Ma 2020 október 19. Nándor napja van. Holnap Vendel napja lesz.
Karády Katalin eltitkolt története - Olvassák el!

Karády Katalin eltitkolt története - Olvassák el!

Flag

Szöveg méret

5
Átlag: 5 (1 szavazat)
Kádárék még meghalni sem engedték haza az „ijesztően” népszerű csillagot - Elképesztő történet!

Karády Katalin örökre a magyarság legendája marad...

Karády Katalint imádták és imádják a magyarok, olyan legenda volt, akit a kommunizmusban sem felejtettek el. Pedig filmjeit betiltották, őt ellehetetlenítették, nem véletlenül ment el Amerikába. Semmit sem számított, hogy Karády a vészkorszak idején magyar zsidókat mentett, a Gestapo után az ÁVH is elővette. Kádárék nemcsak rehabilitálni nem engedték, de még hazajönni sem jöhetett – meghalni. Ennek ellenére akkora csillag volt, hogy amikor 1979-ben a Hanglemezgyár kiadta a lemezét, 400 ezer fogyott belőle. Ettől persze még jobban megrettentek Kádárék. Tóth Eszter Zsófia történész írása.

Karády Katalin – a színésznő, akit tömegek szerettek, mégis a hallgatás övezte a kommunista diktatúra évtizedeiben. A szeretet mégsem múlt el, sőt. Amikor 1979-ben a Hungaroton kiadta nagylemezét, 400 ezer példány fogyott el belőle. Többszöröse a korabeli könnyűzenei nagylemezeknek. Összehasonlításképp: az ABBA nagylemeze ugyanekkor 130 ezer példányban fogyott el.

Amikor a Filmmúzeumban újra vetítették a Halálos tavaszt, gyorsan elkapkodták a jegyeket. A jegyüzérek is jól jártak, akik többszörös áron árusították a mozi előtt a legrosszabb helyre szóló jegyeket is. A propagandisták persze kétségbeestek: ennyi ember sírja vissza a Horthy-rendszert? Ma már könnyen válaszolhatjuk, hogy igen.

Mindazt visszasírták, amit Karády Katalin jelentett: az eleganciát, a szép csipketerítős teadélutánokat, a hamvadó cigarettavégeket, a gyönyörű angol kosztümöket, a bálokat, egy minőségi életet. Ahol az álmok netovábbja nem a balatoni nyaralás vagy egy Trabant volt.

Karády rehabilitálását követelték

A Nők Lapja szerkesztősége rengeteg olvasói levelet és telefonhívást kapott, amelyben Karády rehabilitálását követelték. A színésznő az USA-ban, visszahúzódva élt. Emigrációs mindennapjairól keveset tudunk. Varga László ügyvéd, kereszténydemokrata politikus 1963. augusztus 8-i, New Yorkból a magyar barátainak küldött levelében így írt Karády Katalinról: „Becsülöm egy másik ügyfelemet, Karády Katalint is, mert önmagát adja. Nem celofán mögül kukucskál ki és nem kő alól lesi a hatást.” Azt, hogy ez a levél fennmaradt, a titkosszolgálatoknak köszönhetjük, akik Varga leveleit nemcsak felbontották, hanem le is fotózták, így az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában olvashatóak.

A rajongók gyakorlatilag az egész Kádár-korszakban a színésznő hazalátogatását várták, sajnos hiába. 1951-ben disszidált Amerikába, miután filmjeit betiltották, őt pedig mellőzték. A diktatúra nem engedte visszatérését az USA-ból.

Miben állt Karády varázsa? Erotikus kisugárzásában is: „Az idősebbek, akik annak idején láthatták a Halálos tavasz főszerepében, azt állítják, hogy sem azelőtt, sem azóta nem született hozzá hasonlítható magyar filmszínésznő, mert Karády nyakig begombolkozva is perzselően erotikus légkört árasztott, a férfiaknak kiszáradt a torkuk, ha csak megpillantották a filmvásznon” – írta a Népszabadság 1979. december 16-án. Hozzátéve persze azt is, hogy a színésznő sikereit nem tudják elválasztani a második világháborútól:
 „Amennyire vissza tudok emlékezni, akkoriban nemcsak a művésznő hangja búgott, hanem a légiriadót jelző sziréna is, nemcsak a hamvadó cigarettavég égett végig, hanem egy csomó lakóház is, az ilyesmikre pedig az ember nehezen gondol meghatott nosztalgiával” – írta gúnyosan Árkus József.

