Magvető Kiadó könyvklubja - Kossuthkifli

A Prima Primissima és Purlitzer díjas Fehér Béla legújabb könyvét Kussuthkifli címmel a Magvető Kiadó jelentette meg.

Nemrégiben a könyvesboltokba került „Ede a levesben” című gasztrokrimije után egy történelmi kalandregény- krimivel jelentkezett a szerző.

A Kossuthkifli visszarepíti az olvasót az 1848-49 forradalom és szabadságharc idejére egy kritikus történelmi szituációba, ahol nagy feszültségek mellett egy roppant mulatságos történet részesei lehetünk. A regényben a cukrász leányát elrabolja az osztrák titkosrendőr Kossuth-fanatista fia, hogy aztán kifli alakban üldözzék egymást a szereplők, keresztül Pozsonytól Debrecenig. Majd négy évig készült a mű, amely megírására számos korabeli forrásmunka átböngészése után szánta rá magát az író. Kalandokban pedig nincs hiány, hisz van izgalom leányrablás, rejtélyes figurák, és persze ott van az a bizonyos kussuthkifli is, ami különben egy láda mákos beigli.

Ez biztosítja az amúgy egyszerű történetben a csavart, ettől kezdődnek el a bonyodalmak. 1849 májusában indul a történet Pozsonyban, ahol Vödric Demeter cukrász él, és akihez egy furcsa kérés érkezik. Egy jó barátja arra kéri, hogy születésnapjára küldjön neki Debrecenbe tizenöt-tizenöt diós és mákos bejglit, mert erről a kossuthkiflire keresztelt süteményről már ott is sokat hallottak. A posta akkoriban tán nem volt olyan megbízható, mint ma, és a levelet illetéktelen is elolvassák. Az illetéktelen levélolvasók adott történelmi helyzetben arra gondolnak, hogy itt sokkal többről van szó, mint harminc kifliről, azt hiszik, hogy valami nagy kémtörténet nyomára bukkantak. Így válik az ártatlan kussuthkifli a regény egyik főszereplőjévé, és kezdetét veszi egy mulatságos hajsza a sütemény szállítói és a kémeket szimatolók között. Ebből aztán számos abszurd, hol vidám, hol borzongató helyzet alakul ki.

A kifli szállítása körüli huzavona mellé Fehér belecsempész a regénybe egy történelmi kórképet is, ahogy a háború dúlta országon át kalandozik a kossuthkifli, s amely olyan kettéosztottságtól szenved, mint a mai Magyarország. Fehér Béla több helyen nyilatkozta, hogy a regény írása közben vette észre, milyen erős párhuzamok fedezhetők fel az 1848-as magyar társadalom és a mai között.

A szerző, Fehér Béla így ír magáról a Kutyasétáltatás című könyvének bevezetésében: „Születtem 1949. június első napján, Debrecenben. Alapjában véve soha semmit nem szerettem komolyan venni, a körülöttem levőkre úgy tekintettem, mint egy soha véget nem érő dráma színészeire, akikkel közösen visszük a cselekményt a tökéletes végkifejlet felé. Mióta az eszemet tudom, főszereplők, statiszták és hangok kavarogtak körülöttem. Számomra a regény és a novella az örök, megunhatatlan, és egyre érdekesebb szerelem. A színpad és a hangjáték alkalmi kapcsolat, amire jólesik emlékezni..”

„Abszolút nem volt szándékom, hogy a mai korra reflektáljon a regény, de kétségtelen, hogy vannak párhuzamok” (Fehér Béla) így a született regény, amelyet átszőnek a szürreális népmesei elemek, és amely sokszor mosolyogtató, formában sok humorral készteti az olvasót önvizsgálatra, miközben nagyszerű és izgalmas kalandok részese lehet. ( szy)