- 0
A kereszténység erkölcsi, praktikai, politikai szerepeit, eszközeit és céljait járják körbe a felszólalók a most kezdődött budapesti nemzetközi keresztény konferencián, ahol Semjén Zsolt a modern keresztény társadalom- és világképről beszélt.
A szerdán induló konferencia Menczer Tamás tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkár, valamint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszédeivel kezdődött. Az államtitkár szerint komoly erők mondják ma azt a világban, hogy a kereszténységre, a keresztény kultúrára, kereszténydemokráciára nincs szükség, ugyanis a progresszió, a történelem túllépett rajta. Szerinte azonban
„Meg kell érteniük, hogy a kereszténydemokrácia nem a múlt, hanem a jövő” – fogalmazott. „Ez a konferencia nem csak vallásos embereknek szól” – emelte ki Menczer Tamás. „Ez mindenkihez szól, aki fontosnak tartja a keresztény értékrend és kultúra megőrzését, és aki támogat minket ezen törekvéseinkben.” Beszédét bibliai idézettel zárta az államtitkár: „Bízzál az Úrban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj!”
Semjén Zsolt azzal kezdte: nem tudományos és nem is politikai értekezést szeretne tartani, ugyanis a következő napokban számos szakavatott személyiség fog ezekben a témákban előadást tartani, ő sokkal inkább arra szeretne most rávilágítani, hogy mi határozza meg a magyarok gondolkodását. Felemelte a pódiumra Marton Marcell kármelita atya dolgozó asztali keresztjét, amit akkor kapott ajándékba, amikor az ő boldoggá avatásában segédkezett. A miniszterelnök-helyettes kiemelte:
ami talán szemléltetőbb példát ad a magyarság és a kereszténység kapcsolatáról, mint bármi más. „A mi feladatunk volt megvédeni a kereszténységet a mongoloktól, törököktől, majd a náci-bolsevik neopogányságtól is. Épp ezért nekünk senki ne akarja megmondani nyugaton, hogy mi a valódi keresztényüldözés, mert nálunk még a szentek keresztjén is Kalasnyikov ütötte lyuk van” – jelentette ki Semjén Zsolt.
Két kérdéskört emelt ki: a keresztény szolidaritást és a migrációt, ami szerinte jelentős hatással van a modern kereszténységre, és gyakran feszültség is létrejöhet a kettő között. A migráció és a magyar gondolkozás logikai alapjának az 1541-es eseményeket hozta fel, amikor is a szultán Buda bevehetetlen várát csellel, beszivárgó, magukat turistáknak, járókelőknek beállító janicsárok beszivárgásával foglalta el. Az iszlámmal való több mint 150 éves kapcsolat a miniszterelnök-helyettes szerint megtanította a magyarokat arra, hogyan kell küzdeni keresztény identitásunkért. Kiemelte, hogy a magyar kormány gyakran kap üzenetet Vatikánból, amiben kérik őket a lepantói és a nándorfehérvári csaták visszafogottabb emlegetésére, mire ők mindig úgy válaszolnak, hogy „Lepantó és Nándorfehérvár is része a magyar identitásnak, ahol, ha nem lettek volna a kereszténység nevében megvívott győzedelmes csaták, ma Rómában is úgy bújhatnának meg vatikáni barátaink, mint ahogy Isztambulban a konstantinápolyiak” – jelentette ki Semjén Zsolt.
A migráció ügyében megállapította: fontos az állapotbeli kötelességeink megtartása, és koncentrikus körökként kell elképzelnünk a felelősségeinket. „Az elsődleges felelősség a család, a másodlagos a nemzet, illetve nép, és csak a harmadik az emberiség. Ezek összekeverése az isteni törvények összezagyválása” – állapította meg a miniszterelnök-helyettes. A helyes keresztény magatartásnak a migráció kezelésében Semjén Zsolt
– itt kiemelte a keresztényüldözés elleni helyettes államtitkárság felállítását, amivel már több mint ötvenezer embernek segített Magyarország, erején felül teljesítve. Semjén Zsolt továbbá kiemelte a gazdasági migránsok és a menekültek közötti különbséget, és megállapította, hogy Magyarország az utóbbiak kérdéskörében mindig is tettre kész volt és a továbbiakban is az marad. „Menekült az, akinek élete és egészsége közvetlen veszélyben van: addig, amíg e veszély fennáll, minden országnak kötelessége segíteni nekik.”
Beszédét nem miniszterelnök-helyettesi, hanem mint a Kereszténydemokrata Néppárt pártelnöki minőségében fejezte be Semjén Zsolt, ugyanis ki kívánta emelni a migrációs válság felelőseit. Véleménye szerint felelősek a volt gyarmattartó országok, akik lelkiismeretük enyhítése érdekében öngyilkos bevándorláspolitikát folytatnak, míg a közép-európai nemzetekre kényszerítik ugyanazt – akiknek pedig nincs gyarmattartó múltjuk. Semjén kiemelte az Obama-Clinton párost, akik az arab tavasz elindításában játszottak főszerepet, illetve azon nyugati állam- és kormányfőket, akiknek köszönhetően számos ember útnak indult felégetve maguk körül mindent, majd a Földközi-tengerbe fulladtak.
– állapította meg a KDNP pártelnöke. „Inkorrekt, mert elszipkázzák azon szakembereket, akik egy háború sújtotta ország helyreállításában kellene, hogy segédkezzenek; inkorrekt, mert a migránsok elosztásával az Afganisztánból Hamburgba vándoroltak Olténiába osztásával semmissé teszik embert próbáló útjukat; törvénytelen, mert módszeresen megszegi mind a schengeni, mind a dublini egyezményt; és antidemokratikus, ugyanis míg a magyar kormány nemzeti konzultációt hirdetett a bevándorlás témájával kapcsolatban, addig a nyugati kormányok meg sem kérdezték saját népüket: akarják-e ezt egyáltalán?” – jelentette ki Semjén Zsolt.
Beszédét azzal zárta, hogy a KDNP és a magyar kormány szerint a népességfogyást nem befogadással, hanem családtámogatással kell csökkenteni.