Ma 2020 február 18. Bernadett napja van. Holnap Zsuzsanna napja lesz.
c00c611862a14dbb4087079824be552e.jpg

Egy vámpír, aki nem harap

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Az ünnepek után elcsendesedik a kulturális élet, ilyenkor érdemes bepótolni régi könyves mulasztásainkat. Akár egy jó lektűrre is időt szakíthatunk – Benedek Szabolcs Vérgrófja pontosan ilyen alkotás. Vigyázat, mert a borító becsap: nem kifejezetten vámpírregényről van szó.

Ha a század eleji Budapesttel, és nem a vámpírtémával reklámozták volna ]]>Benedek Szabolcs]]> regényét, talán hamarabb kerül a kezembe. De így is kénytelen voltam újragondolni azt az álláspontomat, amelyet felelőtlen olvasóként részben a könyv borítóján díszelgő háromdimenziós vércsepp alapján alakítottam ki, részben pedig az alapján, hogy eleve nem érdekelnek a vámpírregények. A Vérgróf esetében viszont jól megírt, szerethető könyvvel van dolgunk, amely hazai tartalommal tölti meg a vámpírtörténetet. Végre egy jó lektűrt tarthatunk a kezünkben. Akár azt is meg lehet kockáztatni, hogy a nem is annyira véres vérgróf története (közönség)filmre kívánkozik.

A történet inkább emlékeztet krimire, mint a szó szoros értelemben vett vámpírmesére. A fiatal nyomozó, Mihucz Ervin azért eredhet a Budapesten történt titokzatos gyilkosságok nyomába, mert Gordon (a Kondor Vilmos regények legendás detektívje) éppen szabadságon van. A gyilkosságokról hamar áttevődik a hangsúly a főszereplőkre: a nyomozó, az újságíró és a bölcsész más-más úton próbálja megfejteni a történteket, miközben zajlik a boldog békeidők fővárosi élete.

A könyv játékos utalásai önmagában is elszórakoztatják az olvasót, egy kávéházban Ady Endre bukkan fel, hogy elmondja véleményét a sápadt, idegenből jött grófról, Rákóczi Lipótról, aki egy elsötétített kastélyban él, és még soha nem látta senki enni. A gróf kastélya egyébként eredetileg a pesti Pongrácz-rezidencia, a bolond várúrról a gróf mesél az újságírónak, Szállási Titusznak, hozzátéve hogy érdemes lenne megírni egyszer a történetet. Molnár Ferenccel általában a Vígszínházban találkozunk, ahol a legendás színésznő, Hunyady Margit veszi pártfogásába az egyik főszereplőt, a boldogtalan Tarnóczay Etelkát, és ahol egyszer még Bródy Sándor is felbukkan, eközben a Józsefvárosban talpraesett kisgyerekként emlékszik József Attilára egy idős asszony, Mihucz Ervin édesanyja. Az utalások sorát hosszan lehetne folytatni a Macskafogóval bezárólag, amelyből majdnem minden öt és negyvenöt év közötti magyar tévénéző álmából fölkeltve is folyékonyan tud idézni, „mint az közismert”.

A titokzatos gróf, aki mindenki megdöbbenésére Rákóczi Ferenc fiának mondja magát, csak valamivel a történet kezdete után bukkan fel, a titkai pedig apránként derülnek ki, ahogy lassan a barátságába fogadja az újságírót, Szállási Tituszt. Közben észre sem vesszük, hogy Mihucz Ervin nyomozói ténykedését kivéve már nem olyan sok szó esik a rejtélyes gyilkosságokról, inkább a szereplők magánélete bonyolódik. Kirajzolódik két női sors, a megesett vidéki lányé, Sáráé, akit bordélyházba juttatnak a tévedései, és az eredetileg jó családból származó Tarnóczay Etelkáé, aki olyan megszállottan keresi a szerelmet és a boldogságot, hogy a végén maga is a prostituáltlétbe sodródik, csak valamivel jobb körülmények közé, mint Sára. Mind a ketten életszerű, szerethető figurák, ahogy a könyv többi szereplője is. Benedek Szabolcs érzékenyen és rengeteg humorral ábrázolja őket, s lehetőséget ad nekik, hogy a könyv végén a tévedéseiket belátva megpróbáljanak valami újat kezdeni.

Rákóczi Lipótról pedig előbb-utóbb kiderül, hogy nem kispályás torokharapdálóról van szó, hanem sok évezredes tapasztalattal rendelkező lényről, aki komoly tudás birtokosa, és bár valóban vámpír, sok szempontból rácáfol a vámpírral kapcsolatos sztereotípiákra. A történet krimijellegét erősíti, hogy a gyilkosságokkal kapcsolatban egészen más lesz a megoldás, mint amit eredetileg várnánk. Ami persze nem azt jelenti, hogy a Benedek-féle század eleji Budapesten ne működnének időnként démoni erők.

A Vérgróf trilógiának készül, és ha a szerző nem fárad bele a hely- és kultúrtörténeti szálak szövögetésébe és az életszerű figurák sorozatgyártásába, akkor valószínűleg szórakoztató és izgalmas lesz a második és a harmadik kötet is.

(Benedek Szabolcs: A Vérgróf, Libri Kiadó, 2012)

mno.hu - rKissNelli

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Nagyvilág (1446) Autómánia (61) Jobbegyenes (1690) Vetítő (37) Életmód (1) Gazdaság (637) Gasztronómia (539) Alámerült atlantiszom (142) Belföld (5) Heti lámpás (232) Tereb (139) Politika (1571) Tv fotel (65) Mozi világ (440) Történelem (13) Kultúra (4) Szépségápolás (15) Mondom a magamét (4318) Egészség (50) Rejtőzködő magyarország (171) Flag gondolja (33) Irodalmi kávéház (479) Emberi kapcsolatok (36) Sport (729) Mozaik (42)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>