Ma 2019 november 16. Ödön napja van. Holnap Hortenzia, Gergő napja lesz.
Hillary for prez? 3.

Hillary for prez? 3.

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

A 2016-os Clinton-elnökség mögött nagyon durva érdekek húzódnak. Hillary elég ügyesen játssza meg a „gender kártyát”.

Az agymosott amerikai szavazópolgárt – hasonlóan az Obama kampány érvelési stratégiájához – igyekszik a „vagy rám szavazol vagy rasszista vagy” döntéshez hasonló kérdés mentén a „vagy rám szavazol, vagy homofób szexista vagy” csőbe belehúzni az elnökválasztást. Hangsúlyozza korai gender-ügyeit, feminista jogvédő mivoltát, kamaszkora leszbikus kalandozásait, és magát egyre komolyabban egy „amerikai Merkell” nagyasszonyként igyekszik felépíteni. Clinton sorozatunk befejező része következik.

A kezdetek azonban korántsem olyan biztatóak, a légkör meg korántsem annyira barátságos számára, mint azt első blikkre gondolhatnánk az innenső partról. Míg Obama amolyan hollywoodi szuperhősként libbenhetett be a köztudatba a liberális mainstream média ájult pálmafa-lebegtetése közepette, Hillary elnök-jelöltségének bejelentését már korántsem fogadták kitörő örömmel a New York Times és a Huffington Post környéki liberális véleményvezérek. Obama elnökségét a demokraták általános erősödése előzte meg, ő maga pedig épp a már akkor az elnökjelöltséggel kacérkodó Clinton-Soros vonalat ellensúlyozó személyként jelenhetett meg. Azóta eltelt pár év és tavaly a Republikánusok átvették a vezetést az amerikai törvényhozás mindkét házában, tehát nem csupán arról van szó, hogy a Clinton-Soros vonal a Demokrata párt néppárti jellegét gyengítve egy ideológiai szempontból erősen szélsőbaloldali irányba tolná, de maga a Demokrata Párt is épp gyengélkedik.

Hillary azonban az első igazi elnökjelölt a kampányban, vannak adu-ászai, van elképzelése, és indulásának időzítése azt is jelenti, hogy a legtöbb „bombshell” botrány, ami múltjában lehet, 2015 végéig el fog pukkanni, és jövőre, a kampány finisében már a „cuki-Hillary” nyomulhat. A centralizációs programját (szemben korábbi álláspontjával, ami nem meglepő) és a már most napirenden lévő demokrata programpontok radikális megoldását ígéri: melegházasság, egyenjogúság, szociális intézkedések, bevándorlási kérdés rendezése, stb, és mindezt a tagállamok ellenére is végre kívánja hajtani. A republikánusok eddig még nem álltak elő saját jelölttel, várnak, kivárnak, talán épp arra építve, hogy ha „lastminute” jelölttel jelentkeznek, kispórolhatják a hasonló botrányokat és kellemetlenségeket a saját kampányukból. Ezek a kérdések, melyekben Hillary amolyan „bulldog” álláspontot képvisel, sorra amolyan liberális ideológiai témák, melyeknek az előtérbe hozása hosszas és fárasztó vitákat eredményez ugyan, de Amerika gazdasági gondjaira nem szolgál gyógyírként.

8 év obamai látszatkormányzás és bénázás után, aminek ő is “tevékeny” részese volt.

Hillary Clinton Obama-korabeli legnagyobb fiaskója azonban kétségtelenül a Bengáziban történt támadás volt melyben 1979 óta először esett áldozatául amerikai nagykövet szervezett katonai támadásnak. Hillary, aki ekkor, azaz 2012-ben épp külügyminiszter volt, végig ködösített. Először azt akarta elhitetni az amerikai közvéleménnyel, hogy J. Christopher Stevens halála “spontán események szerencsétlen láncolatának” következménye volt. Amikor kiderült, hogy az iszlamista milicisták full szándékosan támadtak rá az amerikai nagykövetre (lévén az egész líbiai polgárháborút, és a komplett “arab tavaszt” Amerika ármánykodásának tudták/tudják be), így tovább kezdett ferdíteni az akkori külügyér. A történet vége igazából az lett, hogy Hillary a végén úgymond lemondani kényszerült, hisz helyét a következő Obama-kormányban – épp a Bengázi események következményeként – a korábbi Bush-ellenjelölt, John Kerry vette át.

