocát nem csak átaludtuk, de nem is sokat tudok róla mondani. Ahogy a következő kis településről, Bálvánestiu des Sus-ról, ami on-line szótárral megtámogatott román nyelv (nem) tudásom alapján talán Felsőbálványos lehetne. Ám Bálványos vára Erdély szívében található, nem a bolgár határ közelében. Feloldhatatlan ellentét... Nestiu azt is jelenti, hogy rejtett, ismeretlen...
Ahogy továbbhaladtunk, elértük Bálvánesti települését. (Aha, akkor az előző csak „felső”!). Kicsiny településekről van szó. Bálvánestiben a 2002-es népszámlálás szerint 1111 lakos élt.
Faltuk az utat és egy éles kanyart vettünk Malovát nevű településnél. Úton India felé. Milyen messze lehettünk áhított úti célunktól? Úgy 7500 km-re...
Nawesh
Szerző a Flag Polgári Műhely tagja