A vikingek, akik négy évszázad alatt végigrabolták, dúlták szinte egész Európát, eljutottak a mai Izlandra, Grönlandra és később Észak-Amerikába is. Három területet látogattak meg, egy-két helyen ki is teleltek. Az őslakosokkal cserekereskedelmet folytattak, de több helyen összetűzésbe is keveredtek, s tartósan nem tudtak/akartak megtelepedni.

Egészen a XIV. század közepéig meglátogatták Észak-Amerikát, de az európai viking településektől oly messze volt ez a föld. Grönlandot a XV század elején adták fel. Ennek elsősorban az ún. kis jégkorszak volt az oka, amikor a Zöldföldnek nevezett szigetből a hó és jég birodalma lett, lehetetlenné téve a földet művelő grönlandi vikingeknek a további életet.

A film cselekménye:

Hatszáz évvel Kolumbusz előtt viking hajó érte el Észak-Amerika partjait. (Nos Leif Erikson 992-ben indult el Amerika felé, tehát a Kolumbusz előtt 500 évvel lett volna a korrektebb.)  Nem igazán derül ki a filmből, hogy mi történt a hajóval, talán viharba került és zátonyra futott, mindenesetre nem maradt más túlélő, csak egy 8-10 éves forma viking fiú, akit egy indián nő talál meg. A viking fiú így indiánná lett. Egyetlen öröksége egy kard. (Bár nincs senki, aki megtanítsa a kardforgatásra, lévén az indiánok nem ismerték ezt a fegyvert, azért felnőve igazi harcos válik belőle, aki előszeretettel használja ezt a fegyvert.)

Eltelik tizenöt esztendő és a vikingek újra feltűnnek. Lemészárolnak egy falut, s egyedül a vikingből indiánná lett, férfivá serdült Szellemharcos marad életben, aki bosszút esküszik és elkezdődik a harc a sisakos, szakállas démoni vikingek ellen a baráti törzs néhány tagjával együtt. Oldalán egy sámánnal és a gyönyörűszép lányával…

Nem hiányozhat a szerelmi szál sem, bár elég elnagyolt. Kissé olyan „kötelező izű”, hiszen ki hinné, hogy miközben egy barlangban bujkálnak a vérszomjas vikingek elől, azért csak szeretkeznek egyet… A tizenöt éves korhatár pedig annak szól, hogy az erotikus(nak szánt) jelenet csak jelzésértékű, de a vér literszámra fröcsög a harcoknál…

Összességében nézhető a film, de nem ér el olyan magasságokat, mint Az Utolsó mohikán, vagy a Farkasokkal táncoló.

Ki tudja, merre fordult volna a történelem kereke, ha a vikingek tartósan meg tudnak telepedni Amerikában és nem jön a kis jégkorszak, mely az északi hajózási útvonalakat oly veszélyessé tette. Ebben az esetben rendszeresek lett volna a kapcsolattartás az óhazával, s Európában hamarabb tudatosodott volna az Újvilág léte. Ezzel sokkal hamarabb megpecsételve az ott élő indiánok millióinak sorsát…

De, mint tudjuk a történelemben nincs ha…

Bár a filmművészet még adós két filmmel:

Amikor a vikingek az észak-amerikai területekről dél felé hajózva elérik a közép-amerikai maja városokat. S életre kel a jóságos, fehér bőrű Tollas Kígyó legendája.

Illetve készülhetne egy fantasy is, melyben az indiánok elfoglalnak egy viking hajót és eljutva Európába gyarmatosítani kezdik…

A barbár – Legenda a szellemharcosról

amerikai-kanadai akciófilm, 99 perc, 2007

A filmet Marcus Nispel rendezte. Talán nem véletlen a fim sötét, néhol horrorisztikus hangvétele, mert a rendező több horror filmet is jegyez.

A szereplők közül megemlíthetjük a főszereplő Karl Urbant, akit a Gyűrűk Urában Eomer szerepében láthattunk, vagy a gyönyörű félig koreai származású (ezért elment indiánnak is) Moon Bloodgoodot, akit többek között Az Utazó c. egy évadot megélt izgalmas sci-fiben láthatunk.

S természetesen meg kell emlékeznünk a tavaly elhunyt Russel Means-ről. A dakota származású színész leghíresebb szerepe Csingacsguk az 1992-es Az utolsó mohikán c. filmből, de sokkal emlékezetesebb a népéért végzett politikai aktivitása. (Róla külön is megemlékezünk.)

A Flagmagazinban is érintettük a viking-indián találkozás lehetőségét (]]>http://www.flagmagazin.hu/nagyvilag/indian_amerika/indian_amerika_4__magyar_viking_amerikaban]]>)

Nawesh

Szerző a Flag Polgári Műhely tagja