Ma 2024 március 29. Aguszta napja van. Holnap Zalán napja lesz.
8bafe3db4a604baa6f5cd8e7f20b6cdf.jpg

Lovas István: A Nyugat önvizsgálattal is lépjen a merényletek ellen

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Ha a nyugati világ a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap ellen január 7-én Párizsban elkövetett terrortámadás után ismét csak a kötelező mantrát hajtogatja,{...}

{...} és a véleményvezérektől való félelme miatt nem mer egyrészt a 12 áldozattal járó merényletet kiváltó mélyebb okokkal foglalkozni, másrészt az iszlám világ szemszögéből is legalább egyszer önmagára kritikusabban tekinteni, a további vérontás megállíthatatlan lesz, sőt egyre nagyobb méreteket ölt majd. Ekkora árat a hallgatás nem ér.

MIÉRT SZENT ÉRTÉK A CHARLIE HEBDO-NÁL AZ, AMI A BARIKÁDNÁL TILOS?

Amennyiben nyugati világunkban a sajtó szabad, akkor talán lehet olyan véleménynek is helye – és ez következik itt -, amely hajlandó nemcsak túllépni a mantrán, de el is tér a liberális gondolkodásmód kényszerzubbonya alatt megférő nézetektől. Azzal a vággyal, hogy e merényletek ismétlődésének a lehető legkisebb táptalaját se adja, illetőleg ne csak tüneti kezeléssel szolgáljon, mert az eddig is eredménytelennek bizonyult és a jövőben is az marad.


A szörnyű és elítélendő gyilkosság senkit nem érhetett váratlanul.
Legkevésbé a célpontot: a magazint, amely egyik legutóbbi karikatúrája szinte a beteljesülést sürgető jóslat volt. A szerkesztőséget majdnem pontosan négy évvel ezelőtt már gyújtóbombával megtámadták, mielőtt éppen Sharia Hebdo néven jelentette meg friss számát, amelynek „szatirikus” értelemben „vendégszerkesztője” Mohamed próféta volt.

A nyugati világot e merénylet sem érhette váratlanul. Hiszen köztudott, hogy az iszlám vallásban nincs nagyobb bűn, mint „Isten utolsó prófétájával”, Mohameddel viccelődni.

Ezt úttörőként a dán Jyllands-Posten tette, amelynek Flemming Rose vezetése alatt álló kulturális rovata 2005 szeptember 30-án 12 Mohamed karikatúrát közölt. Ezt a muzulmán világban hatalmas felháborodás és zavargás is követte. A dán export több közel-keleti ország bojkottja nyomán követően 15 %-kal csökkent.
Miután Iránban úgy érezték, hogy itt is a nyugati világ kettős mércéjéről van szó, Teherán 2006-ban a dán lapnak holokauszt karikatúrákat kínált fel közlésre, de ezt Rose-ék elutasították.

Viszont hibájukat belátva dánul, angolul és arabul bocsánatot kértek a muzulmán világtól.

Szemben más nyugati lapokkal, amelyek jópofának tartották a halálos profanitást, és a karikatúrák utánközlésekor a sajtószabadság alapvető értékeire hivatkoztak, azok fenntartójaként ünnepelve magukat és köszöngetve a szélrózsa minden irányából érkező gratulációkat.

A dolgokat a másik oldalról megközelítve közismert ugyanakkor, hogy a mások végzetes megbántásán azonnal túllépő, és a sajtószabadság köntösébe búvó liberálisok azok, akik a nyugati világban évtizedek óta követelik a „gyűlöletbeszéd” büntetésének minél szélesebb körű és egyre szigorúbb kiterjesztését, ha a sértettek célkategóriájában saját magukat is érintve érzik.

Hogy hazai példát említsünk: emlékszik-e valaki arra, hogy bárki a sajtószabadság értékére hivatkozva vette volna a védelmébe a jobbikos Barikád hetilapot, amikor a Hvg.hu 2010. március 14-én követelte, hogy annak azonnal távolítsák el főszerkesztőjét, mert címlapján Gellért püspök szobrát ábrázolta, kezében a menórával, és azzal a felirattal, hogy „Ébresztő Budapest! Ezt akarjátok?”? Vagy arra, hogy ugyanazon év szeptemberében a Hit Gyülekezete és a Mazsihisz feljelentések tucatjait fontolgatták, amiért e hetilapon egy antiszemitának bélyegzett karikatúra jelent meg?

