Ma 2019 október 14. Helén napja van. Holnap Teréz napja lesz.
A magyar nyelvről magyaroknak 7.

A magyar nyelvről magyaroknak 7.

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Kies hazánkban szokás időnként kiosztani az utolsó polihisztor címet. Semmi értelme. Nem mintha nem lett volna nagy ember az éppen feldicsért utolsó, de micsoda gazdagság! nyakunkon a következő! Kérem, vegyük tudomásul, hogy messze van még az utolsó magyar polihisztor.

NÉHÁNY ÉRDEKES MAGYAR SZÓ II.

DANA
dana, danol, döng, döngicsél, dönget, döngő, döndít, dünnyög, dongó, dong, dongó, dal, dalol, dallam, ton, tan, tono
 
A dön, vagy don szótő bővítményei: dön|g, dön|ög, dön|gicsél, dön|get, dön|dít, dünny|ög, , dan|a, dan|ol, don|g, don|gó (dön|gő) stb., n-l hangmódosulással: dal, dal|ol (= dan|ol), dall|am. Tehát aki dalol, különösképpen ha dúdol, az dönög.
Dan, don a németben: Donn|er, jelentése mennydörgés.
Pusztán a felsorolásból is jól látható, hogy a dan, don, dön szótő hangot jelent, semmi mást.
Dan, don egyszerű d-t módosulattal: tan, ton. Németben Ton = hang, zönge, Ton|fall (ton-hull, ugyanis (fall f-h: hull)= hanglejtés. Angol ton(e) = hang, tone series = hangsor, azaz ton(e) ser(ies): tonsor (ser(ies) = sor).
Tan, ton a szanszkritban tan. Latin tono = erősen harsog, dörög.
 
KÁNAÁN
Kánaán, Kunán, Khunán, Chunán, Hunország
 
A biblia is említi, mint a zsidók által vágyott, irigyelt, majd leigázott területet. Ma is a legcsodálatosabb országot jelenti: „tejjel, mézzel folyó Kánaán”. A Kánaán szó a Kunán szó kissé torzult kiejtésű változata. Kun|án (régiesen: Khun|án, Chun|an) végződése, az -án, másképp -ány, adott helyet jelent, pl. Balok|ány, Balk|án, Bak|ony, magas hangrendben -en, pl. Éd|en (lásd az ÉD és az ÉDEN szócikket). A Kun|án szóban a Kun pedig azonos a kun = hun névvel. Tehát Kunán (Kánaán): Kun (hun) föld, Kun tartomány, Kunország, avagy Hunország. Hogy ez mennyire így van, igazolja Jerney János megjegyzése a Kánaán szóhoz a Magyar nyelvkincsek Árpádék korszaka (Pest, 1865) című könyvének 38. oldalán: „egy más honi régiségünkben, jelesen némi XIII-ik századi oklevélben »cananeus« a’ magyarhoni chun azaz kún férfi neve.” Tehát a kánaániták: hunok, keményebben ejtve: kunok. A Bibliai nevek és fogalmak című szómagyarázó könyvben ez áll Kánaánról: KÁNAÁN (lapály, mélyföld, megalázás, leigázás) /.../ 2.) Palesztina ősi neveinek egyike, a kananeusok földje, amelyet később az izraeliták elfoglaltak tőlük. Az „amarna levelek”-ben (kb. 1400 Kr. e.) ez a név a föníciai tengerpartot jelöli. Mózes és Józsué könyvében a kananeusok jelentik egyetemesen mindazokat a népeket, amelyek Izráel előtt ott laktak, beleértve a Jordántól keletre lévő vidéket. Az izraeliták soha nem tudták őket földjükről teljesen kiirtani. Tehát a népirtás nem tudott teljes lenni. A „kiirtás” szó világossá teszi, hogy a kánaán szó miért jelent áttételesen megalázást, leigázást is a hébereknek a fent idézett szöveg szerint. Ez a pár mondatocska hatalmas, egykori drámákról mesél.
 
KAFTÁN
kaftán, köpeny, kapca, kabát
 
A kaftán a keletiek jellegzetes felöltő köntöse. A kaftán kaf szótöve valójában kap, lásd a KAP címszót, s a kaftán szóban a kap, mint felkapás gondolata rejlik. Mert fölülre csak magunkra kapjuk. E gondolatra példák: „a kendőt magára kap|ta”, „magamra kapok valamit”, ellentétesen: „le|kap|ta a kalapját”. Ugyanígy e szótő és gondolata a latinban: cap|tio = kap|ás, cap|tatéla = magára kap, fel|kap, felöltés, magára vétel.
Az idők folyamán négy szó is keletkezett e szótő és gondolat alapján, csak a szótő p hangjának kiejtése többféleképpen változott: k, b, f: kap, kab, kaf, köp. E szavak: 1.) Amit a lábunkra kapunk: kap|ca, 2.) Amit legfelülre magunkra kapunk: kab|át, eredetileg tehát: kap|at. 3.) Kap köp kiejtéssel: köp|eny, mintegy kap|ány, aminek megfelel az angol cap|e = ujjatlan köp|eny szó. 4.) Kap kaf kiejtéssel: kaf|tán.
 
