Egészen elképesztő, ahogy a szocioliberális tudat a lidércnyomás függönyén keresztül érzékeli és fordítja le a valóságból érkező információkat normanbates-i vendéglátássá. Az új közoktatási törvény eszerint vérnősző náciterror. Általánosságban az iskolarendőr előítéletes karhatalmista, aki keménykötésű bibliával veri a gyerekbe a karlengetés és mássággyűlölet tudományát. A délután négyig tartó iskolaidő alatt pedofil erkölcstantanárok moleszterálják' a tankönyvborító stilizált péniszével a szögesdrót mögé zárt csíkos ruhás árvákat. És végül a gonosz nagyvilágba lökik a rabtartóikhoz végletekig ragaszkodó 16 éves, torzlelkű kis maflákat, akik a szabadsággal már nem tudnak mit kezdeni.
 

A közös rémálomba teljesen elmerülő ]]>TASZ előrejelzése]]> szerint az iskolarendőr a fél iskolát kapásból küldi a dutyiba, mivel 18 év alatt minden második fiatalkorú kipróbált valamilyen drogot. Nyilván mind egyszerre, tanítási idő alatt, a mássággyűlölő sulikopó szeme láttára. Bősz Anett Liberális metaorológus' ]]>egybeálmodott]]> egy tanulmányt is a törvénnyel, így jutott arra a következtetésre, hogy ez a nagy konzervatív összeesküvés taszítja a hanyatlásba a szabadságuktól és méltóságuktól megfosztott magyar lelkeket… A HVG-s időjárásfeljelentő' Ritók Nóra szerint az új közoktatási törvény ráadásul a szülőket sem kíméli, klerikális rabigába és kussolásba erőlteti a gyerekeik miatt minden áldozatra kész apákat és anyákat, a könnyek meg csak peregnek, csak peregnek lefelé az elszürkült arcokon…

 

Lesz itt minden tehát, cigányozás, néptánc, zsidózás, erkölcstan, rendőrségi erőszak, mégtöbb tesióra és börtön, de még ennél is van további nyáh! Nevesincs facebook-előrejelzők a legsúlyosabb érvet is kimondták végre, az új közoktatási törvény ugyanis meggátolja a srácokat abban is, hogy az otthon magányában szabadon kiverjék, amire amúgy délután négyig mindeddig lehetőségük nyílt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szent őrületükben azonban - képzavarral élve - elvész a gyerek. Nehezen emlékszik vissza ugyanis az átlagpolgár arra, amikor az ezo-mezők galamblelkű lakói gyomlálták a közoktatás mezejét, amikor Magyarország az Aliz csodaországa volt, vagy legalábbis a Bálinté. Akkor álmodták meg például a kakaóbiztos számítógépet. De szép is volt, kár hogy nem látta senki. És akkor lett érdekelt a Kuncze-klán a könyvkiadói bizniszben. Különben meg valahogy úgy volt Magyar Bálint és az SZDSZ a közoktatással, mint mikor a sivatagban bevezették a kommunizmust. Hogy először nem történt semmi. Aztán szépen lassan elkezdett fogyni a homok…

 

Ezenközben viszont felnőtt a kulcsos-gyerekek újabb generációja, akik vélhetően épp a délután 4-ig tartó időszakban nyúlnak először a cigihez, fűhöz, piához. (liberális olvasóinknak: ezzel a jelenséggel például az úgynevezett köztereken, plázákban, pályaudvaron, lakótelepen, aluljáróban lehet például találkozni.) Ezenközben a tanároknak meg kellett barátkozniuk a gondolattal, hogy apu/anyu bármikor bejöhet lenyomni egy orrost vagy egy gyomrost, ha a gyerek - természetesen önhibáján kívül - rossz jegyet kapott. Mindezt annak tudatában, hogy egy szemetes vagy pincér többet keres náluk… És ezenközben beszoktak a rendszerbe a szerencsétlen szülők is, akik áldhatták a szerencséjüket, ha nem a pénzért, hanem hivatástudatuk miatt dolgozó tanárokkal hozta össze őket a sors. A kevésbé szerencsés szülök esetében olyan idegileg kimerült, amúgy más pályára vélhetően nem alkalmas kényszer-munkavállalók végezték a csemetéik oktatását, akik esetenként óra közepén fölfeküdtek a tanári asztalra, vagy zenére vetkőztek a diákok mobilkameráinak kereszttüzében…    

]]>]]>

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az érem jobbfelének részletei sincsenek persze kidolgozva, köszönhetően ez annak, hogy a FIDESZ hullámzó vőlegényként viselkedik az ő Hoffmann Rózsikájával, és a kritikai hangokra elkóricál az olykor majdnem a halálba táncoltatott KDNP-s államtitkár asszony mögül, akinek már nehezen hihetőek az ígéretei, amiket különben még nyilván nem egyedül ötölt ki. A kétpárti bénázás mögött azonban felismerhető a szándék. A központosítás megmentette az iskolákat a további eladósodástól és a felelőtlen pénzügyi kényszer-döntések meghozatalától, valamint azoktól a szintén kényszerpályán mozgó, eladósodott önkormányzatoktól, akik megcsapolták az iskoláknak szánt forrásokat. A megemelt testnevelés-óraszám mind fizikai, mind szellemi értelemben jótékonyan hathat a tanulásra. Délután hol máshol lennének jobb helyen a tanulók, mint a viszonylagos biztonságot nyújtó iskolában, ha egyszer a szülők meghatározó többsége nem délben végez a melóhelyen és szalad haza felügyelni/képezni/korrepetálni/nyelvet tanítani/zenére oktatni/sportolni vinni a leszármazottját. Különösen, ha iskolarendőr vigyázza az oktatás biztonságát, aki fel van ruházva olyan hatáskörökkel is, amelyekkel a tanár nem. A helyzet tehát korántsem olyan vészes, viszont minden megint az iskolán múlik, hogyan él új lehetőségeivel, mit képes kihozni belőle. És itt jön a szocioliberalisták által legkevésbé fájlalt elem, a pedagógus-béremelés kérdése. Szerencsétlen csapatnak 2008 óta nem emeltek bért, és most is csak az időközben elinflált részt sikerült korrigálni az átlagosan 34%-os emeléssel… És mint tudjuk kis pénz –kis foci… Reméljük hát a legjobbakat, és várjuk a 2015-ös újabb béremelést, hátha még több elhivatott tanárt csábít vissza a pályára. És legfőképpen bízunk benne, hogy a pedagógusi pályára lépett egyetemi spanjaink végre fizetnek pár sört, ha összefutunk véletlenül, mert már lesz miből.