Ma 2019 december 13. Luca, Otília napja van. Holnap Szilárda napja lesz.
c578368ce6850313080d411ae6ca8c9e.gif

Kőbarlangi Marci a nagyvilágban I.

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Egy szép májusi napon, iskola után a fiúk a libalegelőn játszottak. A leckéjüket már valamennyien elkészítették, így nem volt más gondjuk, mint hogy a szamárkóró-e a veszélyesebb ellenség, vagy netán a csipkebokor?

Kemény ütközetet vívtak az ártatlan növények ellen, amikor Feri bácsi, épp arra hajtva a juhokat, rájuk szólt:

   -Ejnye, legények! Hát mit vétett néktek az a bokor? Tán helyesebben tennétek, ha olyan játszópajtást választanátok, aki meg is tudja védeni magát!
   Megilletődtek a fiúk, de Marci hamar feltalálta magát.
   - Bocsánat, Feri bácsi! Majd én kapom magam, és gondoskodom ügyesebb játszótársról.
   Azzal se szó, se beszéd, eltűnt az erdőben. Feri bácsi pedig maga köré gyűjtötte a fiúkat, Kristófot, Tast és Domit, vagyis Domonkost, és kedves kutyájáról, a Bundás puliról beszélt nekik.
   - Látjátok, a közelébe sem mehettek, olyan vad és bizalmatlan veletek. Most gyere ide, Kristóf. Fogd ezt a kolbászvéget, és kinyújtva magad elé, lassan közelíts hozzá. Beszélj hozzá úgy, hogy jó kutyus, szép kutyus, meg ami az eszedbe jut.
 
Kristóf félt ugyan a tízkilós méregzsáktól, de legyűrte félelmét. És lám, a kutya, részben Feri bácsi biztatására, részben a kívánatos csemege illatára, lassan közelített Kristófhoz. Azután finoman, óvatosan elvette kezéből az élelmet, és félrevonult vele.
 
 
   - Jegyezd meg, fiam: amíg meg nem bántod valami rosszasággal, ez a kutya élete végéig a barátod lesz. – Vonta le a tanulságot az öreg. – Holnap, és a következő napokon a többiek kerülnek sorra, hogy valamennyiőtök barátságban legyen Bundással, és megbízzatok egymásban. De jól jegyezzétek meg, hogy soha, semmivel sem bánthatjátok meg a pulit, mert akkor oda a barátság, amit most szereztek! És hogy szót fogadni ezután is, elsősorban nekem fog. Ám félnetek tőle már nem kell.
   Nagyon tetszett ez a lecke a fiúknak, de Marci kimaradt belőle, hiszen álló órája nem látták, valahol az erdőben kujtorgott. Nem sokáig kellett már várni. Hirtelen rettentő lárma keletkezett, és a Csobánc felől megjelent Marci. De nem egyedül! Amit társai most megláttak, attól jobban megijedtek, mint egymillió vad pulikutyától. Bundás Feri bácsi lábai közé szökött, az öreg pedig fokosához kapott, mert Marci mögött egy irdatlan hústömeg jelent meg. Hogy mi lehetett, elsőre el sem gondolhatták. Feje akkora volt, mint egy futballkapu, de mégis, apró egész hatalmas testéhez képest. Szorosan Marci nyomában közeledett. Amikor közel értek, Feri bácsi felkiáltott:
 
   - Nézz hátra, Marci!
   - Miért, mi történt? – Kérdezte ő ártatlan tekintettel.
   - Nyomodban van valami szörnyeteg!
   Marci visszanézett.
   - Ugyan, Feri bácsi, ne tartson tőle egy kicsit sem. Ez csak Dezső, most fogtam fent a Hajagoson.
   Társai összébb húzódtak, kiverte valamennyiőjüket a hideg veríték. Izgatottan hebegtek, hogy miféle ez a hústorony, hogyan találkoztak, mi is történt, amíg ők Bundás megszelidítésével voltak elfoglalva? Marci tőle telhetően beszámolt kalandjáról.
   - Ott fent az erdőben találtam, valami vén dinoszaurusz lehet, nem is tudom, milyen fajta. Nagyon meg volt ijedve egy mókustól, de az, hogy odaértem, elszaladt, ez meg hozzám csapódott. Nyilván azt hiszi, hogy én parancsolok mindenféle erdei vadaknak, és mellettem biztonságban érzi magát.
   No, vége-hossza nem volt az álmélkodásnak. Még Feri bácsi sem értette, hogyan lehet az, hogy egy régen kihalt ősállat mégis itt, a Bakony alján, békésen legelésszen.
   - Mindegy, - szólt Marci, - Dezső itt van, és nekünk gondoskodnunk kell róla. Talán még hasznát is vesszük, mert borzasztó erős ám!
 
 
Hamar megegyeztek, hogy amíg tart az iskolaév, Feri bácsi legelteti Dezsőt, azután, a nyári vakáció alatt majd a gyerekek veszik át sorsát. A vakáció elközelgett, a fiúknak lassan, a felnőtteknek gyorsan, már ahogyan ez lenni szokott. Akkor elhatározták, hogy Dezsőt utazó járműként, vagyis hátas állatként is kipróbálják. Az apák, Feri bácsi vezetésével, megszereztek egy kiszolgált vasúti kocsit, és átalakították a fiúk számára. Lett benne parancsnoki kabin, hálófülke, konyha és fürdőszoba. Dezsőt úgy tanították, hogy ezt a kocsit hátára tudja venni, és ha kell, le is tegye minden zökkenő nélkül. Amikor eljött a bizonyítványosztás ideje, a legjobb tanulók jutalomként kapták, hogy Dezső hátán távoli országokba utazhassanak. Láss csudát, a legjobb tanulók éppen Marci, Kristóf, Ferkó, Domi és Tas lettek! Ugyan Marci nélkül sehová sem mehettek volna, hiszen a melák jószág ő nélküle nem ment ki a legelőn túlra. Azért, hogy baj ne legyen, apa is felcihelődött, így hatan indultak messzi utukra.
 
Pogány István
Szerző a Flag Polgári Műhely tagja

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Flag gondolja (33) Jobbegyenes (1651) Gazdaság (633) Nagyvilág (1440) Mozaik (42) Politika (1571) Egészség (50) Életmód (1) Szépségápolás (15) Gasztronómia (539) Rejtőzködő magyarország (171) Irodalmi kávéház (474) Vetítő (37) Mondom a magamét (4148) Heti lámpás (221) Belföld (5) Sport (729) Történelem (13) Autómánia (61) Mozi világ (440) Tv fotel (65) Tereb (138) Alámerült atlantiszom (142) Kultúra (4) Emberi kapcsolatok (36)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>