Ma 2024 március 29. Aguszta napja van. Holnap Zalán napja lesz.
5e65ad027f26d4d07253284ffe7639d4.gif

Területi veszteségeink

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Megjelentek az illő megemlékezések Trianonról, én maradtam ki. Pedig csak magamba szálltam, és átgondoltam mindazokat a történelmi tényeket, amelyeket részben tanítanak, részben tagadnak, részben elhallgatnak a fizetett történészek, és ismét csak oda jutottam: Trianonban súlyos, de nem az első és nem a legsúlyosabb veszteség érte kultúránkat.

  Minden iskolai történelemkönyvünkben ott van a török megjelenésekor, a középkor végén érvényes déli magyar határ. Úgy hívják, déli végvárvonal. Az pedig kérem Temesvártól Klisszáig, egy délnyugati vonal mentén húzódott. Például Nándorfejérvár, Jajca a máig ismert pontjai. Klissza pedig az Adria partján, a mostani Dalmácia alsó csücskénél feküdt, és óvta Budát évszázadokon keresztül. És amit itt érdemes átgondolni: védelmi vonalat normális hatalom nem épít idegen területen. Azt idegen hatalom el sem tűrné. A középkori Magyarországban pedig nem éltek nemzetiségek, eltekintve természetesen a hivatásrend-szerűen élő böszörmény és burkus, mit tudom én milyen kereskedőktől, akik régi szokás szerint nagyvárosok körül tömörültek. Klissza és Jajca alatt, a mezőkön nyilvánvalóan Sipeki és Takács bácsi nógatta ökreit, akár tetszik ez a megfogalmazás, akár nem.                                                                    Ez Trianontól visszaszámolva a -1. területi veszteségünk.

 
   A svájci Anniviers folyó völgyének lakossága máig hunnak tartja magát, sőt éltetik sajátosan magyaros család- és helyneveiket. Salamin nevű családot ismerhetünk Budapesten és Svájcban is, holott ők egymást nem ismerik (azt hiszem). Hunok ott létére az a magyarázat, mást még nemigen hallottam, hogy a katalánmezei csata után a fejvesztetten menekülő Atilla seregéről leszakadt egy alegység (bocsánat, horda,) és felmenekült az akkoriban elzárt völgybe. Ott valamiképpen elszaporodtak, nyilván vezetéklovakon vezetékfeleségeket hurcoltak magukkal, mert hogy a rájuk dühösen vadászó helybeliek néhány év eltelte után hozzájuk adták lányaikat, felejtsük el. A nyugati fehér ember nem kifejezetten megbocsátó karakter.
   Atilla köztudottan hódoltatta Európát. Hogy Katalánmezőn bármi nehézsége lehetett, nyugodtan felejtsük el. Akinek ez ma nehézséget okoz, gondolja át a következő esztendő, a 453-ik eseményeit: Itália gatyába rázása, a pápa esdeklése, mindeközben a kataláni ellenfél, Aetius egyszerűen eltűnik. És most jusson eszünkbe a svájci hunok létezése. A hadi viszonyokból kényszerítően következik, hogy a kor Európájában bármely hun katonának szabad mozgása volt, akkor ugyan már nem mindenhol és mindenkor, de igenis: jellemzően! A hun katonának, seregének elsöprő győzelmei után nem kellett menekülnie, és ha az Anniviers völgyében óhajtott lakni, akkor ott lakott. Saját jószántából. Akár már jóval korábban is.
   Továbbá a bajor nemzet eredetét illetően keverék népnek tartják őket, jelentős avar összetevővel. Hogy avar, magyar, hun ugyanazt jelentette a középkorban, azt leírták a középkorban, nem egyszer.  
   Valamint Illig és Weissgerber (Magyarok a kitalált középkorban, Allprint, 2003, 94. old) közöl egy középkori Párizsi plébániai jegyzéket, amely valami nyolc nemzetet nevez meg, mint Párizs lakosságát. Természetesen ott voltak a hunok is.
   Ez Trianontól visszaszámolva a -2. területi veszteségünk.
 
 
   Amikor az Árpád nevű türk király bevonult a Kárpát-medencébe, már jóval többen éltünk itt, mint Árpád 350-500 ezerre tehető kísérete. Hogy Árpád mekkora hatalom lehetett, azt ma elképzelni sem tudjuk. Eredeti székhelyére utal talán, hogy szent Koronánkon egy hold-ábrázolás vízszintesen fekvő karélyt mutat, az pedig tőlünk jóval délebbre látszik így. Óvatosan utalok még arra, amit úr Jézus szólt egy helyen: „Teljességgel ne esküdjél… se Jeruzsálemre, mert a nagy Király városa;” (Máté 5. 34-35) Hoppá, hát nem az (akkoriban periférikus jelentőségű) zsidóság városa? Nem az éppen odaérkezett római erők városa? Akkor ki lehet az a nagy király, akit az úr a legfontosabb értékek között említ? Két dolog biztos:
1)      hatalma a Kárpát-medencére is érvényesült, a mi urunk is volt.  
2)      Az állítólagos honfoglalásunkkal nagyjából egy időben írta át a bizánci levéltárat bizonyos Konstantin társcsászár. Attól kezdve nem tudhatjuk, mekkora és milyen adatmennyiség hiányzik a térség történetírásából. Hiányból pedig nem lehet bizonyítani semmit.
Ez Trianontól visszaszámolva a -3. nagy területi veszteségünk.
 
 

Pogány István

Szerző a Flag Polgári Műhely tagja

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Gazdaság (702) Tereb (146) Egészség (50) Jobbegyenes (2778) Kultúra (6) Autómánia (61) Szépségápolás (15) Politika (1582) Titkok és talányok (12) Heti lámpás (310) Rejtőzködő magyarország (168) Alámerült atlantiszom (142) Belföld (10) Nagyvilág (1309) Irodalmi kávéház (537) Tv fotel (65) Gasztronómia (539) Történelem (17) Vetítő (30) Életmód (1) Mozaik (83) Mondom a magamét (7501) Emberi kapcsolatok (36) Mozi világ (440) Nézőpont (1) Flag gondolja (36) Sport (729)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>