- 0
Orbán Viktor kedden a kormány egyéves évfordulója alkalmából tartott, Gazdasági fordulat című konferencián a Millenárison beszélt az eddig elvégzett munkáról és a kitűzött célokról.
A kormány gazdaságpolitikája világos és egyértelmű. Legalábbis a szándék, ami mögötte meghúzódik. Rendszeres olvasója és kimondhatjuk rajongója voltam és vagyok is Matolcsy György Heti Válaszban évek óta megjelenő gazdasági-kulturális sorozatának, a Kitekintőnek, amely régen hétről-hétre, ma már érthető okok miatt csak ritkábban jelentkezik a hetilap hasábjain. (Az emlitett sorozat részei elérhetőek a Flag gazdaság rovatában is!) Ebben a sorozatban Matolcsy kitűnően elemzi a mai gazdasági trendeket, politikai, társadalmi és kulturális viszonyokat a legújabban megjelent könyvek, tanulmányok, esszék bemutatásán keresztül. Nem vagyok gazdasági szakember, sőt... - de még így is élvezhetőek, közérthetőek és izgalmasak azok a kérdések, problémák, amellyekről értekezik a kormány nemzetgazdasági minisztere. Ezekből az írásokból lekövethető a szándék, a cél és az eszköztára isannak a gazdaságpolitikának, amelyet a polgári kormány zászlajára tűzött és hajthatatlanul végig is fog csinálni.
Ezt a szigorú, következetes gazdaságpolitikát nevezi a kormány gazdasági fordulatnak. Ez a szlogen volt olvasható a felszólalók, köztük Thomas Faustmann, az Audi Hungaria Motor Kft. ügyvezetésének elnöke, Demján Sándor a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) ügyvezető elnöke és végül Orbán Viktor előtt is a pulpituson. A lényege ennek a politikának könnyen összefoglalható: adósságcsökkentés és adócsökkentés mellett, gazdasági növekedésre, új munkahelyeket teremtő hajtóerőre is szükség van, ezt szolgálják a gazdaságfejlesztési tervek, többek közt az Új Széchenyi Terv, illetve a Széll Kálmán Terv.
Ezek a nyílt, őszinte letisztult gondolatok üdvözölendők, de vajon mennyire életképesek a mai nehéz gazdasági helyzetben, ahol több régen jól működő ország is nagyon nehéz helyzetbe került, lásd. Görögország esetét. Lehet, hogy a másik oldalnak van igaza, akik a szociális háló kiterjesztését, megerősítését látják ildomosnak, amellet, hogy a megszorítások mellett teszik le a voksukat. Más a kétféle politika csapásiránya, célközönsége. Nagyszerű írásában Török Gábor vetette fel, Ocsú a búzától című írásában, ennek a két ellentétes politikának, habitusnak, jellemnek a körvonalazódását:
" {...} az, amit a Fidesz tesz, alapvetően egy olyan jobboldali gazdaságpolitikát tár elénk, amely erős, aktív államról, (mások rovására is) támogatott középosztályról és a jóléti kiadások érzékelhető mértékű csökkentéséről szól. Nem minden elem illeszkedik a képbe, gyakran felülírja mindezt a mindenevő hév és ehhez rendelt kommunikációs igény, de összességében mégis hosszú idő után először látok legalább minimális reményt arra, hogy a magyar politikában tartósan, táborteremtő jelleggel legyen jelen az A és a B. S bár ehhez még az is kell, hogy az ellenzék meg- és kitalálja magát, és az elmúlt évek kormányzati kanyarai után megfogalmazza saját baloldaliságát, a határozott A-k (legyen szó az adórendszerről, a nyugdíjról, a szociális támogatásokról vagy éppen az állami vagyonról) talán segíthetik a B-k megszületését is.{...}"
Egy nagyon fontos elemre Orbán Viktor évértékelőjében nem figyelt oda a sajtó az egyik oldalon sem. Ez pedig a következő mondat:
"Mélyen hiszek abban, hogy a gazdasági siker kulturális alapokon nyugszik" - ez volt megítélésem szerint a beszéd kulcsmondata, egy filozófia, egy gondolkodásmód megjelenítése.
Ha egy ország felismeri azt, hogy a gazdaságpolitika nem csupán kockafejű közgazdászok, számok bűvöletében élő elvarázsolt figurák bűvészkedése, hanem egy olyan multidiszciplináris tudományág, amelynek szerves része az adott nemzet kulturális identitása és a filozófiája is, akkor sikkerrel vághat neki a felemelkedés felé vezető útnak.
Érdekességként megemlítem, hogy a 18. századi Angliában, miként jutalmazták a kiemelkedő tudományos érdemeket, nagyszerű gondolkodókat: Newton például tekintélyes állami állást kapott a Royal Mint, Királyi Pénzverde igazgatójaként, de Adam Smith, a morálfilozófia skót professzora, a skót Vámhivatal igazgatója lett.
Az idő fogja eldönteni, hogy melyik irány volt az üdvözítő, melyik irány vezetheti ki Magyarországot az adóságcsapdából és helyezheti végre, hosszú-hosszú évek után egy egyenletes fejlődési pályára.
Csépányi Balázs
Szerző a Flag Polgári Magazin főszerkesztője