- 0
A derék, tetőtől-talpig demokrata baloldali szövetségesek és sajtóbeli vazallusaik már április 6-a előtt károgtak és sipítoznak a sok induló párt láttán.
A nagy hangon és még nagyobb mellénnyel meghirdetett kormányváltás elmaradt, az egyesült (?) baloldal súlyos és megszégyenítő vereséget szenvedett. A vesztes pártok prominensei napokon keresztül külső körülményekre hárították a bukás okait. Ezek egyike volt az úgynevezett biznisz- és kamupártokra való hivatkozás, de aztán ezzel is alábbhagytak. Jól is tették, mert a statisztikák mást mutatnak.
Ha megnézzük az eredményeket, a parlamentbe jutott pártok közül az LMP, mint a legutolsó befutó cca. 270 ezer szavazatot szerzett (5,36%). Utána nagyon nagy űr következik, a küszöb alatt a Munkáspárt (cca. 28 e, 0,56%), A Haza Nem Eladó Párt (23,5 e, 0,47%), Seres Mária Szövetségesei (cca. 22 e, 0,44%), Zöldek Pártja (18,5 e, 0,37%), Szociáldemokraták (cca. 15 e, 0,3%) és a sort nem is érdemes folytatni, kihagyhatjuk az Együtt 2014-et, KTI-t, a JESZ-t és a töbieket. Nem érdemes, mert ha összeadjuk a futottak még kategóriát, alig négy százalék jön ki együttesen. Ha élnénk egy képtelen fikcióval, miszerint nem indultak volna a baloldali szerinti kamupártok, sőt fokozva az álmokat, valamennyien a baloldalra szavaztak volna, láthatjuk, lényegében ez sem változtatott volna érdemben az arányokon, azaz a valóságban, a társadalomban szó nem volt itt kormányváltásról.
A demokrácia és a politikai élet azonban nem csupán számokból és statisztikákból áll. A derék, tetőtől-talpig demokrata baloldali szövetségesek és sajtóbeli vazallusaik már április 6-a előtt károgtak és sipítoznak a sok induló párt láttán. Mintha ez nem a demokrácia része lenne. Lekicsinylően, bosszankodva beszéltek a biznisz- és kamupártokról, és ezt nem tették jól.
Mert a birodalom visszavág. Tényleg, melyek az igazi kamupártok?
Egy erős párt fő jellemzői (társadalmi beágyazottság, szervezettségi hálózat, innováció, stb.) a szakma és a kampányguruk féltve őrzött titkai, nem is kotyogom tovább, nehogy tanuljanak ebből Bajnai meg az amerikai tanácsadók. Mindenesetre a baloldali rész-pártok fényévekre vannak ettől az alapvetéstől.
Van más, transzparensebb és mindenki által érzékelhető megközelítés is. Egy párt megítélésében és elfogadásában meghatározó négy tényező: az alakulás, a név, a vezető és a program.
Ha górcső alá vesszük a Demokratikus Koalíciót, lesújtó a kép.
Az alakulás ismert, az MSZP-listán bejutott képviselők 2011 novemberében kiváltak a parlamenti frakcióból, abból, ahova az MSZP listájára ikszelt szavazók küldték őket 2010-ben. Ez persze nem nóvum, már csak ilyenek a parlamentek térben és időben egyaránt. Előfordult ez már Deák korában és a 90-es évek MDF-ében is.
A névválasztás viszont kifejezetten szerencsétlen, sőt nevetséges is. A demokratikus szót nem érdemes vizsgálni, kétségtelen történelmi múltja van, de mára kissé lejáratott, mert lejáratták. Nálunk demokratikus az ellenzék (de, 1988), demokratikus a Charta, demokratikus a szobordöngető mai ellenzék, demokratikus Göncz Árpád és Koncz Zsuzsa, Debreczeni és Gréczy. És ez implicit azt jelenti, hogy nem demokratikus Antall József és Mádl Ferenc, Orbán pláne nem, nem beszélve Bayer Zsoltról. Ördögi kör ez.
