Ma 2022 július 05. Emese, Sarolta napja van. Holnap Csaba napja lesz.
Mindennapok hordaléka

Mindennapok hordaléka

Flag

Szöveg méret

5
Átlag: 5 (1 szavazat)

Katarina asszonyt ez cseppet sem zavarja. Vastag bőrrel az arcán született.

Miképp a folyóknak, a mindennapoknak is megvan a maguk hordaléka. Valamikor régen, több mint fél évszázaddal ezelőtt Déry Tibornak jelent meg könyve A napok hordaléka címmel.

Úgy emlékszem, nagy sikere volt, hiszen mindennapjaink eseményeiről írta le gondolatait, olyan történésekről, amelyek lényegében mindenkit érintettek.

Manapság is ontják a hordalékot a mindennapok. S bár azt reméli az ember, hogy napjaink, valamint a patakok és a folyók az éltető vízen kívül néha „aranyat” is hoznak, nem csak szennyáradatot, sajnos ez utóbbiból van több. Romániából, Szlovákiából, Ukrajnából hömpölyög hozzánk a szennyes lé, a titokzatos bányák titokzatos, időnként gyilkos hordaléka, valamint korunk átka, a hasznosíthatatlan műanyag. Mindez az anyagi világ terméke, ám sajnos a szellemi világ hordaléka is rendre megérkezik. Minap például arról értesülhettünk, hogy nem más, mint az Európai Parlament alelnöke, bizonyos Katarina Barley arról szónokolt a testületben (nem először), hogy minimalizálni kellene Lengyelország és Magyarország támogatását.

E két „renitens” ország kiéheztetésének terve régóta napirenden van, tudjuk jól, és lassan már meg sem lepődünk. Ám hogy vészterhes időkben, amikor az orosz-ukrán háború éppen e két országot sújtja talán leginkább az álságos Európai Unióban, már csak a menekültáradat miatt is, valamint a közvetlen szomszédság miatt, és miközben a kezdetek óta e két ország erején felül igyekszik a menekülteket segíteni, ellátni, nos, a legméltatlanabb arcátlanság ilyen „ötletekkel” előállni.

Katarina asszonyt ez cseppet sem zavarja. Vastag bőrrel az arcán született. Az élet folyamatos harc, tudjuk és tapasztaljuk, ám mindennek van határa. Pontosabban a magasságos unióban nincs, de egyre többen és egyre hangosabban kérdezzük, meddig tűrjük még? Meddig tűrjük és miért tűrjük a rólunk szóló, bizonyítékok nélküli hazugságok tömegét, a gyűlöletcunamit, a magukból kikelve fröcsögő vádaskodók gyalázkodását, az örökös, anyagiakkal való fenyegetést, az életellenes, abnormális eszmék ránk erőltetésének kísérleteit?

Csak mellékesen jegyzem meg, ez a hölgy igazságügyi miniszter is volt hazájában pár évvel ezelőtt. Oda is lett az igazság, azóta is sokan keresik Németországban, de nem nagyon találják. A hétköznapok legalább is ezt mutatják. Elég, ha csak a pár nappal ezelőtti „balesetre” gondolunk, amikor újból a tömegbe hajtott Berlinben egy autós, nyilván mert csupa derű volt az élete. Tudjuk, ezek mind véletlen balesetek. Az idegeneket és az elmeháborodottakat ugyanis keblünkre kell ölelnünk. A Barley-féle emberek ugyanis ilyesféle magyarázatokkal szokták indokolni a tragédiákat.

A mindennapok hordalékáért persze nem kell messze mennünk, maradhatunk itthon is. Meg a Katalinoknál. Egy bizonyos Tüttő Kata nevű tengeri lovasbajnok és főpolgármester-helyettes mostanság azzal a javaslattal állt elő, hogy spórolnunk kellene. Nem neki, hiszen az ő háza táján van mit aprítani a tejbe. Elbitorolva bizonyos Timmermans úr korszakalkotó, spórolásról szóló javaslatait, amelyeket az illető uniós főember a mosakodással, ruhamosással, fűtéssel és más, az energiafogyasztást érintő tevékenységgel kapcsolatban javasolt Európa népének, Tüttő is úgy gondolta, a tettek mezejére kell lépnie, pontosabban tettekre kell biztatnia az energiafogyasztó és pazarló magyarokat.

Ha jól olvastam, azért újat nem talált ki, persze a nagy rokonlelkektől nem szégyen tanulni, így Timmermans úrtól sem. Nos, főpolgármester-helyettes asszony ugyanúgy, mint a nagy gondolkodó, Timmermans, spórolásra kéri az embereket. Fűtsenek, hűtsenek, főzzenek és autózzanak kevesebbet. Lám, ily egyszerű a képlet.

Az ajánlatok közül a „kevesebbet főzzünk” ajánlást értem a legkevésbé. Együk nyersen a krumplit meg a száraztésztát? Netán a húst is? Avagy gyűjtsünk rőzsét, és a flaszteron rakjunk tüzet, hogy a bográcsban megfőjön a leves?

Köszönjük, mindenkinek köszönjük a bölcs tanácsokat. Tüttő főpolgármester-helyettes asszonynak is. S mert nagy spórolási lázában a lótartásra nem tért ki, nyilván elfelejtette, hát hadd világosítsam fel az érdeklődőket. Autó helyett, főképp ősi múltunkra való tekintettel valóban használhatnánk közlekedésre lovat is, bár a lovaglás elsajátítása nem éppen könnyű feladat. Ám mielőtt lóra pattannánk, nem árt tudni, egy jó ló bizony milliókba kerül. S épp úgy etetni kell, mint az autót. Csak éppen nem benzinnel. Bölcs tanácsadóinknak meg csak annyit üzennénk, ideje észrevenniük, okoskodásaikkal már rég átestek a ló túlsó oldalára. Vagy éppen fordítva ülnek rajta.

Kondor Katalin

(A szerző újságíró)

]]>www.magyarhirlap.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Szépségápolás (15) Mozaik (83) Vetítő (30) Történelem (15) Mozi világ (440) Emberi kapcsolatok (36) Heti lámpás (260) Életmód (1) Gazdaság (665) Mondom a magamét (6161) Gasztronómia (539) Nagyvilág (1465) Rejtőzködő magyarország (168) Politika (1581) Belföld (8) Tereb (141) Kultúra (6) Irodalmi kávéház (513) Tv fotel (65) Egészség (50) Titkok és talányok (12) Sport (729) Flag gondolja (33) Jobbegyenes (2348) Alámerült atlantiszom (142) Autómánia (61)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>