Hillary Clinton azon mondata, amit külügyminszterként egy sajtókérdésre adott, miszerint “Ez a támadás ÖN és tevékenysége ellen szólt személy szerint, vagy épp egy spontán Amerika-ellenes felbuzdulásból történt?” azt válaszolta: “Mégis, mi a különbség?”. Hillary, ha képes is volt megúszni minden korrupciós ügyét eddig, úgy tűnik Bengázi terhét tartósan a hátán kell cipelnie. Az empátia nélküli törtetés, vak karrierizmus szelleme 4 amerikai életének árán sokkal keményebb, mintha ködös milliókat mozgat valaki jobbra-balra, legalábbis Amerikában mindenképp.

Obamával Clintonék igazából a kontinuitást képviselnék, hisz a jelenleg regnáló amerikai elnökkel szemben az egyik legnagyobb vád épp az, hogy a szélsőbalos ideológiai máz alatt egyéniség nélkül, szolgaian asszisztál a hatalmas wall street-i pénzügyi lobbik érdekeinek. Ugye azoknak, akik Clintonékat is futtatják. Tulajdonképpen ez a folytonosság az oroszokkal háttér-bizniszező, kínaiakkal kokettáló amerikai üzletembereknek alapvető érdeke. Számukra külön jó, ha azzal foglalkozik az amerikai nép, hogy sütnek-e tortát a meleg-esküvőre a keresztény pékek, és nem azzal, hogy az Obama kormányzás nyolc évének végére ott tartanak, hogy Amerika államadósságát már felerészben Kína finanszírozza. Jobb arról beszélni, hogy mennyit ér egy „Fekete Élet” ahelyett, hogy az amerikai fegyveres erők bevetését fortatnák Szíriában és az ISIS-szel szemben, a korábbi szövetséges ellen, a korábbi ellenséggel szövetségben.

Jobb lesz tehát, ha Hillary Clinton alatt ezen a vonalon haladva az euthanázia-törvényen, a szövetségi abortusz-szabályozáson, a női kvóták bevezetésén, és a női fizetések megemelésén vitáznak, valamint a meleg házasság szövetségi bevezetésével borzolják a kedélyeket, semhogy az illegális bevándorlás, a gazdasági leszakadás, és ]]>a nemzetközi pénzügypolitikai visszaszorulás kérdéseivel foglalkozzanak az amerikaiak]]>. Hillary Clinton kampányának vezetője épp Obama korábbi fehérházi kabinetfőnöke, aki azt megelőzően Soros György Center for American Progress intézetének vezetője volt. Hillary Clinton indulásának pedig legnagyobb fundraisere pedig maga Soros György.

Végezetül érdemes elolvasni Hillary Clinton korábbi levelét, melyet Orbán Viktornak írt és a Népszabadságnak küldte belőle a másodpéldányt. Ez lenne az, amire mi számíthatnánk két éven át, mikor a szabad kezet kapott Soros Gyurka kb. a betonba döngölné Közép- és Kelet-Európát a láncaitól szabadult és világuralmi terveit végre beteljesítő haverinája által.

