- 0
Nemrég a kormány klímapolitikájának hitelességét kérdőjelezte meg. Mennyire méltányos ez a bírálat annak fényében, hogy hazánk gazdasági teljesítményét úgy tudta növelni, hogy nem emelkedett a szén-dioxid-kibocsátás, vagy hogy 2022-től csak elektromos buszok jöhetnek Budapestre?
Számomra abszolút hiteltelen, amikor Orbán Viktor a klímavédelem fontosságáról beszél. Egyszerűen csak látja, hogyan változik a világ, és hogy a zöld fordulatért dolgozó pártok kerültek többségbe az unión belül is; a klímaügy számára a politikai haszonszerzés eszköze csupán. Hiteltelen egy olyan kormány környezetpolitikája, amelynek egyik tagja Greta Thunberget beteg kislánynak nevezte. Ne feledjük, eközben a kibocsátási vállalásokat sem tartja be Magyarország.
Ha már Greta: ahogy az közismert, mögötte erős és jól felépített lobbiszervezet áll, illetve decemberi kiáltványában már a fennálló társadalmi rendszerek megváltoztatása mellett is agitált. Hogy lehet őt és mozgalmát így hitelesnek tekinteni?
A Greta Thunberg által felsorolt statisztikák és vészjelzések nem újdonságok, a klímatudósok közössége eddig is hangoztatta ezeket, csak senki sem figyelt rájuk. E passzivitás miatt tartunk az ökológiai katasztrófa felé, ezért van világszerte klímavészhelyzet. Jött egy fiatal, bátor lány, aki felhívta a figyelmet környezetünk végóráira, és emberek millióit mobilizálta világszerte.
A fejlett ország közt számon tartott Ausztrália épp ilyen felelőtlen politizálással járult hozzá a bozóttüzek kialakulásához, amit a baloldali véleményformálók itthon és külföldön a klímaváltozás számlájára írnak.
Az ausztrál tragédiát leegyszerűsíteni egy efféle apró, bürokratikus részletre olyan túlzás, mint amikor az Amerikában tavaly pusztító tüzek kapcsán Trump azt találta mondani, hogy az az oka, hogy emberek nem gereblyéznek a kertjükben. A több millió állat és több tucat ember halálát követelő ausztráliai katasztrófa a globális klímaváltozás következménye, amihez hozzájárul, hogy az ausztrál kormány nem hajlandó a saját energiaszerkezetének átalakítására. Amíg ilyen hozzáállást tanúsítanak egyes kormányok, addig a következő években egyre több lángoló Ausztráliát és pusztuló Amazonast fogunk látni.
Klímaügyben a Momentum az atomenergia meghaladásának szükségességét is gyakran emlegeti, noha novemberben egy uniós módosító indítványt fogadtak el konzervatív és baloldali képviselők is az atomenergia fontosságáról. Most akkor ki a korszerű?
Ez a módosító valójában annyit jelez, hogy vannak olyan kormányok, amelyek még szerepet szánnak az atomenergiának saját energiamixükben, és ezt tagállami hatáskörben is hagyta az EU. Mi azt képviseljük, hogy az atomenergia technológiai előnye a megújulókhoz képest eltűnőben van, gazdaságossága egyre kérdésesebb, így sokkal jobb lenne megújuló rendszerekbe fektetni, hogy költséghatékonyan tudjuk biztosítani áramellátásunkat. Azt is fontos látni, hogy Paks kritizálásakor elsősorban az erőmű finanszírozását ellenezzük, mert felelőtlenségnek tartjuk orosz hitelből eladósítani az országot. Ezt a szerződést fel kell mondani.
A klímakérdés mellett az EP napirendjén van a hetes cikkely szerinti eljárás. Miért támogatja a Momentum ezt a kezdeményezést, ami egyértelműen Magyarország ellen zajlik?
Fontos tisztázni, hogy a hetes cikkely eljárása nem Magyarország, hanem a magyar kormány és annak lépései ellen irányul. Mi azokat a magyar embereket szeretnénk segíteni, akik megszenvedik a jogállamiság leépülését,
a fékek és ellensúlyok rendszerének lebontását, a korrupció elhatalmasodását. Csak egy konkrét példával, jelenleg a sikeres vállalkozásokat jogi eszközök megkerülésével tulajdoníthatják el kormányközeli üzletemberek, vagy említhetném a KESMA botrányos felállítását is. Azokat képviseljük, akiknek ellehetetlenítik a vállalkozását, vagy épp a szabad tájékozódáshoz való jogát. A hetes cikkely e folyamatokra reflektál.
