- 0
Botond csoporttársam volt a főiskolán. Említettem neki, hogy riportalanyokat keresek, akikkel hihetetlen történetek történtek. Annyit mondott csak nekem a telefonban, hogy neki is van egy izgalmas sztorija, amitől „kész leszek” majd.
B.Á.: Mi ez a titokzatos történet? Kíváncsivá tettél.
Botond: Akkoriban barátnőmmel egy albérletben éltünk, ahol a főbérlő elmondása szerint a férje a lakásban halt meg.
B.Á.: Ezzel arra akarsz célozni, hogy a férj szelleme kísértet?
Botond: Nem tudom, nem hiszek a szellemekben.
B.Á.: Végül is mi történt?
Botond: Mint minden hétköznap korán reggel munkába készülődtem. Ehhez hozzátartozik a mindennapos hajszárítás.
B.Á.: És még azt mondják, hogy mi nők vagyunk hiúak!:-)
Botond: :-) Nem hiúságból, csak mikor ébredés után tükörbe néztem, rendesen megijedtem magamtól.
B.Á.: Na jó, térjünk a tárgyra.
Botond: Szóval éppen erősen a hajamat szárítgattam az ominózus hajszárítóval a fürdőszobában, addig a párom a hálószobában az igazak álmát aludta.
Azután erős dörömbölést hallottam, mintha a fürdőszoba ajtót rugdosták volna.
B.Á.: Mire gondoltál ekkor?
Botond: Azt hittem, hogy a barátnőmet zavarja a hajszárító hangja és így akar csendre inteni.
B.Á.: És nem ő volt?
Botond: Én kimentem hozzá a hálószobába, felkeltettem és megkérdeztem tőle, hogy ennyire zavarta-e őt a hajszárító zaja, hogy megrugdosta az ajtót.
A párom értetlenkedve nézett rám, (a kb. 3 mm-re kinyitott szemével) mivel aludt és én keltettem fel.
B.Á.: A riport elején azt mondtad, hogy nem hittél a szellemekben. Most is így van?
Botond: Nem tudom, hogy higgyek-e benne. Furcsa volt, de úgy vagyok vele, hogy biztos akad valamilyen ésszerű magyarázat az esetre.
B.Á.: Mégis mire gondolsz, milyen magyarázat?
Botond: Nem tudom, de a legutolsó, amire gondolnék, hogy szellem csinálta.
B.Á.: Köszönöm az interjút!
Botond: Nincs mit.
Bozóky Ágnes
Szerző a Flag Polgári Műhely tagja
Előző cikkA Leonardo-rejtvény
