Ma 2024 március 28. Gedeon, Johanna napja van. Holnap Aguszta napja lesz.
A szabadkőművesek furkósbotja volt Ady Endre

A szabadkőművesek furkósbotja volt Ady Endre

Flag

Szöveg méret

5
Átlag: 5 (1 szavazat)
A titkos társaság egy ateista, balliberális országot akart létrehozni.

Raffay Ernő Ady Endre és a Nyugat című most megjelent kötetében egy újabb fejezetet tárt fel az ateista szabadkőművesség és a kultúra megdöbbentő kapcsolatáról. 

– Milyen apropóból írta a könyvet?
– Engem a szabadkőművesség önmagában nem érdekelt, sokkal inkább azok az okok foglalkoztattak, amelyek hozzájárultak a Magyar Királyság megszűnéséhez. Nem csak a román, a cseh, a szerb érdekek okozták az összeomlást, a belső ellenségnek is fontos szerepe volt országunk tragédiájában. A nemzeti tudat gyengítése, az ország nemzeti érdekeinek az elárulása szándékos tevékenység volt, ennek szálai pedig a szabadkőművességhez vezetnek.

– Ezeket a szálakat hol lehet felfejteni?
– A Magyar Országos Levéltárban. A páholyok jegyzőkönyveit bárki kutathatja. Könyveimben ezekre hivatkozom. Megdöbbentő információkat találunk, amelyek megdöntik a magyar történelemről alkotott eddigi képet.

– A Népszavának adott interjúban Pók Attila történész azt állította, hogy a szabadkőművesség nem is titkos társaság, csak sajátosan zárt, egy nemes humanista eszmerendszert képvisel. Közismert nézet, miért kell ezen meglepődni?
– Őt egy ismert budapesti szabadkőművesnek mondják, de említhetem egykori szegedi kollégámat, a későbbi nagymester Horváth Ivánt is, akik, mondhatni, hazabeszélnek. Kétségtelen, hogy az alapdokumentumok, például az 1723-as angol nyelvű szabadkőműves-alkotmány miatt akár így is tűnhet, mert voltak páholyok, amelyek támogatták a szegényeket, ami becsülendő dolog, de a magyarországi szabadkőműves páholyok többsége kifelé a humanitást, befelé a pártpolitikai keresztény- és magyarellenes tevékenységet propagálta.

– Miért politizál egy nemes eszmékét küzdő karitatív szervezet?
– Ez egyenesen tilos volt, hiszen a működésüket engedélyező 1886. évi belügyminisztériumi határozat ezt nem tette lehetővé. A szervezet törvénytelen működéssel államellenes tevékenységet hajtott végre. Ma úgy mondanánk, hogy a papíron nemes eszmékért küzdő szabadkőművesség jó fedőszerv volt a tényleges hatalmi célok eléréséhez. Úgy képzeljük el őket, mint most Soros György civil szervezeteit. Alapítványok, egyesületek mögé bújnak, külföldről diktált érdekeket valósítanak meg a titkos támogatásokból. Ezért is tiltakoznak az ellen, hogy napfényre kerüljön, kiktől kapják a pénzt. Semjén Zsolt másfél évvel ezelőtti megfogalmazása pontos, miszerint a migrációs válság kiinduló oka a szabadkőművesség: ugyanazok a csoportok, eszmetörténeti irányzatok pártolják a mai migrációt, amelyek száz évvel ezelőtt vagy a nagy francia forradalom idején kezdték el a tevékenységüket.

– Mit akartak elérni?
– Egy ateista balliberális országot, amit franciaországi testvéreik megteremtettek. A francia kultúrharc során, a XIX. század közepétől már kormányhatalomra kerülnek a páholyok Franciaországban, a törvényhozói hatalomban is olyan tevékenységet végeznek, melynek a mostani helyzet a végeredménye, például meggyöngítik a római katolikus egyházat. Nyugat-Európában a keresztényellenesség azóta közel van ahhoz, hogy uralkodó irányzattá váljon. A titkos társaságok közül ehhez a francia, olasz, latin típusú szabadkőművességhez csatlakoznak a XIX. század végén a magyar páholyok is. Ugyanazokat az elveket vallják, és francia mintára leveszik a Symbolikus Nagypáholyban a bibliát a főmesteri asztalról, helyére a szabadkőműves-alkotmányt teszik.

– Erről szólnak a páholyiratok?
– Pontosan! Hat könyvet írtam eddig a témáról, olyan dokumentumokat tettem közzé, amelyek nem hagyhatók figyelmen kívül. Nehéz lenne cáfolni az állításaimat, nyilván emiatt nagy a hallgatás szakmai körökben.

