Az elmúlt időszakban az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában évtizedek óta nem látott – erőszakos cselekményekkel és fosztogatásokkal kísért – zavargáshullám söpört végig, amelyben kulcsszerepet játszott a radikális baloldali eszmeiséget képviselő Black Lives Matter mozgalom, valamint az Antifa. A Századvég elemzésében az említett mozgalmak lehetséges motivációinak fényében az amerikai milliárdos spekuláns, Soros György érdekeltségébe tartozó NGO-hálózat kapcsolati rendszerét, befolyását és céljait vizsgálta.

A Black Lives Matter (BLM) és Antifa mozgalmak akcióit szervező szélsőbaloldali csoportok politikai agendájában, illetve módszereiben nem elhanyagolható szerepet tölt be a jogszerű, alkotmányos kereteken kívül álló eszközök preferálása, illetve alkalmazása, amihez komoly anyagi támogatást kapnak a Soros Györgyhöz köthető szervezetektől – olvasható a Századvég elemzésében. Az intézet szerint az elmúlt hónapok eseményeiből két következtetés vonható le. Egyfelől e szervezetek munkássága illeszkedik abba a trendbe, hogy a választásokon nem induló, és ezáltal választói legitimációval nem rendelkező formációk egyre inkább igényt formálnak a politikai viszonyok alakítására.

Újdonságnak tekinthető viszont, hogy minden korábbinál nagyobb méreteket ölt az alkotmányos jogok (leginkább a véleménynyilvánítási és a gyülekezési szabadság) át- és félreértelmezésével az anarchia, a közéleti káosz előidézésére való törekvés e mozgalmak részéről.

Az elemzés szerint a két említett radikális csoport egy tragikus incidensre (George Floyd halála) építkezve – azt egyfajta eszközként használva – igyekszik a szélsőséges elemeket tartalmazó politikai koncepciójának jelentősebb társadalmi bázist teremteni, adott esetben nem visszariadva az agresszió alkalmazásától sem.

A Századvég szerint feltételezhető, hogy az említett csoportok az eredetileg felkarolt üzeneteikre (feketék egyenjogúsága, a nemzetiszocialista eszme és a rasszizmus elleni küzdelem) pusztán ürügyként tekintenek abból a célból, hogy nagyobb teret foglalhassanak a politikai szférában, illetve hatékonyabban szerezhessenek érvényt a társadalom és az állami működés gyökeres átalakítására irányuló, extrémizmusba hajló nézeteiknek – olvasható az elemzésben. Érdekesség, hogy a szóban forgó mozgalmak – politikai és pénzügyi értelemben is – összefonódnak bizonyos nem kormányzati szervezetekkel (NGO-kkal), amelyek Soros György amerikai üzletemberhez köthetők.

A Black Lives Matter mozgalmat a Nyílt Társadalom Alapítványok 2015-ben 650 ezer dollárral, illetve a Washington Times 2016-os információi szerint az Amerikai Haladásért Központtal karöltve 33 millió dollárral támogatta. Ezen túlmenően 2018-ban a Release Leads nevű szervezetnek közel 280 ezer dollárt juttatott Soros alapítványa nyilvános rendezvények szervezésére, többek között a nagy-britanniai BLM közreműködésével.

Az elemzés kiemeli továbbá, hogy az Antifa egyik legjelentősebb finanszírozója az Alliance for Global Justice, mely szervezet 2016-ban és 2017-ben (együttesen) a Soros-közeli Amnesty Internationaltől, valamint a Tides Foundationtől 30 ezer, illetve több mint 404 ezer dollárt kapott.

E szervezetek közös célja többek között az államiság, valamint az állami szervek gyengítése, a tradicionális értékek támadása, a közgondolkodás radikális átformálása. Valószínűsíthető, hogy az ismertetett fejlemények nehezen egyeztethetők össze a választópolgárok rend és biztonság iránti jogos igényeivel, amellyel az alkotmányos értékeket megkérdőjelező szélsőbaloldali mozgalmaknak is kalkulálniuk kell – zárul a Századvég elemzése.