Ma 2021 szeptember 19. Vilhelmina napja van. Holnap Friderika napja lesz.
ce71eae0676b35397048c189aa814a33.jpg

Egy rózsadombi roma

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Vitába keveredtem a közelmúltban egy „rózsadombi” roma jogvédővel. A polémia tárgya a szolgálat mint élethivatás volt, és egy kijelentésem nyomán kezdődött. Azt találtam mondani, az érintettekre óriási szégyen, hogy az egyetemet/főiskolát végzett cigány fiatalok legfeljebb ezrelékben kifejezhető része tér csak vissza „kiindulási közegébe” példát mutatni. 

Országjáró riporterként saját tapasztalat alapján állítottam (és állítom), hogy a különböző alma materekből kibocsátottak szinte mindegyike azonnal elmegy az országból, s ha ehhez nincs tehetsége, akkor jobb esetben munkát vállal egy állami büróban, vagy utolsó lehetőségként valamelyik jogvédő szervezethez köti a csónakját – ám alakuljon bárhogy is, egy bizonyos, a többség nagy ívben törekszik elkerülni azt a helyet, ahonnan a szorgalma révén sikerült kitörnie. Magyarán: ezekben az emberekben a klasszikus értelemben vett nemzetszolgálat – esetünkben talán jobb szó lenne az együttérzés – szikrája sem fedezhető fel. Az már csak hab a tortán, hogy szép számmal épp olyanok vezetik csapdába lemaradó társaikat, akiknek tanultságuk okán (elvileg) hivatásuk lenne őket segíteni.

Vitapartnerem itt nem várta ki, míg sorra kerül, hanem közbeszólt, s nekem szegezte a kérdést: azt óhajtanám, ha kevéske intelligenciájuk rabszolgának állna holmi lepukkant telepeken? (Így mondta.) A demagóg felvetésre azt feleltem, ha így nézi, akkor a „magyarok” között seregnyi rabszolga él. Egyebek mellett ők azok a kisvárosi, alulfizetett – ám csoda folytán mégis lelkes – pedagógusok, akikre korántsem mellékesen vitapartnerem is mint a romák és a többségi társadalom között hidakat építő, példaadó személyekre hivatkozik.

Hozzátettem még, hogy némi rosszhiszeműséggel gondolhatnám úgy, ő gyakorlatilag más nemzetiségű rabszolgákkal akarja kikapartatni maguknak a gesztenyét. No erre aztán minden lettem, csak becsületes ember nem. Rövid csevelyünk ezzel a számára kényelmes, de hányingerkeltő befejezéssel lezárult – amit sajnáltam, mert lettek volna még bőven kérdéseim.

Például kifaggattam volna, mit ért a „lepukkant telepeken” való rabszolgaságon. Szerinte miért lenne „világ ellen való vétek” arra kötelezni a frissen végzett roma fiatalokat, hogy két-három éven át az ország elszegényedett vidékein dolgozzanak, tanítsanak – így igazolva saját példájukkal, hogy van remény, ki lehet törni az ördögi körből. S legfőképp a fentiek helyett miért nem azt tartja szörnyűnek, hogy a saját intelligenciájuk döntő része magasról tesz a sajátjaira?

Tarthatnak bárminek, de hittel vallom, hogy a cigányoknak a boldogulást nem mi, többségiek fogjuk megadni – azért elsősorban saját maguknak kell(ene) tenniük. Igaz, ami igaz, keretet adhatunk hozzá (s azt kötelességünk is biztosítani), de helyettük – s ez utóbbi nagyon fontos – nem tehetünk semmit.

Lázin Miklós András, magyarhirlap.hu

 

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Egészség (50) Gazdaság (662) Történelem (14) Életmód (1) Politika (1578) Tv fotel (65) Mondom a magamét (5577) Gasztronómia (539) Sport (729) Alámerült atlantiszom (142) Nagyvilág (1458) Irodalmi kávéház (505) Kultúra (6) Titkok és talányok (12) Szépségápolás (15) Autómánia (61) Tereb (138) Jobbegyenes (2113) Rejtőzködő magyarország (168) Flag gondolja (33) Vetítő (30) Belföld (6) Mozaik (83) Mozi világ (440) Emberi kapcsolatok (36) Heti lámpás (255)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>