Árkus, az ismert humorista Karády lemezének 1979-es sikerét némi iróniával nyugtázta – ez sajnos nem meglepő a ]]>BM informátorától]]>. „Viszik, mint a cukrot, (…) még a legöregebb eladók sem emlékeznek hasonló csodára. (…) Ha Karády Katalin meggondolja magát, és egyszer majd tényleg hazalátogat, a repülőtértől a szállodáig nagylemezeivel rakhatjuk ki az útját, csakhogy sár ne fröccsenjen a cipőjére.”

A Karády-lemezt egész szocialista brigádok is megvásárolták, akár mind a 15 tag szeretett volna saját példányt – ahogy azt az Új Tükör is megírta 1980-ban. A lemez jogdíjára Karády Katalin nem tartott igényt, a Jászai Mari és Ódry Árpád Színészotthonok lakóinak ajánlotta fel – a Magyarország 1989. augusztus 25-i száma szerint.

Amikor a lemez megjelent, Jobba Gabi színésznő 1979-től Karády-dalokat énekelve önálló előadói estet rendezett belőle. (Ez volt egyik utolsó nagy sikere, mivel a színésznő – aki Erdős Péter barátnője is volt – 1983-ban öngyilkos lett.)

Karády Katalinnal 1980 karácsonyán karácsonyi beszélgetést közölt a Film Színház Muzsika. A nemzetközi távhívással lebonyolított beszélgetésben Karády Katalin hangsúlyozta, hogy nagyon örvend annak, hogy lemeze 300 ezer példányban elfogyott. Sikerének titkát abban látta, hogy az általa megszólaltatott értékek, érzelmek örökek:

Talán az, hogy a fiatalokban odahaza csakúgy, mint világszerte, föltámadt a vonzódás a szívünk mélyéről fakadó, egyszerű, őszinte érzelmek megszólaltatása iránt. Ez némi elégtétel is számomra, mert évekig azon tűnődtem, hogy mindaz, amit én szeretek, már divatjamúlt. A tavasz, a napsütés, az örök emberi megnyilvánulások…

Amerikai életéről így nyilatkozott: „délutánig dolgozom. Amikor Amerikába kerültem, eleinte itt-ott föl-fölléptem, és álszerénység volna, ha tagadnám, hogy nagy sikereket arattam. Mégis rádöbbentem arra, hogy színészi-énekesi pályám véget ért, idegen földön nem kezdhetem elölről a karrieremet. Így hát szakmát kerestem magamnak. 
Az egyik New York-i kalapüzlet társtulajdonosa lettem.”

Hiába készült, nem élte meg a hazatérést

Aztán még a rendszerváltás időszakának híres hetilapjában, a Képes 7-ben is felröppent a hír 1989. november 4-én, hogy hamarosan a színésznő hazakészül. Napjai akkoriban magyar könyvek olvasásával teltek, néha elment a New York-i operába is. Nagy szeretettel gondolt hazájára, és bízott abban, hogy a politikai változással minden szép és jó lesz Magyarországon.

A színésznő 1990. február 8-án hunyt el New Yorkban. Hamvait a PanAm menetrendszerű járata szállította haza, bronzkoporsóban. 1990. február 19-én temették el Budapesten. Tisztelői leróhatták kegyeletüket a Szent István-bazilikában aznap délelőtt, ahol Szabó Géza kanonok celebrálta gyászmiséjét. A végzet althangú aszzonyának nevezte a Népszabadság 1990. február 20-i számának első oldala. „Negyven éve hamvadt a cigarettavég, de parazsa még generációkat lobbant lángra” – írta a tudósító.

És némi fanyarságot itt is megengedett magának, talán Árkus József hatására: a békebeli nosztalgia javíthatatlan híveinek nevezte a színésznőtől búcsúzókat.

Karády Katalin síremléke a Farkasréti temetőben van. A Karády-kultusz, amely túlélte a diktatúra évtizedeit, ma is virágzik.

TÓTH ESZTER ZSÓFIA

]]>www.pestisracok.hu]]>

 

 

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Tereb (140) Szépségápolás (15) Gazdaság (652) Flag gondolja (33) Mozaik (83) Jobbegyenes (1870) Vetítő (37) Politika (1571) Sport (729) Autómánia (61) Mondom a magamét (4861) Emberi kapcsolatok (36) Titkok és talányok (12) Mozi világ (440) Életmód (1) Történelem (14) Kultúra (6) Egészség (50) Gasztronómia (539) Nagyvilág (1452) Alámerült atlantiszom (142) Heti lámpás (244) Belföld (5) Irodalmi kávéház (491) Rejtőzködő magyarország (171) Tv fotel (65)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>