A kérdés felmerül: vajon a „gyűlöletbeszéd” megítélésénél nem kellene-e a sértések célpontját is minden esetben megkérdezni? Csak a sértőnek vannak szelektív jogai, a sértettnek pedig semmilyen alanyi joga nincs érzelmei kifejezésére?

Vajon mit gondolhatott a Klubrádió január 7-i Megbeszéljük műsorának egy esetleg magyarul tudó japán hallgatója, amikor egy betelefonáló azt mondta a párizsi merénylet megismétlődése elleni szereket ajánlva, hogy „az atombomba a japánokat viszonylag hamar leszoktatta az erőszakról”? Vagy ugyanannak a műsornak egy muzulmán hallgatója azon „gyógyszerre”, hogy „és akkor mondjuk ezt a Mekkát egy kicsit leradíroznánk a szaúd-arábiai sivatagról”? Amely vérlázító és embertelen gyűlöletbeszédet – és ezt előre tudjuk - a Klubrádiót mecenatúra-pénzekkel támogató, ugyanakkor külföldön „a zsarnoki Orbán-rezsim médiahatóságának” nevezett szervezetnek eszébe sem fog jutni kivizsgálni.

Vajon a liberális sajtó ugyanolyan jóindulatú vihorászással reagált volna a mostani LMP társelnök Schiffer András által korábban vezetett TASZ nevű emberjogi szervezet által jóváhagyólag kiposztolt, a jobboldali politikai és sajtóvilág ismertebb embereinek név szerinti meggyilkolására buzdító dalával, mintha egy radikális jobboldali szervezet ugyanezt tette volna a másik oldal ismertebb figuráival, név szerint felsorolva őket, megemlítve megölésük javallt módozatait?

A muzulmán világ egyszerűen nem hisz a nyugati világnak a sajtószabadságról, az emberi jogokról és a demokráciaféltéséről hangoztatott aggodalmaival. Hiszen az ő országaikat bombázzák; őket ölik égből és földről százezer számra. Ők látják, hogy a nyugati világ azon politikusai, akik a mostani párizsi merénylet után az áldozatokért oly hangosan emelik fel szavukat, némák maradtak a legutóbbi gázai öldöklés több ezer halottja és kétszázezer szétrombolt épülete láttán.

Ők azt látják, hogy a sajtószabadságért e merénylet után most is aggódó Nyugat úgy tiltotta le egyik hírközlő műholdja után a másikról a globális iráni hírtévé, a PressTV angol adását, hogy az ma már csak az interneten fogható. Mint ahogyan azt is látják, hogy a Párizs ügyében (joggal) felháborodott Obama elnök hitet tesz még több gázai ártatlan kivégzése mellett azzal, hogy a világ legnagyobb szabadtéri börtönét fenntartó terrorállamnak még több fegyvert küld.

De nem lehet elmenni Európa „eliszlámosodásának” kérdése mellett sem.

Vajon nem a liberálisok által a kontinensünkre kényszerített laza bevándorláspolitika nyomán érkezett annyi muzulmán hozzánk, sokan közülük menekülve a Nyugat által indított háborúktól?

Tényleg nem lehetett vagy nem lehet olyan bevándorláspolitikát nálunk is megteremteni, mint a Közel-Keleten, amelynek országaiban az odakívánkozó csak addig tartózkodhat, ameddig munkaszerződése szól? Miért az ő hibájuk, hogy éltek a lehetőséggel?

A nyugati vezetőknek tudniuk kell, ameddig Nyugaton a diszkrimináció, a szemforgató hazudozás az úr értékekről és demokráciáról, e merényleteknek nyújtanak táptalajt. Meg kell érteni, hogy a muszlim anya sem arra neveli kisgyermekét, hogy „drágám, légy terrorista!”. De ha bombázzuk földjét, vagy ócsároljuk, ami neki szent, azzá válhat.

forrás: Lovas István facebook

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

]]>www.flagmagazin.hu]]>]]>
]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Nézőpont (1) Rejtőzködő magyarország (168) Gazdaság (702) Flag gondolja (36) Alámerült atlantiszom (142) Politika (1582) Titkok és talányok (12) Irodalmi kávéház (537) Jobbegyenes (2778) Mondom a magamét (7501) Életmód (1) Emberi kapcsolatok (36) Történelem (17) Kultúra (6) Nagyvilág (1309) Gasztronómia (539) Egészség (50) Mozaik (83) Tereb (146) Szépségápolás (15) Mozi világ (440) Autómánia (61) Belföld (10) Vetítő (30) Tv fotel (65) Sport (729) Heti lámpás (310)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>