Ma 2019 június 26. János, Pál napja van. Holnap László napja lesz.
ad8ae8ddd60884b45d869c36fd8352c9.jpg

Lovas István: Robotika és bevándorlás

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Az öt és fél éve elhunyt Fekete Gyulát a balliberális sajtó gyűlölte. A magyar demográfia legnagyobb tudós szakértőjének, író-látnokának fő bűne volt, hogy a vészes demográfiai mutatók miatt aggódni mert a magyarság megmaradásáért.

Aminek az ellenkezője egyes véleményformálóknak kifejezetten örömöt jelentene. Ők voltak, akik Fekete Gyulát támadták, nevetségessé tették aggodalmát, miközben gyűlölték azért is, mert riadót fújt. Ellenlábasai pedig már a kádári időkben is mindent megtettek, hogy a gyászos demográfiai trendek ellenkezőjét hazudják. Csak egyetlen példa. A Népszabadság 1985. január 26-án címoldali vezércikkben azt írta: „Tavaly már az előző évinél több kisded látott napvilágot… Mind bátrabban merik vállalni a második, sőt a harmadik gyermeket is.” Ugyanennek a számnak a második oldalán a KSH jelentése olvasható, amely szerint: „1984 folyamán 125 000 gyerek született, 2000-rel kevesebb, mint 1983-ban”.

Nálunk 2013-ban már csak 88 689 gyerek született. A különféle ösztönzők ellenére. Amelyek egyértelműen szükségesek. De hogy miért éppen a legszegényebb országokban a legnagyobb a gyermekszaporulat, nem tudunk rá kielégítő magyarázatot. Ugyanebben az évben hazánkban a természetes „szaporulat” negatív volt. Majdnem negyvenezerrel lettünk ismét kevesebben.

Európa nem egy országában, sőt az egész kontinensen hasonló folyamatok játszódnak le. A ma alkotmánybíró Pokol Béla Európa végnapjai – A demográfiai összeroppanás következményei című kötete kötelező olvasmány. Csakúgy, mint a bankvezetői és politikai pályáról a Németország elpusztítja önmagát című őszinte könyvéért leradírozott német szociáldemokrata Thilo Sarrazin és az amerikai Walter Laqueur 2007-ben megjelent, Európa utolsó napjai című kötete. Magyar nyelvű megjelenésük még most is kiadóért kiált.

Kontinensünk végnapjai akár kéznyújtásnyi közelségbe is kerülhettek. Senki nem tudja, hogy egy-, két- vagy akár negyvenmillió, netán annál is több „menekült” érkezik-e határainkhoz néhány hónapon belül.

Mindebből Európa népe mind kevésbé kér. Németország és volt kommunista agitpropos múltú vezetője, az egykori kari KISZ-titkár, NDK-beli Angela Merkel kancellár úgy döntött, neki kell utat mutatnia az önpusztításra, végleges kártérítést vállalva a történelmi múltért, de egyben a földrész országaira kényszerítve egy olyan életet, amely már látható az unió nem egy országának úgynevezett „tiltott zónáiban”. Ahová még a rendőrség sem meri betenni a lábát. Arról az Európai Unióról van szó, amelynek központjában, Brüsszelben, 2008 óta a legnépszerűbb keresztnév nem a Jacques vagy az André, hanem a Mohamed.

Merkel ideológiát is kreált ahhoz, hogy miért kell újabb nyolcszázezer menekültet befogadnia. Ők is a németországi demográfiai deficitet hivatottak ellensúlyozni. A korábban említett Thilo Sarrazin bestsellere már azt is bebizonyította, hogy ez már a török bevándorlással is félresikeredett, mert Németország egyre – ez Sarrazin következtetése – butább lesz, „hála” elsősorban az integrálni kívánó német oktatáspolitikának.

