Református teológiát végzett, gyakorló református lelkész volt, egész lényét átitatta a reformáció szelleme, hazaszeretete református hazaszeretet volt. Csakhogy: fontosabbnak tartotta a magyarság érdekeit, mint az egyházéit, a vallásét, a vallásos hitét. Ezt az őrületesen fontos tényt is a ráció határozta meg. Úgy vélekedett, hiába van reformáció, valláserkölcs, Isten, ha nincs magyar, aki vallja, gyakorolja, imádja.

A baloldali mozgalmakat, a kommunizmust, a szociáldemokráciát is ebből a magyarság sorsára gyakorolt hatásból értékelte. Alaptétele, hogy a baloldaliság az ördög csapása volt a magyar történelemre. S aki mégis „belékarolt”, az egyértelműen magyarellenes, nemzetrontó hazaáruló volt. Erre nem talált mentséget. Illetve csak egy valamit! A keresztényi megbocsátás értelmében elfogadta a beismerő bűnbánatot, azt pedig értékelte, ha a megtévedt személy tettekkel próbálta helyreütni hibáját, bűnét.

A népi mozgalom híve volt, de elítélte annak mind nemzetiszocialista, mind kommunista szárnyát. Az előbbit semlegesítette a történelem menete, a bolsevizmust, a kommunizmust és annak változatait azonban még mindmáig nem. És Szíj Rezső ezért tartotta a magyarságra nézve nagyobb csapásnak a baloldaliságot. Tényekkel érvelt.

A nemzet sorsába a legsúlyosabb pillanatban avatkozott bele a kommunizmus. Károlyi megbocsájthatatlan bűne volt a gyakorlatilag még nem vesztes, ép hadsereg szétverése, s a kommunisták is akasztgatásokkal foglalkoztak a nemzet katonai védelme helyett. Holott Trianon mértékét nagyban befolyásolta volna a megmaradt hadsereg puszta létezése.

Mit hozott a baloldaliság Szíj Rezső szerint a magyar népnek? Mindenekelőtt 1919 vérzivatarát és közvetett módon Trianont, az 1919 utáni baloldali emigrációt, amely összejátszott a kisantanttal, a nyugat-európai kommunistákkal. 1945 után a politikai hatalom átjátszását a magyar kommunista pártnak, az osztályüldözéseket, a parasztnyúzást, a nemzeti érdekek elárulását. 1956 gyalázatos leverését és bosszúhadjáratát. A magyar történelem legellenszenvesebb figurái négyötöd részben mind kommunisták, baloldaliak voltak. Ide sorolom Fejtő Ferencet is. És ezt már meg sem érte, de őt igazolja, hogy az a hadjárat, amit most ellenünk folytat Nyugat-Európa és az USA némely politikusa is, baloldali sugalmazásra történik. Mert olyan ostobák a hazai és külföldi baloldaliak is, beleértve a liberálisokat és a zöldeket, hogy még a látszatot sem tudják mímelni.

A mai Magyarország minden baja, a népességcsökkenéstől a szellemi javak elherdálásáig és az ipar elkótyavetyéléséig, a termőföld és a vízkészlet idegen kézre játszásáig a tegnapi és a mai baloldaliak bűne.

Szíj Rezső külön hangsúlyozta, hogy a magyarok és a zsidók közötti kapcsolatot ugyan a külföldi eredetű nemzetiszocializmus rontotta meg végzetesen, de a két náció közti romlást az 1919-es kommün provokálta ki először. Ezt nemzeti tragédiának tartotta, mert szerinte a zsidó-magyar szimbiózis hatalmas értékeket halmozott föl. Ugyanúgy, ahogyan a germán-magyar, a szláv-magyar meg a többi náció beilleszkedése a nemzeti létbe és tudatba. Nem csak azért, mert sok magyartudatú zsidó barátja volt: ő volt az egyetlen, aki a Kner család kultúránk érdekében kifejtett munkásságát kellőképpen értékelte például, amit a kommunista rendszer nem engedett közhírré tenni.

Mindazonáltal, amint utaltam rá, „tolerancia” és „empátia” jellemezte gondolkozását, megint a ráció nevében, mert tudta, hogy a magyarság senkiről sem mondhat le. Föloldozást is csak magyar érdek diktálhat.

(Folytatjuk)

Szalay Károly - demokrata.hu