Kedves Miniszterelnök Úr:
A június 30-i magyarországi látogatásom idején lezajlott beszélgetésünk nyomán írok most. Mint azt akkor elmondtam, országaink között szoros a kapcsolat, mivel NATO-szövetségesek, gazdasági partnerek és barátok vagyunk. NATO-szövetségesekként mindketten elkötelezettek vagyunk a transzatlanti közösség és egymás biztonságáért, ami abban is kifejeződik, hogy az amerikai és magyar katonák vállvetve harcolnak Afganisztánban, valamint Magyarország bátor tetteiben is, amikor ellátta az amerikai diplomáciai képviseletet is Líbiában. Országaink olyan közös értékekkel és elvekkel is rendelkeznek, amelyekre az elmúlt 20 évben közösen építkeztünk.
Júniusi találkozónk során beszéltünk a magyar demokratikus intézmények megőrzéséről és arról, hogy biztosítani kell ezek további erősödését és növekedését. Kifejeztem aggodalmunkat a tervezett alkotmányos változásokkal kapcsolatban az ön országában, kiemelten kérve az igazságszolgáltatás függetlensége, a sajtószabadság és a kormány átláthatósága melletti valódi elkötelezettséget. Nagyra értékeltem azt, hogy akkor elkötelezettségét fejezte ki amellett, hogy Magyarország hű marad demokratikus hagyományaihoz és a személyes szabadságjogok védelméhez.
Kounalakis nagykövet és mások a Külügyminisztériumban azóta is aggodalmukat fejezték ki, mindig a barátság szellemében, és bízva abban, hogy barátaink a magyar kormányban komolyan fogják venni építő jellegű megjegyzéseinket. Aggodalmaink jelentősek és megalapozottak. A sarkalatos törvények szövegének alapos vizsgálatára épülnek, valamint olyan nemzetközi, nagy tiszteletnek örvendő civil szervezetek elemzésén alapulnak, mint a Transparency International, a Riporterek Határok Nélkül, az EU Velencei Bizottsága, vallási szervezetek szövetségei, valamint független magyar társadalmi szervezetek. A közelmúltban aggodalmaink kifejezéséhez csatlakozott az Európai Bizottság Igazsági, Alapjogi és Polgárjogi alelnöke, valamint az EU Pénzügyi Bizottságának hivatala is. Ennél is frissebb fejlemény, mint értesültem, hogy a magyar Alkotmánybíróság néhány sarkalatos törvény bizonyos pontjait alkotmányellenesnek ítélte.
Két hét van Magyarország új Alaptörvénye és számos hozzá kapcsolódó, fontos sarkalatos törvény hatályba lépéséig. Sajnálom, hogy a párbeszéd a magyar és az amerikai kormány között, a kormányunk és a fent említett más konstruktív csoportok építő jellegű észrevételei nem vezettek a törvények alapos újragondolásához. Bár teljes mértékben tiszteletben tartom a magyarok jogát arra, hogy Magyarország számára törvényeket alkossanak, a magam részéről mégis csak sürgetném, hogy fontolja meg a következményeit annak, hogy ha az említett törvények a jövő hónapban változás nélkül lépnek hatályba.
Például, mint azt az Európai Bizottság megjegyezte, az új bírósági szabályozás a bírósági szervezet elnökének kezébe összpontosítja a hatalmat. Véleményünk szerint ez a szabályozás a bírói függetlenséget őrző nagyon fontos fékeket és ellensúlyokat iktat ki a rendszerből. Sok elemző véli úgy, hogy a valódi bírói függetlenség érdekében a Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak kellene adni a bírók kinevezésének és előléptetésének jogát.

Az Egyesült Államok kormányát az is mélységesen aggasztja, hogy nem változtattak az egyházügyi törvényen. Külső megfigyelők véleménye, hogy ellehetetlenítő módon nehézkesek az egyházak és a vallások elismerésének szabályai, az pedig, hogy mindehhez kétharmados parlamenti jóváhagyás is szükséges, indokolatlanul átpolitizálja az alapvető emberi jogokat övező döntéseket. Ami a médiatörvényt illeti, osztjuk az EBESZ, a Freedom House és egy közelmúltbeli nemzetközi sajtó-szakértői akciócsoport aggodalmait, miszerint a törvény túlságosan sok hatalmat koncentrál egy politikai alapon kinevezett Médiatanács kezében. Az, hogy nem újították meg egy népszerű beszélgetős rádiócsatorna engedélyét, komoly aggályokat vet fel azzal a kötelezettségvállalással kapcsolatban, hogy biztosítják a média sokszínűségét.
Ismét nyomatékosan arra kérem Önt, hogy úgy vezesse át Magyarországot a fontos reformokat eredményező törvények általi változásokon, hogy közben megőrzik az egyéni szabadságjogokat és a szükséges fékek és ellensúlyok rendszerét. Remélem, hogy a kormánya úgy viszi át e változásokat a parlamenten, hogy mindeközben az egész világ előtt igazolja, hogy Magyarország elkötelezettsége a demokratikus értékek és az egyéni szabadságjogok iránt szilárdabb, mint valaha.
Szívélyes üdvözlettel:

Hillary Rodham Clinton

]]>www.tutiblog.com ]]> -  B. Boogieman

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

]]>www.flagmagazin.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Rejtőzködő magyarország (171) Mozaik (42) Alámerült atlantiszom (142) Sport (729) Belföld (5) Gazdaság (631) Emberi kapcsolatok (36) Irodalmi kávéház (472) Nagyvilág (1439) Mozi világ (440) Életmód (1) Mondom a magamét (4077) Gasztronómia (539) Egészség (50) Tv fotel (65) Jobbegyenes (1634) Vetítő (37) Heti lámpás (218) Kultúra (4) Politika (1571) Szépségápolás (15) Flag gondolja (33) Tereb (138) Autómánia (61) Történelem (13)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>