KAUKÁZUS
Hegység a Fekete- és a Kaspi-tenger között. Ógörög kiejtéssel Kaúka-szosz [καύκασος]. Kaukázus szó végéről az -us, avagy -osz elhagyható, marad: kaukáz. A KAUKÁZ szóban a KAU szótő kettős magánhangzója a szó régiségét jelzi. A szókezdő k, bizonyára kh, gyakran vált a h hanggal, így KAUKÁZ > HÓKÁZ. A kau = hau, hou összevonva hó, mint lou = ló. Eszerint KAUKÁZ > HÓKÁZ nem lenne egyéb, mint HÓKÁS, ami visszatéve a v hangot: hav(as)kás. Hóka a neve az olyan lónak is, melynek fején a homlokától az orráig fehér folt van. E szófejtés a régi időkből is igazolható: „A görögök és a rómaiak azt mondják, hogy »chaucas« skytha szó, annyit tesz, mint »nive candidum« = hótól fejér.” (Balkányi Sz. Lajos: Magyar ősmesék I. 64. o.)
 
KÍN
kin, kínozás, kinézisz, kinetikus, kéneső
 
A kín szó gyöke a CzF szótár szerint in. In mozgást jelent, számos azó gyöke: inal, indul, ing, inog, ingadozik, indul stb. In h előhanggal: hinta, himbál, hintó, himbál, hínár. E hin, hín h-k átmenettel: kín. Ebből következik a kín azon jelentése, mely szerint: „nagy testi szenvedés, mely a testet gyötri, és szüntelen nyugtalanítja (CzF)”. A szenvedő ember ugyanis amikor kínlódik: ide-oda mozog, vergődik. Kín, kínlódás tehát mozgékonyság, nyugtalanság, vergődés. A kínzás alapvető jelentése tehát csak annyi, hogy: mozgatás, nyugtalanítás.
E kín szó a töve az ógörög kori kinészisz [κίνησις] szónak, mely jelentése: megmozdulás, mozgás, mozdítás. A szó felbontva: kín|észisz = kín|ozás, tehát mozgatás, nyugtalanítás szóval. Hangsúlyozom, hogy teljesen pontos a kínozás és a kínézisz azonossága. Ugyanis jelentésre kín = kín, továbbá -észisz = -ozás. Pl. ógörög porth|eszisz = porty|ázás, nóm|észisz = nyom|ozás. A kínészisz a végző sz nélkül: kínészi. Ez torzított kiejtéssel lett kéneső, ami a higany régebbi neve. (A kéneső szónak tehát semmi köze a kén és az eső szóhoz, csupán hibás, „magyarított” kiejtésről van szó). Kinészi ~ kéneső tehát joggal lehet a higany neve, hiszen a higany legfeltűnőbb jellemzője épp a mozgékonyság.
Így már érthető, hogy a kin|et|ikosz [κίνητικός] szó jelentése miért mozgató, izgató, serkentő valamire. Figyelmet érdemel még, hogy a kinet|ikosz szó -ikosz végződése ma is megvan: -ikás, -ékos, pl. verít|ékes, takar|ékos. Megemlítendő még az angol cin|em|a, azaz kín|ém|a szó. Ennek szótöve ugyancsak kín, vagyis mozgás, miáltal joggal lehet a mozi neve.
 
KORCS, lásd a VAKARCS címszónál
 
kótyavetye
A kótyavetye szó két részből áll: kótya és vetye. Kótya szótöve koty, kot, s ez a töve a kotyog, kattan stb. szavaknak, tehát a kótya ütést jelent. Vetye szótöve vet. S így a kótyavetye lényegében azonos a dobra ver (avagy vet) kifejezéssel. CzF: „Van szelekótya szónk is, mely másképen: szeleverdi, kétségtelen bizonyságaul, hogy kótya és verdi (azaz verő) egyet jelentenek. És így a kótyavetye jelent árulást, melyben az eladó holmit dobra ütik és vetik; vagy más értelemben ütik-vetik, azaz hányják-vetik.”
 
 
KUVASZ
kauosz, kuvasz, csuvasz, csahos, csahol, kehes, kahol, köhög
 
Talán a legszebb magyar pásztorkutya fajta. A kuvasz szótöve kuv, s mint azt a harmadik helyen lévő „v” hang elárulja, valaha kou, vagy kau kiejtésű volt. Rengeteg ilyen típusú szavunk van: hou-hav, lou-lov, tou-tav stb. Kuvasz tehát: kouosz, kouos. Kou jelentése: bármilyen rövid, erős, kiadott hang, az angol cow (kau) is azonos (mert el-elbődül) e kou szóval, de a kuv|ik szó sem egyéb, mint kau|ik. Ebből következően kou|osz > kuv|asz jelentése: amire jellemző az erős, rövid hangok kiadása. Vagyis ez esetben ugatós. A kauosz u-ja h-vá is vált, mint például kauog > köh|ög, továbbá a „k” hang „cs” is lehet, mint ahogy kuv|asz-t gyakran ejtik csuv|asz-nak is, hasonlatosan a kah|ol és csah|ol is ugyanaz. (Gyakori a k-cs hangváltás, pl. kaiz|er – csász|ár, avagy német Kirche – angol church. Mindkettő tőszava: kör, a régi körtemplomok megnevezéséről van szó.) Ezek alapján:
kou|osz = kuv|asz = kah|os = csah|os.
Tehát ma a kuvasz jelentését a csahos szóból értjük meg legtisztábban.

Varga Csaba

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Jobbegyenes (1615) Sport (729) Autómánia (61) Mozi világ (440) Tereb (137) Mondom a magamét (3985) Emberi kapcsolatok (36) Egészség (50) Gasztronómia (539) Vetítő (37) Politika (1571) Belföld (5) Rejtőzködő magyarország (171) Irodalmi kávéház (470) Heti lámpás (216) Alámerült atlantiszom (142) Szépségápolás (15) Tv fotel (65) Nagyvilág (1436) Kultúra (4) Életmód (1) Történelem (12) Flag gondolja (33) Gazdaság (626) Mozaik (42)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>