Bár korábban Mark Zuckerberg, a Facebook vezérigazgatója összeesküvés-elméletnek nyilvánította a gyanút, a vállalat most mégis elismerte: a telefonok mikrofonján keresztül gyűjtött adatot, vagyis lehallgatta felhasználóit. A botrány évek óta ismert problémákra hívja fel a figyelmet, miközben a helyzetet bonyolítja, hogy a vállalatok a nemzetközi kapcsolatok szereplőjévé váltak. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint a felhasználók magukra maradtak.

Internetes fórumokon, baráti beszélgetésekben visszatérő téma a felhasználói felismerés, miszerint a Facebook és más, népszerű alkalmazások lehallgatnak bennünket. Korábban a keresett szavak, kifejezések mentén kínálták az alkalmazások a személyre szóló hirdetéseket, vagyis be kellett gépelnünk, rá kellett kattintanunk egyes tartalmakra ahhoz, hogy telefonunk, számítógépünk képernyőjén megjelenjenek a kapcsolódó szolgáltatások, termékek. Egyre több az a tapasztalat, hogy eszközeink kihallgatják beszélgetéseinket. Elég az asztalon hagyni a telefonunkat, és a tegnapi vacsoránál elhangzottakat hirdetések formájában látjuk viszont.

Ezt a technológiát leplezte le kedden az Ír Adatvédelmi Bizottság, majd a Bloomberg hírportál megkeresésére tegnap a vállalat elismerte: hanganyagot gyűjtöttek felhasználóikról, majd külsős cégek bevonásával leiratokat készítettek a fájlokról. A vállalat szerint a program hátterében a hirdetési beállítások fejlesztése állt. A Facebook nyilatkozata szerint a népszerű chatalkalmazás, a Messenger felhasználóinak beszélgetéseibe hallgattak bele, akik hozzájárultak ehhez. Az így szerzett információt mesterséges intelligencia elemzi, hogy a felhasználói profilok pontosításával jobban felmérje a fogyasztói igényeket. A mesterséges intelligencia fejlesztéséhez kellettek a hanganyagok leiratai, azok alapján vizsgálták a rendszer hatékonyságát.

A botrányt színesíti, hogy a Facebook alapító-vezérigazgatója, Mark Zuckerberg 2018-ban, a vállalat kongresszusi vizsgálata során összeesküvés-elméletnek nevezte a gyanút, hogy vállalatuk lehallgatja felhasználóit.

– Olyan ez, mint a környezetszennyezés. Mindenki tudja, hogy nagy a baj, de senki nem látja a teljes képet – nyilatkozta lapunk megkeresésére Balogh Zsolt György, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. A jogász–programozó matematikus szerint az adatbiztonság problémája roppant összetett, és a felhasználókat magukra hagyták. Egyrészt adott a konfliktus a vállalatok érdekei, illetve a velük szemben támasztott adatvédelmi elvárás között. – Olyan ez, mint egy tigrist zöld fűre szoktatni. A Facebook adatvédelmi gyakorlata obskúrus, hiszen személyes adatokkal kereskedik – válaszolta Balogh, amikor arról kérdeztük, vajon a Messenger-felhasználók valóban tudatában voltak-e annak, hogy lehallgatják őket. A Facebook ugyanis az adatvédelmi nyilatkozatra hivatkozik, amelyet éppen tavaly frissítettek azért, mert túl bonyolultnak, átláthatatlannak ítélték meg a kritikusok. Most azonban kiderült, az alkalmazás telepítésekor elolvasandó szöveg továbbra is félrevezető. Szó sincs benne hanganyagok készítéséről, a Facebook szándékosan homályosan fogalmaz.

A félrevezető jogi szövegek régóta problémát jelentenek, Balogh szerint azonban a vezető cégek nem fognak változtatni a méltánytalan gyakorlaton. Ahhoz ugyanis szigorúbb átfogó nemzetközi szabályozásra lenne szükség, erre azonban nem valószínű, hogy valaha sor kerül. Mindig lesznek a vállalatok további gazdagodásában érdekelt országok, melyek akadályozni fogják az adatvédelmi szabályok átfogó szigorítását. – Donald Trump amerikai elnök azonnal védővámok kivetésével fenyegette meg Franciaországot, amikor Emmanuel Macron elnök a Facebookot további adók befizetésére kötelezte – mondta Balogh.

Hogy az egyes nemzetállamok mennyire megosztottak a kérdésben, arra a Huawei kínai telekommunikációs vállalat körüli konfliktus is jó példa. Mások mellett az Egyesült Államok állítja, a kínai hátterű távközlési cég adatokat szolgáltat a pekingi vezetésnek, ezért adatvédelmi szempontból veszélyes beépíteni technológiájukat a távközlési infrastruktúrába. Mivel a Hua­wei olcsóbb a versenytársainál, a legtöbb nyugati ország a nyomás ellenére is vonakodik kiűzni a kínai céget piacai­ról, ezzel azonban az amerikai aggályok szerint az egész nyugati szövetségesi rendet veszélyeztetik. A Facebook körül most kipattant botrány pedig arra mutat rá, hogy személyes adataink Nyugaton sincsenek biztonságban.

Balogh Zsolt György elmondta: senki nem állíthatja biztosan, hogy a személyes adataink nem kerülnek harmadik fél, például nemzeti titkosszolgálatok birtokába. – A magyar jogszabályok rendelkeznek arról, hogy a távközlési cégek tároljanak információt, ezek azonban metaadatok. Egy telefonhívás, chatbeszélgetés technikai részleteit rögzítik, a tartalom azonban a vállalatnál marad – mondta kérdésünkre Balogh. Ez pedig a szakértő szerint felveti a „Ki őrzi az őrzőket?” problémáját: senkinek nincs rálátása arra, hogy kihez kerülnek a rólunk gyűjtött adatok. – Az emberek nagyon könnyelműen kommunikálnak ezeken a csatornákon, eszükbe sem jut, hogy az állam vagy egy másik állam is hozzájuthat ezekhez a tartalmakhoz – mondta Balogh, hozzátéve, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem nyújtanak biztonságot a szigorúbb rejtjelezést használó csatornák sem, mint a Signal vagy a Viber.

A biztonság azonban kétélű fegyver Európában, hiszen a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, a rendőrségnek vagy a hírszerzésnek szigorú szabályok mentén kötelező betekintést kapniuk egyes olyan beszélgetések leiratába, amelyek segíthetnek a terrorizmus elleni harcban. Az Európai Unió számos országa működik együtt ebből a célból, miközben Franciaországban hivatalosan szükségállapot van a terrorfenyegetés miatt, de Belgiumban, Németországban és Olaszországban is sokkal aktívabb a hatóságok elhárítási munkája, mint négy évvel ezelőtt. A különböző jogvédő szervezetek, mint az Amnesty International a terror elleni harcot az emberi szabadságjogok megnyirbálásaként értelmezték és tiltakoztak ellene, ahogy ellenezték a francia szigort is a terrorcselekményeket követően. Ezért nem is engedélyezhető Európában olyan tökéletesen biztonságos, soha le nem hallgatható kommunikációs hálózat, amely alkalmas volna bűncselekmények elkövetésének megszervezésére a lebukás veszélye nélkül. Egy kanadai cég viszont átalakított Blackberry telefonokat készített a Sinaloa mexikói drogkartell tagjainak, a Phantom Secure vezetőjét pedig épp a túlságos biztonságosság miatt tartóztatták le.