Ezt az ideológiát kérdés nélkül veszik át Európa több országának vezetői. Mintha elfelejtenék vagy illetlennek éreznék feltenni a kérdést: és mi van a robotikával? Mi lesz velünk, ha a robotok dolgoznak helyettünk? Hogy pontosabban idézzük a Harvard Business Review 2014. december 10-i számának cikkét: „Mi történik a társadalommal, amikor a robotok helyettesítik a munkásokat?” E tanulmányban olvasható az a félelmetes adat, hogy 2025-re e robotoknak magasabb lesz az intelligenciahányadosuk, mint az amerikai népesség kilencven százalékának. És ha ez így van, egy magyar programozó ne lenne képes előállítani egy olyan robotot, amely intelligenciakvóciensben veri a magyar rendőrök képébe a felkínált vizet odavágó szomáliakét?

A robotika jövője távlatokat nyit meg. Úgy, hogy lehetünk akár nyolcmillióan, de meglehetünk idegen munkavállalók segítsége nélkül is, hiszen rájuk éppen a fejlődő robotok miatt nemigen lesz szükség.

Az amerikai Caterpillar cég 2021-re önjáró gépeket kíván kifejleszteni. Robotok veszik át a nyájőrzést (Future of robotics, Wikipedia), a kórházi munkákat (fogadószemélyzet, portások is) és robotok szolgálhatnak ki a vendéglőkben. A kínaiak már most olyan robotot fejlesztettek ki, amely el tudja helyezni a piszkos tányérokat a mosogatógépben.

A Momentum Machines több feladatot ellátó robotja tíz másodperc alatt készít el egy gourmet hamburgert. A Universal Robots termékei nemcsak forrasztanak, festenek, csavart húznak vagy lazítanak meg, de saját alkatrészeiket is legyártják, ha elkopnak. A Google az idén áprilisban szabadalmaztatott egy olyan robotot, amelynek személyisége van. Drónok szállítanak pizzát a megrendelőnek. A japán FANUC robotgyártó vállalat 2001 óta olyan gyárat üzemeltet, ahol robotok készítenek robotot minden emberi segítség nélkül. A csarnokokban lekapcsolják a világítást, és nekik ráadásul nem kell sem fűtés, sem légkondicionálás.

Jó ideje hosszú vita folyik arról az optimisták és a pesszimisták között, hogy a robotika, a mesterséges intelligencia és társterületei teremtenek-e annyi új munkát, mint amennyit megszüntetnek. Az egyetemi tanár és volt politikus Michael Ignatieff 2014. február 10-én a Financial Timesban Egy új Bismarckra van szükségünk ahhoz, hogy megszelídítsük a gépeket című cikkében a pesszimisták mellett sorakozott fel. A tavalyi davosi elittalálkozón a megkérdezettek nyolcvan százaléka értett egyet azzal, hogy a technológia „munkahely nélküli növekedést” eredményez. Az idein pedig az az általános vélemény alakult ki, hogy a technológiai fejlődés kiszorítja az emberi munkaerőt.

Aki körbenéz a bicskei menekülttábor mellett lévő Tesco szupermarket környékén, nehezen hessegeti el azt a gondolatot, hogy a robotok – szemben az elsősorban Németországban és Svédországban a demográfiai okokból várt bevándorlókkal, vagyis azokkal, akik az ottani elképzelések szerint majd eltartják a fogyatkozó számú, elöregedő társadalmat – például nem termelnek sem szemetet, sem ürüléket. Noha e migránsoknak karnyújtásnyira elérhetők a szemétgyűjtők vagy a vécék mind az áruházban, mind a menekülttáborban.

Nem is szólva arról, hogy a robotok nemcsak tetszésünk szerint programozhatók, de szükség esetén ki is kapcsolhatók.

Lovas István - ]]>www.magyarhirlap.hu]]>

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

]]>www.flagmagazin.hu]]>]]>
]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Szépségápolás (15) Egészség (50) Emberi kapcsolatok (36) Gasztronómia (539) Tv fotel (65) Történelem (4) Mozi világ (440) Vetítő (37) Flag gondolja (32) Jobbegyenes (1544) Belföld (5) Alámerült atlantiszom (142) Nagyvilág (1385) Irodalmi kávéház (464) Mondom a magamét (3708) Életmód (1) Politika (1571) Heti lámpás (207) Sport (727) Mozaik (6) Autómánia (61) Kultúra (4) Gazdaság (612) Rejtőzködő magyarország (171) Tereb (125)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>