- 0
A huszonhét EU-tagországból huszonhat a háború folytatása mellett foglalt állást, csak Magyarország állt ki a béke mellett.
enne vagyunk egy Európai Uniónak nevezett szövetségi rendszerben, amelyben e pillanatban még a balliberális „elit” fújja a passzátszelet. Ez a társaság semmibe veszi a demokratikus alapelveket, elnyomja a konzervatív, szuverenista hangokat és önkényesen hoz döntéseket a polgárok rovására, azok feje fölött.
A jobb érzésű magyarok megszokták, hogy mifelénk természetes a vélemény- és szólásszabadság, érvényesül a választói akarat, és a kormányzat a társadalmat érintő fontosabb döntések előtt kikéri a polgárok véleményét.
Ám megszokták azt is, hogy a brüsszeli vezetés nagyon nem kedveli a magyar kormányt. Olyannyira, hogy időről időre különféle ürügyekkel és jogcímeken bünteti.
Ezzel szemben kedveli Ukrajnát, azt az országot, amely a háború kitörése előtt a magyar kisebbséggel szembeni durva intézkedésekkel, a nyelvtörvény szigorításával, hangulatkeltéssel és szélsőséges cselekmények támogatásával is jelét adta annak, hogy a demokratikus normáktól fényévnyi távolságra van. (Az oroszgyűlölet akkori megnyilvánulásairól beszéljenek az oroszok − bőven van mondanivalójuk.)
Az Európai Bizottság hatalomittas elnök asszonya (Németország nem túl sikeres volt védelmi minisztere) az uniós csúcstalálkozó után azt mondta, az európai védelem terén „történelem íródik”. Lehet, hogy így van, de a történészekkel vigyázni kell.
Rövid pórázon kell tartani őket, mert akadhat köztük olyan, aki megírja az igazságot. Ezt Ursula von der Leyen is tudja, ezért nyilván arra gondol, hogy majd diktálhat a történelemíróknak is.
Szükség lesz a beavatkozásra, mert napjaink történelmi igazsága nagyon távol áll attól, amit Ursula asszony annak mond. Szerinte Oroszország fenyegeti Európa biztonságát. Akadnak viszont, akik úgy látják, hogy a keleti atomhatalom biztonsági szempontjait épp a tiszteletet nem ismerő ukrán politika vette és veszi semmibe. Ez esetben olyan következtetés is levonható, hogy az Ukrajnát ész nélkül támogató Nyugat fenyegeti Oroszország biztonságát.
Sokszor elmondtuk:
a katonailag kelet felé terjeszkedő nyugat-európai vezetés egyre agresszívebb és elvakultabb politikát folytat, s egyre mélyebben turkál az európai adófizetők zsebében. Joe Biden kormánya is ezt tette az Egyesült Államok adófizetőivel, de Donald Trump színre lépésével arrafelé egyrészt gyökeres fordulat történt, másrészt bennünket nyilván a saját zsebünk érdekel.
Ursula von der Leyen már nyolcszázmilliárd euróval növelné az Európai Unió, illetve Ukrajna „védelmi” kiadásait. Miért is? Mert ő és liberálglobalista cimborái mindenáron védelmezni akarják a nyugati demokrácia felbecsülhetetlen értékeit. Tudjuk, melyek ezek. Az a fajta vélemény- és szólásszabadság például, amely elnyomja a nemzetbarát, patrióta nézeteket, az a fajta politikai gyakorlat, amely a nemzeti érdekeket védelmező pártokat szélsőségesnek bélyegzi, és a hatalomgyakorlásból kirekeszti, az a fajta demokrácia, amely nem kíváncsi az emberek véleményére és szembemegy a józan választók jogos elvárásaival.
Orbán Viktor Brüsszelben megint bátor és következetes volt. Nem rettent meg a hatalmas ellenszéltől, és egyedül vétózott az ukrajnai háború ügyében. A huszonhét EU-tagországból huszonhat a háború folytatása mellett foglalt állást, csak Magyarország állt ki a béke mellett.
A magyar miniszterelnök (sajtótájékoztatóján) hangsúlyozta, hogy az elfogadott dokumentum teljesen ellentétes hazánk békepárti álláspontjával. Eleinte Robert Fico szlovák kormányfő is kilátásba helyezte a vétót, de azután az Európai Tanács senkit semmire nem kötelező felszólításától meghatódva a huszonhatok közé állt. A felszólítás csupán az „erőfeszítések fokozását” szorgalmazza a gáztranzit kérdésében Ukrajna és Szlovákia között, de Ficónak már ez is elég volt, hogy megtántorodjon.
Orbán Viktor rámutatott, hogy az Ukrajnának szánt hatalmas összegeket az EU, s benne Magyarország gazdasága nem bírja ki, ekkora terhet nem tud elviselni. Szerinte Ukrajna uniós tagsága kiemelten fontos kérdés, amelyről nem szabad a polgárok feje felett dönteni. Bejelentette, hogy
hazánk erről kezdeményezni fog egy véleménynyilvánító szavazást ugyanúgy, ahogyan a nemzeti konzultációkat szokta. Jó lenne, ha ilyesmire az unió többi országában is sor kerülne, a sokat emlegetett európai demokrácia nagyobb dicsőségére.
Bánó Attila
A szerző író, újságíró