– Hogyan került a hálójukba Ady Endre, és miért kellett nekik?
– Ady a furkósbotjuk volt. Azért kellett a szabadkőműveseknek, mert népszerű íróként és keresztényként mondta ki azt, amit nekik nem lehetett, amit ők nem mertek kimondani. A költőt már Nagyváradon kiszemelte magának az ottani szabadkőműves páholy. 1904-ben, Párizsban barátkozott meg egy Vészi József nevű újságíróval, így került a darabontkormány sajtókabinetjébe, ahol busás fizetést kapott. Akkoriban találkozott azokkal az emberekkel, akik Jászi Oszkár vezetésével 1906-ban beléptek a Demokratiá­ba, majd megalapították a Martinovics-páholyt. Jászi célja a baloldal két irányzatához – liberalizmus, szocializmus – tartozó értelmiségiek összekapcsolása volt a leendő Martinovics-páholyban. Terve sikerült; ez az eszmetörténeti előképe az 1994-es Horn-kormánynak, amikor liberálisok és szocialisták léptek koalícióra. 1912-ben Ady magánéleti és anyagi mélyponton volt, a szabadkőművesek pedig közösséget, támogatást ajánlottak neki, így került be szellemi keresztapáinak páholyába. De nem volt aktív, talán csak háromszor ment el munkára, inkább publicisztikájában és verseiben védte a szabadkőműves érdekeket.

– Pedig a konzervatív oldallal is kacérkodott – a híres-hírhedt A duk-duk affér című cikke idején. Ebben lényegében kalóztársasághoz, piti érdekszövetséghez hasonlította a szabadkőműveseket.
– A darabontkormány bukása után munka nélkül maradt, nem volt hol publikálnia. A Budapesti Naplót Vészi eladta, a Nyugat még el sem indult. Ady szorult helyzetbe került. Révész Béla barátja bevitte ugyan a Népszavához, ahol munkásverseket publikált, de onnan hamar kiutálták. Ekkor kezdte el írni az istenes verseit, és szerintem e verseivel a világ legnagyobb költői közé tartozik, a levelezése is azt bizonyítja, hogy el akarja hagyni szellemi keresztapáit. A konzervatívok megpróbálták kivonni ebből a bűvkörből. Titokban elkezdett tárgyalni Herczeg Ferenc lapjával, az Új Időkkel, pedig Her­czeget azelőtt szó szerint gyalázta. Még Tisza István gróf lapjában, Az Újságban is publikált, az Illés szekerén című verseskötetét pedig a Singer és Wolfnernél, a konzervatív magyar irodalmat kiadó legnagyobb zsidó kiadónál publikálta. Ezt a keresztapái árulásnak tekintették. 1908 végén robbant ki A duk-duk affér körüli botrány; ebben a cikkében lényegé­ben lesenkizte a nagyváradi holnaposokat és a nyugatosokat is. Ám a közeledési kísérlet megbukott. Ady nagyon anyagias ember volt, vissza tudták édesgetni magukhoz.

– Mivel?
– Például a főváros által alapított Ferencz József Irodalmi Díjjal. A páholynévjegyzékek tanúsága szerint akkoriban öt szabadkőműves páholy tagjai irányították Budapestet. Ady pályázatát is szinte ők adták be helyette, mert ő éppen Párizsban volt. Amikor Ady jelentkezett a 2000 koronás pályadíjra – ahogyan Tormay Cécile is –, átszervezték a bizottságot, hogy a költő nyerjen. Ez a díj óriási összegű volt, egy református segédlelkész évi fizetése körülbelül 880, egy néptanítóé pedig 1200 korona volt.

– Hogy jön képbe a Nyugat folyóirat, ami megújította a magyar irodalmat? A lap nem is politizált.
– A legnagyobb átverés, hogy a Nyugat modernizálta a magyar irodalmat. Részletesen cáfolom ezt az állítást. Ignotus főszerkesztőnek, a Demokratia páholy helyettes főmesterének komoly politikai publicisztikai-sorozatai is megjelentek. Sőt, egy időben az Alkotmánypárt elnökével, ifj. Andrássy Gyulával tartott szoros kapcsolatot: kereste a „vörös grófot”, aki melléjük áll. Ez lett később Károlyi Mihály.

Pataki Tamás - ]]>www.magyaridok.hu]]>

 

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Egészség (50) Emberi kapcsolatok (36) Tv fotel (65) Heti lámpás (310) Nagyvilág (1309) Belföld (10) Szépségápolás (15) Tereb (146) Történelem (17) Flag gondolja (36) Autómánia (61) Jobbegyenes (2778) Titkok és talányok (12) Mondom a magamét (7501) Vetítő (30) Nézőpont (1) Gazdaság (702) Rejtőzködő magyarország (168) Mozaik (83) Gasztronómia (539) Irodalmi kávéház (537) Mozi világ (440) Kultúra (6) Politika (1582) Sport (729) Alámerült atlantiszom (142) Életmód (1)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>