Tusványos ugyanakkor játékos dimenziója is a két nép együttélését tanulmányozóknak, emellett pedig a problémák, illetve sérelmek ki- és megbeszélésének kiváló terepe, ráadásul a román–magyar csúcstalálkozók legfőbb helyszíne.

Nem véletlenül tartja lázban a szervezőket és a résztvevőket minden évben, hogy a Román Köztársaság első embere vajon megjelenik-e a táborban vagy sem. Ráadásul a Székelyföldet kitüntetett figyelemmel kezelő Traian Basescu rá is játszik ezekre a várakozásokra. Amint az egyik főszervező mondta, az elnök jelenléte csak akkortól bizonyos, ha néhány nappal Orbán Viktor és Tőkés László szombatra (az utolsó napra) tervezett közös előadása előtt megjelennek a táborban a hírszerzés emberei.

Június másodikán közölt álláspontomban azt fejtegettem, hogy Romániában 2012-ben önkormányzati és parlamenti választásokat tartanak, a magyarellenes megnyilvánulásokat pedig e szemüvegen keresztül érdemes vizsgálni és értelmezni. Akkor még a kolozsvári Mátyás-szobor mellé helyezett román felirat (amely szerint az uralkodó román volt), illetve Székelyföld Brüsszelben nyitott képviseleti irodája borzolta az idegeket. Mint korábban fogalmaztam, ezek a problémák lokálisan kezelhetők és kezelendők. Léteznek átfogó ügyek is, mint a földrajz és a történelem tantárgy kötelezően román nyelven történő tanításának visszacsempészése az oktatási törvénybe. Azonban az RMDSZ-szel kormányzó demokrata liberálisok, akiket Basescu a háttérből irányít, az utolsó pillanatban rendszerint mégis felteszik a kezüket. Azzal érveltem, hogy a párthierarchiák magaslatain, ama bizonyos piramisok csúcsán olyan szél van, amely nyaranta egybefújja Traian Basescut Orbán Viktorral, akik viszont európai uniós, gazdasági, energiapolitikai, és ami a legfontosabb, térségi stratégiai partnerekként tekintenek egymásra – miközben mindketten karakteres nemzetpolitikát folytatnak.

Az elmúlt hetekben azonban megfigyelhettünk néhány, az erdélyi magyarság egészét negatívan érintő basescui húzást is. A román államfő váratlanul előrukkolt régióátszervezési ötletével, a kisebbségi törvény megszavazása pedig tovább húzódik. Közben a bukaresti Cotroceni-palota lakója különféle ötletekkel, kijelentésekkel hergeli és bombázza a közvéleményt.

Értetlenségét fejezte ki például amiatt, hogy miért teszi a történelem a fasiszta diktátort, Ion Antonescut felelőssé „a zsidók és a cigányok holokausztjáért”, hiszen a marsall nem államfő, csak miniszterelnök volt. Az elnök azt is kijelentette, hogy Mihály román király „az oroszok szolgája volt”, és lemondása „nem hazafias tett, hanem nemzetárulás”.

A súlyos gazdasági problémákkal küszködő Románia viszont rendre be is veszi a közbeszédet zseniálisan tematizáló és manipuláló Basescu témáit.

Az RMDSZ ugyan azt állítja, hogy politikai alelnöke, Borbély László ellen a minap korrupció gyanújával indított eljárás Basescu bosszúja a régióátszervezési tervek magyarok által történt elgáncsolására, a nyomozás tényén azonban ez mit sem változtat. Legfeljebb az időzítés volt – viszonylag – jó.

Mert Basescu általában jól időzít, még annak ellenére is, hogy tavaly a székelyföldi autonómiát elutasító szavait éles füttykoncert kísérte Tusnádfürdőn.

A román államfőt természetesen az idén is odafújhatja a szél az Olt-parti táborba, de elképzelni sem tudom, mit tudna hozzátenni Orbán Viktor és Tőkés László július 23-i előadásához, amelynek tervezett témája: Összenő, ami összetartozik – magyar nemzetegyesítés a 21. század Európájában.