Megszűnik a felsőoktatási tandíjkedvezmény, amely alapján akár a diák érvényesíthetett adókedvezményt, akár a szülő a gyermek tandíja után, attól függően, hogy az ehhez szükséges igazolást kinek a nevére állították ki. Idén a tandíjbefizetés után nem jár kedvezmény.

 

 

A háztartással kapcsolatos szolgáltatások után 2009-ben még igénybe vehető adókedvezmény, amennyiben a költség számlával igazolt. 2010-ben ezek után már nem lehet a kedvezményt igénybe venni, így az alábbi szolgáltatások költsége nem vehető figyelembe:

 

1         lakásfelújítás és –korszerűsítés költsége

2         gyermekfelügyelet, gyermekgondozás

3         háztartásvezetés

4         házi ápolás

5         háztartási nagygépek karbantartása, javítása

6         lakás fűtésrendszerének, hideg-, meleg-, szennyvíz-rendszerének karbantartása, javítása

 

Korábban a közcélú adományozás összege után is igénybe vehettünk adókedvezményt, 2010-től erre sincs lehetőség. Ez a döntés mindenképpen negatív hatással lesz az alapítványok, közhasznú szervezetek bevételére, ezért a korábbinál is fontosabb, hogy legalább a befizetett adónk 1%-áról rendelkezzünk javukra!

 

 

Az életbiztosításokra befizetett összegek után is érvényesíthető volt adókedvezmény, amennyiben a jövedelem nem ért el egy bizonyos határt, idén már egyetlen adóalany sem vehet igénybe ilyen kedvezményt.

Ugyanez igaz a nyugdíjbiztosítási befizetésekre és a magánnyugdíj-pénztári kiegészítésekre is. Ezzel a döntéssel a kormányzat kevésbé ösztönzi az öngondoskodást, már csak az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések támogatása maradt meg (ld. később).

 

Közvetve érinti a munkavállalókat az alkalmi foglalkoztatás utáni kedvezmény megszűnése, mivel ez a munkáltatókat érinti közvetlenül. A munkavállalóra vonatkozó kedvezőtlen hatása akkor jelentkezik, ha a munkáltató a kedvezmény megszűnése miatt nem foglalkoztatja tovább alkalmi munkavállalóját.

 

 

A családi adókedvezmény megmarad, amit legalább 3 gyermek után lehet igénybe venni, összege havonta gyermekenként 4000 Ft. A jogosultság jövedelmi határa attól függ, hogy hány gyermek van a családban, az érték egyre növekszik egészen 7 gyermekig. Ez azt jelenti, hogy a teljes összeget három gyermek esetén akkor lehet igénybe venni, ha az éves jövedelem nem haladja meg 7.620.000 Ft-ot, ez után a kedvezmény összege csökken, és 8.580.000 Ft-nál fogy el, azaz e feletti jövedelem esetén már nem vehető igénybe. Több gyermek esetén gyermekenként 635.000 Ft-tal növekszik a jogosultsági jövedelem-határ, 7 gyermek esetén a teljes kedvezmény évi 10.160.000 Ft jövedelem esetén vehető igénybe, és 12.400.000 Ft jövedelem esetén „fogy el”, azaz e felett már egyáltalán nem vehető igénybe, gyerekszámtól függetlenül.

 

 

A fogyatékkal élők személyi adókedvezménye továbbra is a minimálbér 5%-ának megfelelő összeg havonta.

 

A korábban említett önkéntes nyugdíj- vagy egészségpénztári befizetés kedvezménye is megmarad, mely egyértelműen öngondoskodásra ösztönöz. Ez a kedvezmény abban különbözik a többitől, hogy a befizetett összeg 30%-a nem igényelhető vissza, hanem oly módon csökkenti a költségvetés javára befizetendő adót, hogy ezt az összeget az adózó nyugdíj- vagy egészségpénztári számlájára utalják, legfeljebb 100.000 Ft-ig (ill. azoknál, akik 2020 előtt érik el az öregségi nyugdíjkorhatárt, maximálisan 130.000 Ft összegig). Erről az átutalásról rendelkezni kell az adóbevallásban, ellenkező esetben az adót a költségvetés javára írják jóvá. Akik nyugdíj- és egészségpénztári befizetésekkel is rendelkeznek, a kétféle befizetésre összesen 120.000 Ft (ill. a 2020 előtt nyugdíjkorhatárt elérők esetében 150.000 Ft) összegig vehetik igénybe ezt a lehetőséget.

 

Az őstermelők 100.000 Ft összegű adókedvezménye is megmarad 2010-ben, a jövedelemhatár pedig emelkedik, a korábbi 6,5 millió Ft helyett már 7.620.000 Ft jövedelemig vehető igénybe.

 

N. R. Ágnes