Ma 2021 augusztus 06. Berta, Bettina napja van. Holnap Ibolya napja lesz.
Szabadság, Egyenlőség, Testvériség

Szabadság, Egyenlőség, Testvériség

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve
Életrajz
Sir James Fitzjames Stephen (1829–1894) brit jogtörténész, bíró, jogtanácsos és politikai gondolkodó volt. Ismert munkái közé tartozik A büntetőjog általános látképe Angliában (A General View of the Criminal Law of England, 1863), A büntetőjog története Angliában (A History of the Criminal Law of England, 1883). Legismertebb és legnagyobb hatású műve a Szabadság, Egyenlőség, Testvériség (Liberty, Equality, Fraternity, 1873), amely Fitzjames Stephen politikai filozófiáját tartalmazza, elsősorban John Stuart Millnek A szabadságról (On Liberty, 1859) című műve kritikájaként jelent meg.
Minden konzervatív embernek nagyszerű iránymutatás!

- SZÁZADVÉG KÖNYVEK -

Ismét egy zseniális konzervatív gondolkodóról fújta le a port a Századvég Kiadó. Ezúttal Sir James Fitzjames Stephen brit jogtudós örökérvényű gondolatait ismerheti meg, aki elolvassa az Szabadság, Egyenlőség, Testvériség című kötetét.

A szerző számos jogi témájú könyvet írt, de mind közül a legnagyobb hatású az 1873-ban kiadott Libety, Equality, Fraternity, amely tartalmazza Fitzjames Stephen teljes politikai filozófiáját, annak ellenére, hogy gyakorlatilag a mű John Stuart Millnek A szabadságról (On Liberty, 1859) című munkájára reflektált, szolgált kritikául. Érdekesség, hogy először a Szabadság, Egyenlőség, Testvériség időszakos kiadványként jelent meg a Pall Mall Gazette-ben 1872 novemberétől 1873 januárjáig, majd kötetbe rendezve csak 1873 márciusában látott napvilágot.

Mai ésszel, mai aggyal, a ma konzervatív emberének is nagyszerű iránymutatásul szolgál ez a hiánypótló kiadás. Köszönet érte.

A kötetet ]]>ITT ]]>rendelheti meg.

FÜLSZÖVEG:

A Szabadság, Egyenlőség, Testvériség Stephent a viktoriánus kor legfontosabb konzervatív szerzőjévé tette. Disraeli mondta róla 1881-ben: „Nagyon nagy kár, hogy Stephen bíró, lehetne a jövő Konzervatív Pártja vezetője.” Stephen konzervatív felértékelésének forrása a Mill-kritikája kapcsán kifejtett nézetei: ezek a közéletben divatos jelszavak nem pusztán betarthatatlanok, de a megvalósításukra törekvés okozza a modern kor sajátos gondjait. A modernekre és Millre jellemző a dogmatizmus a politikai-erkölcsi cselekvés terén. Így remélik azt, hogy egy egyszerű jelszó vagy elv alapján a rendezett szabadság problémáját meg lehet oldani. Az utópikus liberális vagy szocialista remények kritikájának sarokköve a kényszer szükséges volta, felszámolhatatlansága melletti érvelése. A kormányzás és törvényhozás realista felfogása a kényszer prudens és erkölcsös használatát jelenti, és mivel nem lehet hatalom- és kényszermentes élet, nem lehet politikamentes élet sem. Érvelése korunkban a Hart–Devlin-vitában kapott nagy hangsúlyt, mivel szerinte az erkölcsi korlátozás indoka nem csupán a közvetlen károkozás lehet, hanem a többség akarata, akinek joga van eldönteni, hogy milyen erkölcsi környezetben kíván élni.

Syrcuse

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Gazdaság (660) Vetítő (30) Mozaik (83) Életmód (1) Tv fotel (65) Irodalmi kávéház (505) Nagyvilág (1456) Kultúra (6) Gasztronómia (539) Rejtőzködő magyarország (168) Emberi kapcsolatok (36) Heti lámpás (255) Történelem (14) Egészség (50) Mondom a magamét (5476) Jobbegyenes (2086) Titkok és talányok (12) Tereb (138) Autómánia (61) Belföld (6) Mozi világ (440) Sport (729) Alámerült atlantiszom (142) Flag gondolja (33) Politika (1578) Szépségápolás (15)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>