A fékek és ellensúlyok lebontásával azt sugallja, hogy Magyarország már nem tekinthető demokratikus rendszernek?
A szakértők hibrid, autokratikus rezsimnek szokták nevezni a jelenlegi berendezkedést. Amíg Magyarországot a nemzetközi felmérések is csak a részben szabad kategóriába sorolják, addig azt hiszem, kijelenthető, hogy egyáltalán nincs jó állapotban a magyar demokrácia.
Karácsonykor Fekete-Győr András olyan üzenetet tett közzé, ami alkalmas lehetett a generációk szembefordítására, tulajdonképpen arra ösztönzött, hogy a családi békét politikai vitákkal bontsák meg a fiatalok. Mennyire tartja etikusnak ezt a felhívást?
Nem tudom, hogy önöknél hogy zajlanak a karácsonyi vacsorák, de ezek gyakran intenzív politizálásba fulladnak, ami normálisnak is számít, hiszen ez jó alkalom a közügyek megbeszélésére. Fekete-Győr András üzenetének lényege az volt, hogy a fiatalok álljanak ki magukért, és vállalják fel, hogy nem értenek egyet a kormány lépéseivel. Merjék képviselni azt az álláspontot, hogy egy egész generáció jövőjét veszélyezteti kormány a klímakérdés elhanyagolásával.
De az időzítés is meglehetősen blaszfémikus, épp karácsonykor politikai vitát generálni a családoknál.
Lehet, hogy én élek burokban, de a közéleti beszélgetés, a politizálás is a karácsonyi családi együttlét része, hiszen a családtagok végre találkozhatnak és beszélgethetnek egymással. A Momentumnak egyébként minden szavazói generációban vannak támogatói, és mindig is arra törekedtünk, hogy a nemzedékek együttműködésével küzdjünk a jövő Magyarországáért.
Ha már a fiatalok képviselete került szóba: a Momentum Rácz Zsófia helyettes államtitkár kinevezését is támadta, pedig egy egyetemistánál hitelesebben nehéz megjeleníteni épp e korosztály igényeit. Nem érzi ezt kettős mércének?
Még képviselőtársam, Deutsch Tamás is úgy vélekedett, hogy ez kritizálható lépés volt a kormány részéről. A Fidesz törvénymódosítása az egész világ számára megmutatta, hogy személyre szabott törvényhozás zajlik Magyarországon, találnak egy embert, és hozzá igazítják a jogrendszert; kritikánk középpontjában a folyamat állt. Mindenesetre sok sikert kívánok Rácz Zsófiának, remélhetőleg ő el tudja érni, hogy ne a mostani fiatalság jövőjét kockára téve kormányozzon a Fidesz.
Rácz Zsófia lapunknak elmondta, hogy a törvénymódosítás a pozíciónak szólt, hogy egy 22 éves is képviselhesse saját korosztályát.
Ha még párttársának is problémája van ezzel, akkor talán ezt mégis át kellene gondolni.
Nemrég fellépett a romániai USR párt rendezvényén. Mennyire tekinthető felelős politikusi magatartásnak Erdélyben a magyarok képviselete helyett a románság egyik pártját támogatni?
Számomra különösen fontos a határon túli magyarság sorsa. Édesapám a Vajdaságból származik, nagymamám még most is Bácskatopolyán él.
Mégis sok magyar választót sérthet ez a lépés, hiszen van már magyar képviselete a magyarságnak Erdélyben...
A szavazófülkében a döntést mindenki maga hozza meg. Ismétlem, jó szívvel tudom ajánlani a kint élő magyar választók figyelmébe a USR-t, akiket tisztességes partnernek ismertem meg. Hozzánk hasonlóan ők is egy modern és fenntartható közösségért küzdenek.
Ellenzéki téren is felkavarta az állóvizet a Momentum. Angyalföldön Kerpel-Fronius Gábor lemondása után alakult ki elhúzódó viszály az MSZP-vel. Ha egy önkormányzati pozícióért is ilyen marakodás zajlik, hogy lehet sikeres az összellenzéki együttműködés a következő években?
A Momentum minden tagjának továbbra is az a legfontosabb célja, hogy 2022-ben a kormányt leválthassuk, és egy uniós értékeket tiszteletben tartó vezetés kerülhessen hatalomra. Hiszünk abban, hogy az önkormányzati munka során meg tudjuk mutatni, milyen víziót képzelünk Magyarországnak. Természetes, hogy helyi szinten lehetnek feszültségek, de ez nem változtat azon, hogy továbbra is egy boldog és élhető Magyarországért küzdünk.