A koalíció pedig politikai fogalom, foglalt és egyértelmű elnevezés. Több pártot feltételez, amelyek összefogása a kormányzati többséget biztosítja. A koalíció részben kényszer is, nézzük csak a legutóbbi németországi választást, ahol 6 mandátumon múlott a CDU-CSU parlamenti többsége.
Hogy találhat ki egy frakcióból kivált, majd évekig a függetlenek közé kényszerült magányos frakciópárt ilyen nevet? Hát kitalálhat.
A vezető személye is lényeges, de mivel Gyurcsány Ferencről van szó, most eltekintünk a további elemzéstől.
A program is fontos lenne, de ebben az őrült országjáró kampány-rohanásban igazából nem derült ki egyértelműen, mit is üzen a DK azon túl, hogy Orbán a legnagyobb szélhámos. Vatikáni szerződés, adórendszer, Európai Egyesült Államok és még sok villanás, melynek végén csak a katyvasz maradt.
Ezek után bizton kijelenthető, hogy a DK egy igazi kamupárt.
De nincs egyedül. Itt van az Együtt-féle Bajnai csapat, melyet amerikai nagyokosok találtak ki – egészen Hillary Clintonig - és menedzseltek, láttuk, milyen eredménnyel. Igaz, elég korán egyesültek a PM kamupárttal, így egyéni és megkülönböztethető karakterük örök homályban marad. Megjegyzendő, hogy a Párbeszéd Magyarországért tagjai is a parlamentben dezertáltak. De míg a DK-sok az őskövület MSZP-t hagyták ott, ezek a kis létszámú és új LMP-frakciót, fiatal társaikat hagyták cserben. És párbeszédet hirdetnek az országgal, miközben szóba se álltak egykori társaikkal. Hiába, ők is demokraták.
De félre az elméleti fejtegetésekkel, az élet, a valóság is tanulságos.
Itt van például Göndör István esete. Öt cikluson át volt képviselő, hol egyéni, hol listás bejutóként öregbítette Nagykanizsa hírnevét. A tapasztalt politikus 2013 őszén megvilágosodott, mivel pártja nem számolt vele, az Együtt-PM színeiben indult. Ezért persze kilépett az MSZP-ből, de csodák csodája, a szocialista frakcióban kapuzárásig ott maradt. Nyilatkozott is, arra a kérdésre, hogy belép-e Bajnai Gordon pártjába, úgy válaszolt, most nem a pártszervezés, hanem a kampány ideje jön el. Hozzátette: azt reméli, hogy a választási győzelem után egy sok platformból álló, erős szociáldemokrata blokk jön létre az MSZP-ből és az Együtt-PM-ből. Egyelőre ez az erős szociáldemokrata blokk létrejötte még várat magára.
Ennek hiánya olyan izgalmakat keltett bennem, hogy tovább kutattam. Göndör et. parlamenti életrajza szerint 1971-ben lépett be a Magyar Szocialista Munkáspártba. A számomra nem egészen autentikus Wikipédia ezt a nagy lépést 1972-re datálja. Zavart ez a bizonytalanság, mert roppant jelentősége van, hogy a szövetséges Jávor Benedek (1972) megszületése évében, vagy előtte lett a szintén szövetséges Göndör et. az állampárt tagja.
És nem segített a számomra egészen autentikus Pallas Nagylexikon sem. Göndör nevűt nem találtam, se egy várúr, se egy apát. Ott volt viszont a göndörödés, ami viszont a finomabb gyapjú azon sajátsága, hogy ívelt, mert csavarmentes tüszőből nő ki. Az ívek az egyes gyapjúszálon nagyon rendetlenek, de a pászmán szabályosak.
Na végre egy világos beszéd és legalább nem kamu.
Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: https://www.facebook.com/flagmagazin
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!
Köszönettel és barátsággal!